Itt a bejelentés, 3500 milliárdból újul meg a hazai vasúthálózat: ilyen még nem volt Magyarországon

A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a fővárosi Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa országaiban mindenhol egyre nagyobb teret kap a kötöttpályás közlekedés, és az uniós fejlesztéseknél is kiemelt a szerepe. A vasútnak egyszerre kellene jelentenie gyors, biztonságos környezet- és klímabarát alternatívát a közúti közlekedéssel szemben, vagy amellett. Magyarországon nem az utasok hiányoznak, sőt egyre növekvő igény van a mobilitás ezen formájára, ezért alkalmassá kell tenni a vasutat ezeknek az egyre növekvő társadalmi igényeknek a kielégítésére.

Ezért összesen 3550 milliárd forintot fordítana vasútfejlesztésre 2035-ig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében felére csökkentenék a vasúti járművek átlagéletkorát, korszerűsítenék a pályaudvarokat, a fővonalakon pedig legalább 100 kilométer per órás átlagsebességet érnének el. A programot uniós támogatásokból, európai beruházási hitelből és koncessziós konstrukciók segítségével finanszíroznák.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv összesen hat kiemelt célkitűzést határoz meg. Versenyképes vasúti eljutást biztosítanának valamennyi megyeszékhelyre, vidéken pedig megbízhatóbb regionális hálózatot alakítanának ki. Külön hangsúlyt kapna a nagyvárosok elővárosi közlekedése, hogy a vasút vonzóbb alternatívát jelentsen a naponta ingázóknak.

A program Budapesttel együttműködésben fejlesztené a fővárosi és elővárosi közlekedést. Emellett a közutak tehermentesítése érdekében a jelenleginél több kamionforgalmat terelnének át a vasútra. A hatodik cél a magyar vasút szorosabb bekapcsolása a nemzetközi hálózatba. Ehhez kapcsolódna a repülőtéri vasút előkészítése is, amely közvetlenebb kapcsolatot teremthetne a légiközlekedés és az országos vasúthálózat között.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiszivárgott, mire készül a Tisza-kormány: új HÉV-ek és vonalgyorsítások is jönnek a vasúti gigaprojektben

A Tisza-kormány a hazai történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési csomagja, a Baross Gábor Program elindítására készül.

Tíz éven belül megfiatalítanák a vasúti járműparkot

A sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszteri is hangsúlyozta, hogy a magyar vasút és a HÉV-járműpark több évtizedes lemaradással küzd. A MÁV és a HÉV szerelvényeinek átlagéletkora jelenleg 43 év, a nem InterCity minőségű személykocsiké pedig már az 50 évet is eléri. Az elöregedett járműállomány nemcsak a menetidőre és a szolgáltatások megbízhatóságára, hanem az utazás kényelmére is hatással van.

Az adatok szerint a vasúti ülőhelyek 46 százalékánál sem klímaberendezés, sem más légjavító rendszer nem működik. A járművek mindössze 32 százalékán található modern, zárt rendszerű mellékhelyiség, 73 százalékukban pedig nincs utastájékoztató képernyő. A hozzáférhetőség területén is komoly az elmaradás: a vasúti férőhelyeknek csupán körülbelül a harmada akadálymentesített. A vasútfejlesztési terv egyik legfontosabb vállalása ezért a járműállomány korszerűsítése. A tervek szerint tíz éven belül a felére csökkentenék a vasúti kocsik és mozdonyok jelenlegi, 40-50 éves átlagéletkorát.

A program a vasúti pályák fejlesztésére is kiterjed. A fővonalakat olyan állapotba hoznák, hogy azokon 160-200 kilométer per órás sebességgel is közlekedhessenek a vonatok. A cél az autópályás közlekedéssel is versenyképes menetidő elérése: állomástól állomásig mérve legalább 100 kilométer per órás átlagsebességet biztosítanának. A fejlesztések a pályaudvarokat is érintenék, emellett országos vasútvillamosítási programot indítanának. Ennek eredményeként 50 százalékra emelnék a zéró kibocsátású vasúti szolgáltatások arányát.

Több forrásból áll össze a 3550 milliárd forintos keret

A program teljes tervezett értéke 3550 milliárd forint. A finanszírozás legnagyobb részét, 1100 milliárd forintot kohéziós forrásokból biztosítanák, ezt további 700 milliárd forintnyi helyreállítási, vagyis RRF-forrás egészítené ki. Az Európai Beruházási Bank hiteléből 400 milliárd forintot fordítanának a fejlesztésekre, koncessziós konstrukcióban pedig szintén 400 milliárd forint értékű beruházást valósítanának meg.

A program a következő európai uniós költségvetési időszakra is előretekint. Már 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született a 2028 és 2034 közötti új uniós programozási ciklushoz kapcsolódó projektek elindítására.

A minisztérium szerint a több lábon álló finanszírozási konstrukció és a tervezett beruházások megvalósítása történelmi léptékű korszerűsítést hozhat a magyar vasúton. A fejlesztési program végső célja, hogy 2035-re gyorsabb, megbízhatóbb, kényelmesebb és a közúti közlekedéssel is versenyképes vasúti hálózat jöjjön létre Magyarországon.

A fejlesztések érintik Budapestet is

Vitézy Dávid azt is bejelentette, hogy meghosszabbítják az M3-as metrót, ami az északi szakaszon Rákospalota-Újpest vasútállomásig közlekedik majd. Az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésre Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is reagált Facebook oldalán.

A főpolgármester azt írta, az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonalának, az M3-as metrónak a Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek már készen állnak. Most a Rákospalota-Újpest vasútállomásig tartó meghosszabbítás fér bele pénzben és időben, de ez is óriási előrelépés, mert így a beruházás összehangolható a kapcsolódó elővárosi fejlesztésekkel. "Történelmi nap ez a magyar közösségi közlekedés történetében!" - írta. 

Budapest térségében a legfontosabb projekt a Déli Körvasút fejlesztése (harmadik és negyedik vágány kiépítése Ferencváros és Kelenföld között), új megállók (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget) létesítésével -mondta el Vitézy Dávid. Ez a beruházás alapvető fontosságú mind az elővárosi utasok, mind a nemzetközi személy- és teherforgalom szempontjából.

Megkezdődik a HÉV-vonalak (H5 Szentendrei, H8 Gödöllői, H9 Csömöri, valamint a H6 Ráckevei és H2 Csepeli vonalak) teljes rekonstrukciója és járműparkjának cseréje, amelyre a kormány szeptembertől több mint 150 milliárd forintos forrást biztosít. A fejlesztések részeként tervezik a Csepeli HÉV hosszú távú összekötését a metróhálózattal, a meglévő nyomvonalak teljes modernizációja mellett. A szentendrei fejlesztéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, a legnagyobb fejfájást a pótlóbuszok biztosítása jelenti, jelenleg ugyanis nem áll annyi csuklós modern busz a BKK rendelkezésére, amellyel ki lehetne váltani a HÉV-eket ezen a vonalon.

A Lajosmizsei (142-es) és a Veresegyházi (71-es) elővárosi vasútvonalak esetében a cél a pályák teljes villamosítása, kétvágányúsítása és a járatsűrűség növelése (félórás, illetve negyedórás követési idők elérése), feloldva az érintett agglomerációs települések közlekedési feszültségeit.

A legforgalmasabb állomásokat és vasútvonalakat is felújítják

Átfogó korszerűsítési program indul a Keleti és a Déli pályaudvaron, valamint Debrecen, Győr, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok állomásain. A beruházások során új kereskedelmi és utasbarát funkciókat alakítanak ki, miközben a zöldfelületeket is megóvják és fejlesztik. Országos digitalizációs program is kezdődik, amely az egységes menetrendi és utastájékoztatási rendszerek korszerűsítését, illetve a vasútforgalom automatizálását szolgálja.

A járműpark megújításának részeként a GYSEV új szerelvényei már gyártás alatt állnak Lengyelországban, a korábban leállított beszerzési tendereket pedig újraindítják. Az első új járművek ugyanakkor a közbeszerzések lezárását követően legkorábban három év múlva állhatnak forgalomba.

A fővonali fejlesztések érintik a Budapest–Hegyeshalom, a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza, a Budapest–Miskolc, a Budapest–Szeged és a Budapest–Pécs vonalat. Több szakaszt 160–200 kilométer per órás közlekedésre építenének át, máshol kétvágányúsítás, teljes pályarekonstrukció vagy kapacitásbővítés kezdődhet. A balatoni vonalakon állomásfelújítások, villamosítás és kapacitásfejlesztés várható, Salgótarján és Szekszárd térségében pedig 90 milliárd forintból korszerűsítenék a regionális hálózatot, hibrid járművek beszerzésével együtt.

Vitézy Dávid szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata egy olyan teljesítményalapú finanszírozási rendszer kialakítása lesz, amely a vasúttársaságokat pontos és magas színvonalú szolgáltatásra ösztönzi.

Címlapkép: MTI/Purger Tamás