Már rég nem nagyszüleink filléres nyaralása: egyre többen jönnek rá, 2026-ban mégis ezt éri meg választani

Pénzcentrum: Április 22-én Hévízen tartotta 2026-os éves közgyűlését a Magyar Kempingszövetség, ahol Kisgyörgy Borbála leköszönő elnök lemondását követően egyhangúlag téged választottak meg a szövetség új elnökének. Hogyan kapcsolódtál korábban a szövetség munkájához, és hogyan kerültél most az élére?

Varga Katalin: Régóta tagok vagyunk a Kempingszövetségben, több kempinggel és több egységgel is. Korábban az elnökségnek is tagja voltam alelnökként, és dolgoztunk együtt Borbálával. aki alelnökként továbbra is támogatja a Kempingszövetség tevékenységét.

Mi a szövetség lényege, mik a legfontosabb célkitűzései?

A szövetség célkitűzései természetesen mindig igazodnak az aktuális helyzethez, de az alapvető cél nem változik: a kempingturizmus népszerűsítése, fejlesztése, támogatása és érdekképviselete.

Most szeretnénk új lendületet adni a szervezetnek: úgy vágtunk neki a munkának, hogy van egy több évre szóló stratégiai elképzelésünk, amit úgy kell elképzelni, hogy van egy keretstratégia, amely kijelöli a fő irányokat, és vannak szakterületi részstratégiák, amelyek konkrét területekre bontják le a feladatokat.

A kempingturizmus Európában a turizmus igen jelentős, 13,7%-ot kitevő ága, növekedésének üteme pedig meghaladja a turizmus átlagát.  Mi hiszünk abban, hogy a kempingturizmus a turizmus nagyon jelentős és nagy potenciállal rendelkező ága Magyarországon is.  Ezt szeretnénk kihasználni.

Itthon mekkora a kempingturizmus súlya?

Erre nehéz pontos választ adni, mert jelenleg nem elég egyértelműek a statisztikák. Ez az egyik részstratégiánk: szeretnénk valós, releváns adatok alapján dolgozni a kempingturizmus fejlesztésén. Azt például látjuk, hogy amíg az NTAK-ban körülbelül 180 kemping szerepel, addig a KSH-nál nagyjából 270. Ez nem kis eltérés. Nem tudjuk még pontosan, miből fakad: lehetnek rendszerszintű különbségek, eltérő besorolások, TEÁOR-számok, minősítési sajátosságok, de akár más jellegű eltérések is.

Hány tagja van jelenleg a Kempingszövetségnek?

Nagyjából harminc körüli tagunk van, ami kevés, ezen mindenképpen dolgoznunk kell. De ilyen körülmények között azt sem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani, hogy a teljes piac pontosan mekkora.

Felvettétek már a kapcsolatot a KSH-val vagy az NTAK-kal az adatok tisztázása miatt?

Elkezdődött ez a folyamat, de még nagyon az elején járunk. Az elmúlt néhány hónapban nem volt mindenre időnk, de végig fogunk menni ezen az úton. Az NTAK-adatokhoz országos szinten, szövetségként jelenleg nem férünk hozzá. . Én a saját kempingjeinket érintő területi adatokhoz hozzáférek, de országos képet nem látunk, így nehéz elindulni azon a láncolaton, amelyből pontosabb piaci kép születhetne. Nagyon remélem, hogy ebben lesz partneri nyitottság a jövőben: az új turisztikai vezetés részéről is abban bízunk, hogy az adatvezérelt turizmus fontos szempont lesz.

Az NTAK önmagában jó kezdeményezés, ám az eredeti célok között az is szerepelt, hogy a szolgáltatók számára hasznos adatok váljanak elérhetővé. Ez jelenleg nem működik igazán jól, vagy legalábbis nem azokhoz az adatokhoz és nem olyan formában férünk hozzá, ahogy az a gyakorlatban használható lenne.

A kempingeknél ez hatványozottan jelentkezik, mert nagyon sok szempontból eltérnek a szállodáktól. Ha például  benchmarkingra szeretnénk használni az NTAK-adatokat, a kempingek esetében akkor is sokkal összetettebb lesz a helyzet.

Egy szálloda megnézi a kétágyas szobák átlagárát, és valamilyen szinten össze tudja hasonlítani magát a piaccal. Egy kempingben viszont lehet hét-nyolc különböző szállástípus teljesen eltérő árazással, költségszerkezettel, vendégkörrel. Egy üdülőház, egy mobilház és egy sátorhely átlaga együtt nem ad releváns információt.

Tehát az egyik részstratégia az adat. Milyen további területekre épül a stratégia?

A másik egy klasszikus marketingstratégia a kempingezés és a kempingek népszerűsítésére. Ennek két fő iránya van: külföld felé azt kellene közvetíteni, hogy Magyarország jó lakóautós és kempinges desztináció, belföldön pedig edukálni, magát a kempingezést népszerűsíteni, megismertetni kellene, mert sokak fejében még mindig egy 30-40 évvel ezelőtti kép él a kempingezésről. Ez a kép ma már nagyon sok esetben nem igaz.

Magyarország valóban jó lakóautós célpont?

Igen, az, csak nem látható eléggé. Azok a vendégek, akiket én életvitelszerű kempingezőknek hívok, szeretik, ha egy desztinációban sok kemping és megállóhely van, mert így tudnak kötetlenül válogatni, spontán módon útvonalat t alakítani, mozogni. Ha külföldről be akarjuk vonzani ezeket a vendégeket, akkor Magyarországnak olyan célpontként kell megjelennie, ahol egymás után, láncolatban sok kemping és lakóautós megállóhely található.

Mit jelent pontosan a lakóautós megállóhely?

Ez nem klasszikus kemping, hanem egylakóautók és lakókocsik rövid idejű, általában egy, de legfeljebb két éjszaka időtartamú tartózkodására szolgáló hely. Lehet kisebb vagy nagyobb, és különböző, de alapszintű szolgáltatásokat nyújtanak.  Általában van elektromos áram, sok helyen vízvételi lehetőség, szürkevíz-leeresztés vagy kémiai WC ürítési lehetőség is. Ezek turisztikai termékfejlesztésre is lehetőséget nyújtanak, például egy borászat, étterem, attrakció, kisebb város vagy desztináció bővítheti kínálatát néhány lakóautós hellyel, vagy összefoghatnak a megállóhelyek és más szolgáltatók.  A vendég ott eltölt egy éjszakát, megnézi a környéket, fogyaszt az étteremben, részt vesz egy borkóstolón, majd továbbmegy egy másik célpontra.

Ez különösen azoknál fontos, akik például Lengyelországból Horvátország felé tartanak, és Magyarországon egyébként meg sem állnának. Egy jó megállóhely-hálózattal be lehetne őket vonzani kisebb településekre, attrakciókhoz. Ugyanez igaz a magyar lakóautósokra is: őket is el lehet indítani egy hosszú hétvégére.

A Kempingezők Facebook-csoportban olvastam egy posztot, ami így szól: „az elmúlt időszakban próbáltam feltérképezni a hazai kempingkínálatot, de őszintén szólva teljesen elképedtem. A legtöbb gyűjtőoldal hihetetlenül elavult: megszűnt e-mail címekbe, bezárt helyekbe botlottam, és szinte mindenhol évekkel ezelőtti árak szerepelnek. Letöltöttem a Tisza-tó applikációt is, hátha az segít, de óriási csalódás volt: az egész Tisza-tóra mindössze 3 kempinget ajánl fel, árak sehol (vagy ha igen, ezerévesek), a képek hiányosak. Kicsit érthetetlen számomra, miért nincs Magyarországon egy olyan modern keresőoldal, ahol lehetne szűrni a kempingekre: például szabad vízi, vízparti, termálfürdő melletti vagy közvetlen fürdőterületi elhelyezkedés alapján.  Ez szerintem alapvető lenne.”  Mit gondolsz erről?

Teljesen egyetértek vele: valóban szükség lenne egy modern, jól kereshető felületre, ahol a vendégek friss és megbízható információkat találnak a magyarországi kempingekről. Ez kapcsolódik a marketingstratégiánkhoz is: jó lenne egy olyan honlap vagy applikáció, ahol nemcsak a szövetségi tagok, hanem ideális esetben a teljes hazai kempingkínálat látható lenne. Lehetne szűrni például vízparti elhelyezkedésre, termálfürdő közelségére, lakóautós szolgáltatásokra, szabadvízi kapcsolatra, kutyabarát szolgáltatásokra. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a jól bejáratott, népszerű, teljes Európát lefedő applikációkkal nem versenyeznünk, hanem együttműködnünk érdemes.

Mikorra várható ennek a szándéknak látható eredménye?

Két dolog fogja a gyorsaságunkat: a forrás- és kapacitáshiány. Nincs alkalmazottunk, nincs külön apparátusunk, munka mellett csináljuk a szövetségi munkát. Magát a marketingstratégiát írjuk, azzal haladunk, és úgy gondolom, őszre elkészülhet. Az már más kérdés, hogy találunk-e hozzá partnert, illetve hogyan tudjuk megvalósítani. Nagyon remélem, hogy egy éven belül lesz valamilyen látható output. Párhuzamosan dolgozunk a többi részterületen is, eltérő ütemezésekkel.

Ehhez állami partnerre lenne szükség?

Valószínűleg igen. Mi meg tudjuk írni a stratégiát, tudunk segíteni a tartalomban, vizuálokban, szakmai háttérben, de nincs forrásunk arra, hogy egy országos kampányt végigfinanszírozzunk. Ha rá tudnánk csatlakozni egy országos turisztikai kampányra, vagy együtt tudnánk működni például a turisztikai ügynökségi rendszerrel, az nagyon hasznos lenne.

A kempingeknek ma mennyire fontosak az online foglalási platformok?

Nagyon fontosak, de a kempingek helyzete ebben is speciális. Léteznek kifejezetten kempinges online utazási irodák, amelyek bizonyos célpiacokon nagyon erősek. Ezekkel tudatos értékesítési stratégiát lehet építeni. A Booking például nem kifejezetten kempinges platform. A fedett szálláshelyekre, mobilházakra, üdülőházakra jó lehet, de a sátorhelyeket és parcellákat nehezen kezeli, sok félreértés tud belőle adódni.

A kisebb kempingek is tudják használni ezeket a rendszereket?

Alapvetően igen, de ez már nehezebb kérdés. Egy nagyobb kempingnek valószínűleg van channel managere, rá tudja kötni a különböző értékesítési csatornákat, és sok minden automatizálható. A kisebb kempingeknél mindez lehet, hogy több manuális munkát igényel, és sokszor már az alapvető digitális tudás, vagy erre fordítható idő, energia is hiányzik. Ez kapcsolódik egy másik részstratégiánkhoz, a képzéshez.

Mit jelent a képzés a Kempingszövetség stratégiájában?

Két ága van. Az egyik, hogy segítséget szeretnénk nyújtani azoknak az üzemeltetőknek, akiknek nincs turisztikai vagy digitális előképzettségük. A kempingüzemeltetés sokszor belépőpont a turizmusba: van valakinek egy nagyobb területe, szereti a desztinációját, lát benne lehetőséget, szívét-lelkét beleteszi, de korábban nem feltétlenül volt köze a turizmushoz. Nekik nagyon fontos lenne gyakorlati segítséget adni: digitális jelenlétben, foglalási rendszerekben, marketingben, árazásban, vendégkezelésben.

A másik ága az oktatásnak a felsőoktatás. A kempingturizmus nagyon sok szempontból eltér a szállodaipartól: más a költségszerkezete, tőkehatákonysága, méretgazdaságossága, más a vendégszegmentációja, árazása, más marketingstratégiát igényel, és az üzemeltetési problémái is teljesen mások. Ennek ellenére a kempingturizmus kiszorult a turisztikai oktatásból.

Sikerül kapcsolatot építeni felsőoktatási intézményekkel?

Igen, az év első felében igyekeztünk felvenni a kapcsolatot minden olyan magyarországi felsőoktatási intézménnyel, ahol turizmust oktatnak. Sok helyről kaptunk pozitív választ. Van, ahol vendégelőadással indulunk, máshol szeminárium vagy gyakorlati oktatás is elképzelhető. Ennek nemcsak képzési célja van, hanem a kempinges szakma presztízsének növelése is.

Úgy érzed, hogy a kempingüzemeltetés lenézett terület a turizmuson belül?

Igen, valamennyire igen. Pedig egy nagyobb kemping üzemeltetése nagyon komoly szakmai feladat. Nálunk például az egyik kempingben 1100, a másikban 1800 vendég is lehet bent, egy augusztusi hosszú hétvégén pedig akár 2000 fő is. Ez már majdnem akkora feladat, mint egy falu működtetése. Sokféle szállástípus, takarítás, mosás, karbantartás, recepció, vendégirányítás, vizesblokkok, közművek, áram, wifi, szabadtéri infrastruktúra. Egy ilyen rendszert jól működtetni legalább olyan komoly feladat, mint egy magas kategóriájú szálloda vezetése, csak más jellegű kihívásokkal.

Milyen egyéb részstratégiai feladataitok vannak?

Fontos a jogszabályi háttér alakítása: ez most nagyon felgyorsult, mert több turisztikai szakmai szervezet közösen dolgozik javaslatokon egy új turizmustörvényhez és a kapcsolódó részletszabályokhoz. A Kempingszövetség számára több fontos szempont is van. Az egyik az adat, amiről már beszéltünk, a másik pedig a kempingturizmus szerepelőinek oktatása, képzése, a jó gyakorlatok terjesztése.  

A minősítési rendszer jól működik?

Alapvetően jól lett összerakva, de folyamatosan figyelni kell rá, mert a világ gyorsan változik. Sok esetben nem gyökeres átalakításra van szükség, hanem technikai modernizálásra.

Mi lenne a nagyobb szabályozási változás?

Az egyik legfontosabb a lakóautós megállóhelyek helyzetének rendezése, ahogy említettem, ezek jelenleg szürkezónában vannak. Van, aki emiatt el sem indít ilyen szolgáltatást, mások pedig valamilyen kerülőúton működtetik. Ez nem jó senkinek. Ha parkolóként működik, akkor nincs bent a turizmus rendszerében, más adózási szabályok vonatkoznak rá, nem jelenik meg a turisztikai adatokban. Ráadásul azok sem szívesen kerülnek fel egy hivatalos hálózatra, akik nem biztosak abban, hogy minden szabálynak megfelelnek.

A szabályozás tisztítaná a piacot, és megnyitná a lehetőséget azok előtt is, akik legálisan, kis beruházással szeretnének ilyen megállóhelyet létrehozni: önkormányzatok, borászatok, éttermek, attrakciók, kisebb desztinációk.

A mobilházak és glamping szálláshelyek jogi helyzete nem problémás?

De az. Az informális szálláshelyek építésjogi helyzete jelenleg nem illeszkedik jól a rendszerbe. Minden önkormányzat máshogy értelmezi a szabályokat, a helyi építési szabályzatok is eltérnek. Különösen turisztikailag vonzó térségekben sok önkormányzat szeretné megakadályozni, hogy kis telkeken rendezetlen, városképet rontó ideiglenes megoldások jelenjenek meg. Ez érthető. De ez nem jelenti azt, hogy egy kempingben ne lenne helye egy színvonalas mobilháznak, glamping sátornak vagy más hasonló szállástípusnak. Sőt, ezek pont oda valók: kijelölt kempingterületre, rendezett körülmények közé, minősítési rendszer mellett.

Mit tud nyújtani a Kempingszövetség a tagoknak?

Valódi értéket szeretnénk nyújtani. Ez elsősorban érdekképviseletet, oktatást, tanácsadást, marketingtámogatást jelenthet. A tagság jelenleg még kicsi, de a szövetség érdekképviseletben erős. A jogalkotásban, a minősítési rendszer kialakításában és a szakmai kapcsolatrendszerben komoly szerepe volt és van. A következő időszakban azt kell megmutatnunk a kempingeknek, hogy érdemes csatlakozni, mert valódi értéket kapnak.

Ti magatok is üzemeltettek kempingeket. Erről mesélsz egy kicsit?

Három kempingünk van és egy kisebb, 16 szobás szállodánk. A három kemping közül kettő nagy és Balaton-parti, egy pedig egy kisebb termálkemping Zalakaroson. Az egyik balatoni kempingnek saját strandja van, a másik közvetlenül szabadstrand mellett működik: ha a vendég kilép a kapun, már a szabadstrand füvére érkezik.

Kempinget üzemeltetni nagyon izgalmas feladat, én nagyon szeretem. Talán a szállodákkal való összehasonlításon keresztül a legkönnyebb megfogni, mert azt jobban ismerik az emberek. Egy kemping nagyon sokféle vendéggel és vendégszegmenssel dolgozik. Egészen más vendég érkezik fedett szálláshelyre, nyaralóházba, mobilházba, sátorhelyre vagy lakóautós parcellára. Más az előszezoni és utószezoni csoportos vendég, és más a főszezoni családos nyaraló.

Társadalmilag is nagyon széles skálát fed le a kempingezés, nem?

Igen, de érdekes módon a sátorral érkező vendég akár ugyanaz a társadalmi szegmens is lehet, mint aki egy drága lakóautóval jön. Az életvitelszerű kempingezők sokszor több millió forintos felszereléssel érkeznek, csak ők ezt az életformát szeretik. És vannak az ad hoc sátrazók is, akik például biciklitúrán vannak, és ez bizonyul a legegyszerűbb megoldásnak. A fedett szálláshelyekre érkezők megint más vendégkört jelentenek.

Miben más egy kemping vendégköre, mint egy szállodáé?

Egy négycsillagos szálloda mondhatja azt, hogy üzleti vendégekre vagy családosokra koncentrál. Egy kemping ezt sokkal kevésbé tudja megtenni, mert nagyon sokféle vendégszegmenst kell egyszerre kezelnie. Ez nehézség és kihívás, de közben óriási erősség is. Nagy rezilienciát ad: ha az egyik szegmens gyengélkedik, a másik még húzhatja a szezont. Elő- és utószezonban például sok csoportos vendégünk van: osztálykirándulások, edzőtáborok, sporttáborok, céges csapatépítők, autós vagy motoros találkozók, jógatáborok. Ezeket a kempingek nagyon jól tudják fogadni, sokszor a méretük, a zöldterületük és a kötetlenebb működésük miatt.

Az árazás is bonyolultabb emiatt?

Igen, sokkal összetettebb, nálunk például egy árazási táblázatban lehet 18-féle szálláshely-kategória, több szezon, többféle lemondási feltétel, több értékesítési csatorna. Ráadásul nem minden szállástípust értékesítünk minden csatornán, és nem ugyanazokat az értékesítési csatornákat használjuk minden kempingünkben. Egy mobilház, egy parcella, egy sátorhely, egy csoportos szállás vagy egy nyári családos foglalás teljesen más logikát igényel.

Ez folyamatos újratervezést igényel feltételezem.

Igen, év közben is folyamatos yield managementre van szükség, figyelni kell a keresletet, a versenytársakat, a csatornákat, a szezonalitást. Ilyen szempontból hasonlít a szállodához, csak nálunk nem két-három vagy négy-öt szobatípus van, hanem sokkal több, nagyon eltérő karakterű szállástípus.

A kemping inkább területalapú, nem épületalapú üzemeltetés. Ez mennyire más?

Nagyon más. A közművek, az áram, a wifi, a szabadtéri infrastruktúra mind külön kihívás. Egy kempingben szabadtéren kell wifit biztosítani, nagy területeken kell áramot, vizet, közlekedést, világítást, vendégirányítást szervezni.

Arra is figyelni kell, hogy a sokféle vendégszegmens hogyan él együtt: hol legyenek a családosok, hol a csendesebb vendégek, hogyan kezeljük a csoportokat, hogyan irányítsuk a forgalmat. Ez sok területi szegmentációt és finom szabályozást igényel.

Mi a kempingek egyik legnagyobb előnye üzemeltetési szempontból?

A rugalmasság. A kapacitásokat nagyon jól lehet szűkíteni, tágítani, a szezonhoz igazítani. Ez szerintem nemzetgazdasági szempontból is érték. A turizmus szezonális ágazat, ezt tényként kell kezelni. A szezonalitás ellen fontos küzdeni, de nemcsak úgy, hogy minél több vendéget próbálunk bevonzani elő- és utószezonban, hanem a szezonalitás káros hatásainak csökkentésén keresztül is. A kempingek abban is erősek, hogy rugalmasan tudják kezelni a kapacitásaikat, és ezzel egyfajta pufferzónát jelentenek a turizmusban.

Miért tartod nemzetgazdasági szempontból fontosnak a kempingeket?

Mert nagyon sokféle desztinációban tudnak működni, nagyon különböző méretben. Egy kisebb település, egy Tisza-parti hely, egy középhegységi falu vagy egy balatoni nagy desztináció is megtalálhatja a számára megfelelő kempingformát. A kempingek új vendégszegmenseket hozhatnak be, és nagyon erősen beágyazódnak a helyi környezetükbe. Nem magasodnak ki a településből, hanem együtt élnek a faluval, várossal, bicikliúttal, vízparttal, természeti környezettel.

Az általuk megtermelt érték kevésbé koncentrálódik, inkább elterül a környezetükben. Ez gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági szempontból is fontos.

Az a feltételezésem, hogy a modern turisztikai trendek kedveznek a kempingezésnek.

Ez így van, a fenntarthatóság, a természetközeliség, a kötetlenség, a digitális nomádság, a helyi élmények, a személyesség: ezek mind olyan trendek, amelyekre a kempingek nagyon jól rá tudnak kapcsolódni. Az emberek ma már sokszor nem egy egyenszállodát keresnek, hanem valamilyen kötődést: a helyhez, a helyiekhez, egy helyi termékhez, egy élményhez. Kempingből nincs két egyforma, és a kempingekben olyan emberi kapcsolatok szövedéke alakul ki, ami máshol kevésbé.

Akkor a Covid jót tett a kempingturizmusnak.

Igen, egyértelműen. A Covid alatt nagyon felértékelődtek a természetközeli, szabadabb, kevésbé zárt turisztikai formák. A lakóautózás, lakókocsizás iránti érdeklődés is jelentősen nőtt. Ez nem egyszeri fellángolás volt. A kempingturizmus olyan emberi igényeket elégít ki, amelyek a Covid után is megmaradtak.

Gyakran éri az a kritika ezt a pihenési formát, hogy óriási beruházás megvenni minden felszerelést.

Nagyon sok pénzt el lehet költeni kempingfelszerelésre, de én úgy látom, nem ezzel kell kezdeni. Ha valaki nem biztos benne, hogy ez az ő világa, menjen el egy kempingbe fedett szálláshelyre, mobilházba, bérelhető sátorba vagy glamping szállásra. Ha a lakóautózást szeretné kipróbálni, béreljen lakóautót. Nem kell rögtön beruházni. A kempingezésnek is megvan a belépő szintje.

Beszéljünk az árakról. Mennyit drágult a kempingezés az utóbbi időben?

Tavalyról idénre, tehát 2025-ről 2026-ra nagyjából az inflációval nőttek az árak a magyar kempingekben. Talán még azt sem érik el teljesen, inkább 4 százalék körüli átlagos emelkedésről beszélnék. Ez persze becslés, ugyanakkor azt gondolom, megalapozott.

Azért is nehéz pontosan összehasonlítani, mert nem mindegy, mi van benne az árban. Van, ahol egy parcella vagy egy sátorhely ára egy személyt, máshol két személyt tartalmaz felár nélkül. Van, ahol benne van a parkolás, máshol nincs. Van, ahol az áramhasználat része az árnak, máshol külön fizetendő. Sátor, nagy sátor, lakóautó, parcella, mobilház – mind más kategória.

A mobilházak viszont sokszor már egészen magas árakon mennek. Miért?

Mert a mobilházak versenytársai bizonyos szempontból már az apartmanok és a négycsillagos szállodák. Egy versenytársfigyelésben ezeket is nézni kell. A mobilházak nem ugyanazt adják, mint egy szálloda, de nagyon erős előnyük van: a kényelem és a kötetlenség együtt jelenik meg. Nem kell lecuccolni a szobából a strandra vagy a medencéhez. Kinyitod az ajtót, ott a terasz, ott a gyerek biciklije, és már indulhat is.

A félpanzió hiánya nem hátrány a szállodákkal szemben?

Lehet hátrány, de sok kempingben ez is megoldható. Nálunk például az étteremben lehet félpanziót intézni, csoportoknak előre is, egyéni vendégeknek is. Nincs benne automatikusan a szállásárban, de aki szeretné, meg tudja oldani.

A mobilházaknak olcsóbbnak kell lenniük, mint egy négycsillagos szállodának, de az összehasonlítás akkor is valós, mert a vendég sokszor ezek között dönt.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni, miért érdemes ma komolyan venni a kempingturizmust, mit mondanál?

Azért, mert a kempingturizmus ma már nem retró vagy olcsó pótlék, hanem egy gyorsan fejlődő, sokszínű, fenntartható, komoly gazdasági potenciállal bíró turisztikai ágazat, amely Magyarországon is sokkal többre lenne képes, ha láthatóbbá, szabályozottabbá és szakmailag erősebbé válna.

Képek: Gosztola Judit