Kitálaltak a BKV-sok: súlyos ára van a 200 ezres havi fixnek

Hétfő reggel foglalkoztunk a BKV-nál tapasztalható sofőrhiányról. Cikkünkben többek között arról írtunk, hogy

• 2018-ban 250 sofőrt kéne felvenni a céghez,

• a sofőrállomány átlagéletkora 46 év,

• a vállalat fejpénzt fizet a dolgozóknak, ha hoznak valakit a BKV-hoz,

• a cég az utazóközönség soraiból próbál autóbusz-vezetőket toborozni,

• kezdő fizetésként nettó 200 ezer forint körüli összeget kínál,

• a jelentkezéshez nem kell érettségi sem és

• teherautó-jogosítvánnyal rendelkezők számára biztosít olyan tanfolyamot, amelynek keretein belül megszerezhetik a buszvezetéshez szükséges vezetői engedélyt.

KATTINTS! Megvan a bizonyíték: ennyit keres egy kezdő sofőr a BKV-nál

Cikkünk megjelenése után a Facbebookon számos hozzászólást kaptunk, amelyekből érdemes néhányat kiemelni.

Rudolf a BKV-sofőrök sanyarú munkakörülményeire panaszkodott. Kommentje szerint egyes utasok minősíthetetlenül viselkednek a sofőrökkel, igaz, ő is patkánynak nevezi a bliccelőket.

Márta arra hívta fel a figyelmet, hogy előfordul, hogy a sofőrök bunkóznak az utasokkal, akiket ráadásul szerinte csótányoknak neveznek egymás között.

Alajos, aki állítása szerint buszsofőr, Márta kritikája nyomán azt írta, hogy a létszámhelyzet miatt nem teszik ki azokat a sofőröket, akiket ki kéne. Ez, álláspontja szerint, rombolja a morált a rendes sofőrök között, továbbá rontja a cég munkatársairól kialakult társadalmi képet, ami hosszabb távon azt is eredményezheti, hogy a munkavállaló elhagyja a BKV-t.

Sándor tapasztalata viszont megerősítette, hogy személygépjárműre szóló "B" kategóriás jogsi nem elegendő a jelentkezéshez. Azt írta, hogy elment volna buszvezetőnek vagy trolibusz sofőrnek is, de nem vették fel.

Kaptunk egy érdekes olvasói levelet is. A benne foglalt állításokat a Pénzcentrum nem tudta független forrásból megerősíttetni, de hitelesnek tűnnek az abban foglaltak, így változtatás nélkül közöljük a levelet, az olvasónk monogramjának megváltoztatása mellett.

A levélírótól megkérdeztük, mitől ilyen jól értesült, illetve hogy jelenlegi vagy volt munkavállalója-e a BKV-nek, de kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

"Tisztelt Pénzcentrum!

Nagy érdeklődéssel olvastam az Önök cikkét a BKV-s fizetésekről.

Abba most nem mennék bele, hogy a jól hangzó fizetésért milyen, a sofőri élet jellemzőit kell vállalja az ember. A számokat is nagyságrendileg jól leírták a cikkben. Ugyanakkor más oldalról is lehet nézni a hiányt, ezt a munkáltató nem vagy nem akarta nézni.

A BKV-nál idén áprilisban született meg a bérmegállapodás, amitől azt remélték, hogy lassul a munkaerő elvándorlása. Ennek ellenére minden létező hirdetési felületen az állásajánlataikkal találkozhatunk. A valóságban a céggel, mint munkáltató nem csak a 2017-re lemaradt anyagiak - amit most valamelyest javítottak - a probléma. A munkakörülmények sem túl vonzóak. Nincs munkaruha, cserébe azért néha a számonkérése előfordul. Ami van esetleg, annak a minősége erősen változó, többsége még mindig csapnivaló, persze a bolti ár többszöröséért. Bonyolult belső működés, valóban egy igazi szocialista nagyvállalat még mindig szeretett cégünk. Így aztán a beharangozott nagymértékű béremelés igazából tényleg csak lassítani tudja az elvándorlást, megállítani nem.

A létszámhiány általános, de leginkább a járművezetőkből van jelentős hiány. Sajnos beindult az ördögi kör. Mivel egyre kevesebb a sofőr, így az itt maradtaknak egyre több túlórát kell vállalniuk (van olyan vezető, aki április végére már túl volt a 140. teljesített túlórán az éves elrendelhető 300 órából). Mivel egyre többet kell dolgozni, így egyre többen gondolják úgy, hogy hiába jó a túlórás fizetés, inkább keresnek mást mert folyton csak dolgoznak. És ez így megy tovább. Persze ezt elütik azzal, hogy általános a munkaerőhiány az országban és többen mennek külföldre, főleg a buszvezetők.

A BKV-nál dolgoznak másodállásban is járművezetők, akikkel rövidtávon kezelhető lenne a létszámprobléma. Őket viszont a béremelés elkerülte. Mindhárom ágazatban az órabéres járművezető 60-80Ft-al kevesebbet kereshet meg óránként, mint a teljes állásban foglalkoztatott, ugyanolyan jogosítvánnyal rendelkező munkavállaló. A belengetett 12-15% így nem valósult meg minden területen, több száz ember kimaradt ebből. A trolibusz-, és villamosüzem esetében ez a különbség még nagyobb, mivel az említett két üzemegységben az órabéres dolgozó a munka törvénykönyve által előírt pótlékokat sem kapja meg, ami tovább nyitja a bérollót. (A munkaszerződések szerint az órabérek ezt átalányban tartalmazzák. Ez azért is érdekes, mert ezekről a pótlékokról nem mondhat le a dolgozó, pár éve ebből volt bírósági ügy is az egyik vidéki tömegközlekedési vállalatnál.) 

Ez a bruttó 60-80Ft különbség nem hangzik soknak ugyan, de éves szinten már azért számít. Az elv meg külön érdekes, ugyanazzal a munkával és képesítéssel kevesebbet lehet keresni. Mindeközben a jelenlegi toborzókon is olyan órabérekkel próbálnak embert fogni, ami a már cégnél lévő másodállásúakénál többre jön ki. Így már az órabéresek is fogynak, máshová mennek a szabadidejükbe némi plusz pénzt keresni. Hiszen aki havonta csak pár napot dolgozik buszvezetőként, az könnyen talál hasonló munkát, jobb fizetéssel és kedvezőbb feltételekkel. A dolog pikantériája, hogy ha az órabéresek is ugyanannyiért dolgoznának, az még mindig olcsóbb lenne a cégnek, mint a főállásúak behívása túlórából. De itt most már arról van szó, hogy lassan nincs kit túlóráztatni, elég jól kihasználtak az éves túlórakeretek. Akiket meg rugalmasan lehet foglalkoztatni, azokat meg átverték, elüldözik. Ezt elfelejtették, amikor a bérmegállapodás született.

Sajnos a béremelés is egy jellemző magyar "sikertörténet" lett. A munkakörülményeket nem vizsgálták, csak elkönyvelték, hogy a piacitól lemaradt bérek miatt menekülnek az emberek a cégtől. Most lassan már mindenhol embert toboroznak és nem értik, hogy az emelés ellenére miért nem csökken a hiány...

Üdvözlettel:

K.P."