Vitézy Dávid exkluzív, országos forgalom-térképe jól mutatja, melyik autópályát kellene azonnal kibővíteni

Magyarország közúti forgalmának jelentős része Budapestre és a fővárosi agglomerációra összpontosul – derül ki Vitézy Dávid országos forgalmi térképéből. Az adatok szerint az M0-s körgyűrű a legterheltebb útvonal, de az M1-es, az M5-ös, az M7-es és az M3-as autópályán is naponta több tízezer jármű halad át.

A Budapest-központúság nemcsak a vasút, hanem a közutak forgalmát is erősen meghatározza – írta Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid. A személy- és áruszállításban, valamint az utak zsúfoltságában egyaránt kiemelkednek a fővárost érintő útvonalak.

A közlekedési és beruházási miniszter által közzétett adatok szerint az M0-s körgyűrű napi átlagos forgalma meghaladja a 95 ezret. Ezt az M1-es autópálya követi naponta 68 ezer autóval, míg az M5-ösön mintegy 49 ezer jármű halad át. Az M7-es átlagos napi forgalma 38 ezer, az M3-asé 34 ezer, az M2-es Budapest és Vác közötti szakaszáé pedig 33 ezer körül alakul.

A fővárostól távolabbi útszakaszokon ennél jóval kisebb számokat mérnek. A Mezőkövesdet elkerülő főúton naponta körülbelül 4700, a Szedrest elkerülő úton 1600, az M30-as és Emőd közötti főútvonalon pedig valamivel több mint 1400 jármű közlekedik.

Budapest-központú a közlekedés

Vitézy szerint a számokból világosan látszik, hogy a magyar autóforgalom jelentős része Budapest vagy az agglomeráció felé tart. A főváros térségét ráadásul nemcsak a célforgalom, hanem az országon keresztülhaladó forgalom jelentős része is érinti.

Ahogy írta, Magyarország közúthálózata nemzetközi összehasonlításban is Európa egyik leginkább főváros-központú rendszere. Ennek történelmi okai vannak: az évszázadok alatt sugaras úthálózat alakult ki, miközben Budapest gazdasági súlya és az ország mérete miatt a magyar GDP jelentős része is a fővárosban összpontosul.

Vitézy ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közutak zsúfoltságát nem kizárólag új sávok építésével lehet mérsékelni. Ebben fontos szerepe lehet a korszerű és elérhető közösségi közlekedésnek, különösen a távolsági és az elővárosi vasút fejlesztésének.

A hamarosan induló Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében az országos hálózat megújítása mellett a budapesti agglomeráció elővárosi rendszerét is korszerűsítenék. A miniszter szerint ahol versenyképes vasút működik, ott kevesebb autós utazásra és kisebb autópálya-forgalomra lehet számítani. "A vasúti beruházások ezért nem az autósok ellen, hanem a teljes közlekedési rendszer javára szolgálnak" - írja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a bejelentés, 3500 milliárdból újul meg a hazai vasúthálózat: ilyen még nem volt Magyarországon

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel megkezdődik a magyar vasút évtizedes lemaradásának felszámolása, világos, a magyar emberek érdekeit szolgáló program indul.

A térkép a szükséges közúti fejlesztéseket is kirajzolja

Bár Vitézy Dávid posztja elsősorban a főváros-központúságra és a közösségi közlekedés szerepére helyezi a hangsúlyt, az országos térkép azonban az infrastruktúra-fejlesztés másik oldalát is megmutatja. Az adatok alapján jól látható, mely autópályák terhelése nőtt akkorára, hogy a vasúti alternatívák fejlesztése mellett a közúti kapacitások bővítése sem kerülhető el.

Az M1-es autópálya napi 68 ezres forgalma például alátámasztja, miért vált szükségessé az ország egyik legfontosabb gyorsforgalmi útvonalának már folyamatban lévő korszerűsítése. Az M1-es pályáját Budapest és a Concó pihenő között mintegy 80 kilométer hosszan hatsávossá bővítik. A beruházás során 72 hidat és felüljárót is át kell építeni vagy újjá kell építeni, mivel a szélesebb pálya már nem férne el a jelenlegi műtárgyak alatt.

A fejlesztés részeként intelligens leállósávokat is kialakítanak, amelyek szükség esetén megnyithatók a forgalom előtt. A munkálatok 2025. szeptember 1-jén kezdődtek az M0-s és Bicske közötti szakaszon. A 24 kilométeres első ütem várhatóan 2028 augusztusának végére, a Bicske és a Concó pihenő közötti második szakasz pedig 2029 augusztusára készülhet el. A Győr felé vezető folytatás 2029 után valósulhat meg. A teljes projekt becsült értéke mintegy 800 milliárd forint, amivel az elmúlt évszázad egyik legnagyobb magyarországi autópálya-beruházásának számít.

Nemrég a felújítás miatti hosszú lezárásokból és a felújítások kezdete óta történt balesetekről komoly vita alakult ki Vitézy Dávid miniszter és a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Miközben a tárcavezető úgy véli, hogy a kormány korábban a kivitelező anyagi érdekeit szem előtt tartva engedélyezte a rendkívül hosszú, akár 40 kilométeres tereléseket, a társaság azzal védekezik, hogy a szigorú állami felügyelet mellett zajló rekonstrukció éppen a balesetmegelőzést szolgálja, a halálos szerencsétlenségek pedig nem a munkaterületeken történtek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elszabadultak az indulatok: Vitézy Dávid keményen kiosztotta az autópályafenntartót a döbbenetes lezárások miatt

Komoly vita alakult ki Vitézy Dávid miniszter és az MKIF között az M1-es autópálya felújítási munkálatai miatti lezárások ügyében.

Az M7-es bővítését sem lehetne tovább halogatni

Miközben az M1-es korszerűsítése már folyamatban van, a térkép alapján az M7-es lehet a következő olyan autópálya, amelynek fejlesztése sürgetővé vált. Az útvonalon éves átlagban naponta 38 ezer jármű közlekedik, a nyári hétvégéken azonban ennél jóval nagyobb terheléssel kell megbirkóznia.

A Pénzcentrum is rendszeresen beszámol arról, hogy a nyaralók rohama idején hosszú torlódások alakulnak ki a Budapest és a Balaton közötti szakaszon, sőt időnként alternatív útvonalat is ajánlunk a végtelen dugók kikerülésére. A nyári hétvégéken már egy kisebb baleset vagy koccanás is elegendő ahhoz, hogy a menetidő akár a kétszeresére emelkedjen a Balaton, vagy éppen Horvátország felé. Az éves átlagos forgalom ezért nem mutatja meg teljesen az autópályára nehezedő szezonális terhelést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor érdemes Budapestről elindulni a Balatonra és vissza? Ebben az időszakban garantáltan nincs dugó

Június utolsó hétvégéjén péntektől vasárnapig a Balaton felé 126 ezer, Budapest felé pedig 124 ezer jármű haladt el martonvásári mérőpontnál

Az M7-es fejlesztése már korábban is napirenden volt. Az akkori Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly októberben arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tervek az engedélyezési szakaszban járnak, ezt pedig a kiviteli tervek elkészítése követheti.

A korábbi ütemezés alapján a főpályán 2027. szeptember 1-jén kezdődhetnének meg a munkálatok. Az M0-s és Szabadbattyán között irányonként három forgalmi sávot, valamint egy-egy, szükség esetén megnyitható intelligens leállósávot alakítanának ki. Szabadbattyán és Balatonvilágos között a kétszer két sáv mellett szintén létrejönne egy-egy forgalom előtt megnyitható üzemi sáv. A fejlesztés az M0-s és Balatonvilágos közötti teljes szakaszt érintené. A kormányváltás óta azonban egyelőre bizonytalan a beruházás sorsa. 

Annyi bizonyos, hogy a nyári időszakban a hatalmas áthaladó forgalom miatt egyik irányban, tehát sem a Balaton, sem a főváros felé nincsenek előre tervezett burkolatmegújítási munkálatok. Ezt az MKIF évek óta önként vállalja, hogy a nyári időszakban a tó könnyebben megközelíthető legyen.

A mellék- és főutak állapota is súlyos probléma

A gyorsforgalmi utak kapacitásának növelése mellett a meglévő közúthálózat felújítása sem halogatható. A Pénzcentrum korábban arról is írt, hogy a több évtizedes alulfinanszírozottság és az elmaradt karbantartások miatt a hazai közúthálózat több mint fele rossz vagy nagyon rossz állapotban van.

A legfrissebb adatok szerint a 32 ezer kilométeres országos közúthálózat fele rossz vagy nagyon rossz minősítésű. Különösen a mellékutak állapota válságos, ezek döntő többségén ugyanis már tizenöt éve nem végeztek érdemi javítási munkálatokat. A főutak helyzete sem sokkal kedvezőbb, ráadásul az állagromlás üteme egyre gyorsul. 

A Magyar Közút üzemeltetésre szánt állami forrásainak reálértéke az elmúlt években nagyjából a harmadával csökkent, a 2022-es választás után pedig a felújítási keretek is szinte teljesen elapadtak. Vitézy Dávid közlése szerint idén mintegy 570 kilométernyi mellékutat érintő teljes körű felújítás indult, a munkálatok közel fele pedig már befejeződött.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rendkívüli helyzet a magyar utakon: kiderült, miért rohad a hazai úthálózat fele évtizedek óta

A több évtizedes alulfinanszírozottság és az elmaradt karbantartások miatt a hazai közúthálózat több mint fele rossz vagy nagyon rossz állapotban van.