Tragédia a szemünk előtt: augusztusra 20 centisre apadhat a Velencei-tó vízszintje, ez már a haláltusa

Az ország területének 89 százalékát közepes vagy annál súlyosabb aszály sújtja. A Duna és a Tisza vízállása rekordalacsony, a hegyvidéki patakok kiszáradnak, a közelgő újabb hőhullámok pedig tovább rontják a helyzetet. A leginkább aggasztó a Velencei-tó állapota, amelyből nagyjából egyméternyi víz hiányzik. Orbán Zoltán, az ÉKFM sajtófőnöke szerint a modellszámítások alapján augusztusra a tó vízszintje a húszcentiméteres tartományba csökkenhet - írja a Telex.

Ez azt jelenti, hogy a folyamatos vízfelület megszűnik, és elszigetelt tavacskák jöhetnek létre, amelyeket szárazra került területek választanak el egymástól. Rövid távú megoldásként ezeket a földsávokat átvágják, hogy ökológiai folyosókat biztosítsanak az élőlényeknek, a vízszint további apadása esetén pedig mentőhalászattal mentik ki a halakat.

A tó teljes, hosszú távú rehabilitációjának és vízpótlásának tervezése még tart. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egy szakemberekből álló csapatot kért fel a lehetőségek vizsgálatára, rámutatva, hogy a tó ökológiáját számos hibás fejlesztés tette tönkre. Bár az előző kormány elvileg készített egy negyvenmilliárd forintos helyreállítási tervet, a miniszter elmondása szerint ezt a dokumentumot egyszerűen nem találják.

Az aszályhelyzet átfogó kezeléséhez a minisztérium megkezdte az ország felszíni és felszín alatti vízkészletének felmérését. A várhatóan őszre elkészülő vízleltár alapján határozzák majd meg, hogyan osszák el a rendelkezésre álló készleteket az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság között, utóbbit abszolút prioritásként kezelve. A folyamatba – a miniszter rendszeres egyeztetésein keresztül – a legfőbb környezetvédelmi civil szervezeteket is bevonják. A megváltozott klíma miatt hosszú távon a hazai agráriumnak is alkalmazkodnia kell a szűkös vízkészletekhez, így szakértők bevonásával vizsgálni kell például azt is, hogy középtávon fenntartható marad-e a vízigényes kukoricatermesztés Magyarországon.

Bár a kánikula idején a vezetékes vízellátás helyenként akadozhat – ahogy arra már volt példa –, a sajtófőnök hangsúlyozta, hogy az ivóvízellátás nincs veszélyben. Szükség esetén az illetékes szervek, akár a katonaság bevonásával, lajtáskocsikkal juttatják el a vizet a problémás területekre.

A feladatok ellátását nehezíti, hogy tizenhat évig nem létezett önálló környezetvédelmi minisztérium, így a szervezetet gyakorlatilg a semmiből kell felépíteni. A jelenleg két budapesti helyszínen párhuzamosan működő tárca 13 helyettes államtitkársággal állt fel. Szakmai állománya 550 fő, ami a technikai és jogi területek munkatársaival együtt mintegy 700 embert jelent, de a létszámot a jövőben 750-800 főre tervezik bővíteni. A munkatársak egy része a civil szférából érkezett, így számukra még zajlik a közigazgatási betanulás, a szakmai munka azonban folyamatos.

A vízhiány mellett a minisztériumnak számos azonnali beavatkozást igénylő üggyel is foglalkoznia kell. Ezek közé tartozik a szombathelyi azbesztmentesítés, a kotorékvadászat betiltásának kezdeményezése, valamint a gödi és a debreceni akkumulátorgyárak okozta környezeti problémák kezelése. Mindemellett a tárca szakemberei gőzerővel dolgoznak egy új klímatörvény kidolgozásán is, amelyet a tervek szerint idén ősszel fogadhat el a parlament.

Címlapkép: Vasvári Tamás, MTI/MTVA