Tovább mélyül a nyugdíjszakadék: akár 80 ezer forinttal kevesebbet is kaphatnak a magyar idősek ebben a megyében a fővárosiaknál

Az ország lakosságának 21,2 százaléka volt öregségi nyugdíjas 2026. januári adatok szerint, arányuk és számuk is tovább emelkedett a korábbi évek adataihoz képest. Év elején a havi átlagnyugdíj közel 261 ezer forint volt, a medián 230 ezer forint. Területileg azonban jelentős lehet az eltérés az átlagos nyugdíjösszegeket nézve: amíg a fővárosban meghaladja a 311 ezer forintot a havi járandóság, addig Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Bács-Kiskun megyékben még a 235 ezret sem éri el az összeg havonta.

A KSH által közzétett adatok alapján 2 millió 15 ezer 552 fő kapott januárban öregségi nyugdíjat. A nyugdíjasok száma 2020-tól csökkenést mutatott 2023-ig, amikor ismér növekedés kezdődött. Számuk már tavaly ismételten meghaladta a 2 milliót. Eközben az ország teljes népessége továbbra is folyamatos csökkenést mutat: 2026. januárban már a 9,5 milliót sem érte el a lakosságszám. Az átlagéletkor 43,7-re emelkedett és az öregedési index - a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és annál fiatalabb gyermeknépesség százalékában - sem volt még soha ilyen magas: 147,8.

Abban, hogy a népesség mekkora részét teszik ki a népességnek a nyugdíjasok, területileg nagy különbségek lehetnek. Amíg Pest, vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a lakónépességnek kevesebb mint 19 százaléka részesül öregségi nyugdíjban, addig például Zalában csaknem eléri a 25 százalékot. Vagyis utóbbi megyében minden negyedik lakos nyugdíjas.

Az országos átlagnyugdíj 261 ezer forinthoz közelített 2026. januárban. A legmagasabb átlagnyugdíjat Budapesten (311 ezer forint), Fejér megyében (275 ezer forint) és Pest megyében (274 ezer forint) kapnak a jogosultak, míg a legalacsonyabb átlagos összeg Békés (234 ezer forint), Szabolcs-Szatmár-Bereg (233 ezer forint) és Bács-Kiskun területén (232 ezer forint) jellemző. Mint a fenti térképen is látható, csaknem 79 ezer forint a különbség a budapesti és a bács-kiskuni átlagok között.

Ugyan hosszú évek óta sereghajtó egyébként a Bács-Kiskun megyei átlagnyugdíj, viszont nem volt mindig ekkora a különbség. A KSH adatsora szerint 2000-ben még mindössze 9 175 forint volt a különbség a fővárosi és bács-kiskuni átlagnyugdíj között (igaz, akkor még a kenyér átlagára is 118 Ft/kg volt és nem 925 Ft/kg). Viszont 2020-ban a járvány kitörése előtt még 43 ezer forint volt a különbözet, ez 2023-ra 63 ezerre emelkedett. Az olló utána is csak egyre szélesebbre nyílt, a különbözet a megyék között az országos átlagnyugdíj arányában is egyre nőtt. 

Az átlagos öregségi nyugellátás összege a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresetéhez mérten annak egyre kisebb százalékát teszi ki. A KSH 2019-es, legkorábbi összemérhető adatai szerint az öregségi átlagnyugdaj 54,7 százaléka volt a nettó átlagbérnek, ez 2025-ben már csak 49,8 százalék volt. (Az érték a rezsiválság évében, 2022-ben volt a legalacsonyabb: 47,5 százalék.)

A Tisza Párt választások előtti ígérete szerint hamarosan közel 242 ezer nyugdíjas ellátása emelkedhet 120 ezer forintra - ha csak az öregségi nyugdíjasokat számítjuk, akkor nagyjából 127 ezer nyugdíjasé -, illetve 100-121 ezer jogosult kaphat majd sávos emelést. Az ő járandóságuk magasabb, mint 120 ezer, de nem éri el a 140 ezer forintot. Tehát korábbi számításaink alapján 293-363 ezer nyugdíjas számíthat még az idén nyugdíjemelésre.

Egyre többen dolgoznak nyugdíj mellett vagy helyett

Ahogy arról lapunk korábban külön cikkben is beszámolt, Magyarországon egyre többen dolgoznak a nyugdíjkorhatár betöltése után is. A KSH tájékoztatási adatbázisában közzétett adatok szerint a 65-89 éves korosztályban 147 ezer foglalkoztatottat jegyeztek a 2025-ös évben. Ez 4,4 százalékkal több, mint 2024-ben és 38,8 százalékkal magasabb szám, mint öt évvel korábban. Ezen a korcsoporton belül a 75 év felettiek aránya még nagyobb mértékben nőtt: egy év alatt 19,1 százalékkal, öt év alatt 147,9 százalékkal.

Számos oka lehet, hogy valaki a nyugdíjkorhatár betöltését követően is aktív maradjon a munkaerőpiacon. Az egyik ilyen motiváció viszont a biztosan az anyagi helyzet. Az aktív éveik kitolásával vagy a megszokott életszínvonal fenntartására törekszenek, vagy még nem tehetik meg, hogy nyugdíjba vonuljanak. Viszont sokan dolgoznak nyugdíj mellett is, kihasználva a kedvező adózási lehetőségeket és a plusz bevételi forrást.

Azonban ennek a tendenciának a dacára még mindig általánosságban elmondható, hogy a nyugdíjas korosztály anyagilag sokkal kiszolgáltatottabb, mint az aktív réteg. Munkavállalási lehetőségeik, így jövedelem-kiegészítési lehetőségeik is korlátozottak. Ugyanakkor a járandóság emelése nagyrészt az infláció függvénye, és a jelenlegi nyugdíjrendszer nem tud gyorsan reagálni a hirtelen fellépő válsághelyzetekre sem, mint amikor hirtelen szabadult el az árdrágulás, kilőttek a benzinárak, váratlanul emelkedett a rezsi. 

Egyre többen választják az öngondoskodást

Az öngondoskodással foglalkozó szakértők állítása szerint nem lehet elég korán elkezdeni félretenni a gondtalan nyugdíjas évekre, ugyanakkor sosem késő elkezdeni. Az önkéntes pénztárak állománya évről évre nő, és más megtakarítási formákat is egyre többen választanak. Jelenleg három kifejezetten nyugdíjcélú, államilag támogatott megtakarítás is elérhető Magyarországon: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. Az ilyen megtakarításokkal rendelkezők minden befizetésükre 20% személyi jövedelemadó-visszatérítésben részesülhetnek, melynek maximuma évi 100-150 ezer forint.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat szabályozó törvény értelmében a pénztártagok a nyugdíjkorhatár tényleges betöltése után kaphatnak „nyugdíjszolgáltatást”, azaz egyösszegű kifizetést, járadékfizetést, illetve ezeknek valamilyen kombinációját. A 2012. után nyitott NYESZ-ekről történő kifizetés ugyancsak abban az esetben adómentes, ha a megtakarító már nyugdíjra jogosult, és a számláját a kifizetést megelőző 10. adóévben, vagy annál régebben nyitotta meg (kivételek akadhatnak, de ez az általános szabály). 

Az egyik hazai nyugdíjpénztár korábbi közlése szerint a 18-35 éves fiatalok háromnegyede már gondolkodik a nyugdíj kérdésén, csaknem a felük tudja, hogy fiatalon kellene elkezdeni a megtakarítást – mégis csupán 17% tesz félre ténylegesen erre a célra. Az idő pedig a legfontosabb tőke a nyugdíjmegtakarításban, ahol a kamatos kamat hatása hosszú távon sokszorosítja a félretett összegek értékét. A számok segítségével jól érzékelhető, mit jelent valójában egy-két évtized előny – vagy késés:

• Ha valaki 25 évesen kezd el havi 15 ezer forintot félretenni, a hozammal és az évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel együtt közel 35 millió forint gyűlhet össze nyugdíjas korára.
• Aki ugyanezt 35 évesen kezdi el havi 15 ezer forinttal, már csak 17,5 millió forintra számíthat.
• 45 éves kezdéssel a cél már komolyabb: már havi 60 ezer forint szükséges ahhoz, hogy 32 millió forintos vagyon gyűljön össze a nyugdíjas korig.

- közölték korábban, rámutatva: aki 25 évesen indul, annak elegendő havi 15 ezer forint; aki csak 45 évesen dönt az öngondoskodás mellett, annak négyszer annyit kell félretennie havonta ugyanannak az eredménynek az eléréséhez. A megtakarítás megkezdésének időzítése jelentősen alakítja a havi ráfordítás nagyságát - hívták fel a figyelmet.

A másik népszerű lehetőség a nyugdíjbiztosítás, mely esetében meghatározott “biztosítási események” bekövetkeztekor teljesít a biztosító: ez lehet a biztosított halála, legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása, a saját jogú öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzése, vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltése.

Vagyis fontos különbség a pénztárhoz képest, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek esetében a kifizetést nem befolyásolja a nyugdíjkorhatár esetleges későbbi emelkedése. Aki például 2026-ban elindítja a saját szerződését, 65 éves korában biztosan hozzáférhet majd a megtakarításához, függetlenül attól, hogy időközben változik-e a nyugdíjkorhatár. Ezt annak tükrében érdemes lehet megfontolni, hogy a nyugdíjszakértők már régóta kongatják a vészharangot, és sokak szerint az elkerülhetetlen nyugdíjreform része kell legyen a korhatár emelése.