Haldoklik a budapesti buliturizmus: így silányodik le a szebb napokat látott szórakozónegyed

A főváros éjszakai élete az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egykor decentralizált, egyedi hangulatú romkocsmák helyét sok esetben átvették az alacsonyabb minőségű, tömegturizmusra optimalizált vendéglátóhelyek, amelyek egyre szűkebb területre koncentrálódnak. A változás mögött a stratégiai gondolkodás hiánya és a reaktív, gyakran csak tiltásokra épülő szabályozási környezet áll - írja a Portfolio.

Az éjszakai gazdaság fogalma jóval túlmutat a szórakozóhelyeken. Valójában az este 6 és reggel 6 óra közötti időszak valamennyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét magában foglalja - a közlekedéstől és közbiztonságtól kezdve az éjjel elérhető szolgáltatásokon át egészen az olyan alapvető funkciókig, mint az áruszállítás vagy az egészségügyi ellátás éjszakai műszakjai.

Nemzetközi példák bizonyítják az éjszakai gazdaság jelentőségét: Londonban az ágazat 2014-ben 17,7–26,3 milliárd font közötti értéket termelt, és 723 ezer munkahelyet biztosított – ez minden nyolcadik londoni állást jelentette. New York-ban az ágazat éves szinten több tízmilliárd dollárral növeli a gazdasági aktivitást. Az Európai Unióban pedig a kulturális és kreatív iparágak mintegy 30 millió munkahelyet adnak, és a vállalkozások több mint 12%-át teszik ki.

Budapest éjszakai életének jelenlegi állapota egy másfél évtizedes folyamat eredménye. Az ezredforduló környékén organikusan kialakuló romkocsmák egyedi atmoszférájukkal a város jellegzetes vonzerejévé váltak. A 2010-es években azonban jelentős átrendeződés történt: a West-Balkán tragédia utáni szigorítások, a Hajógyári-sziget klubközpontjának leépülése, valamint a fapados légitársaságok terjedésével érkező turistaáradat új helyzetet teremtett.

A korábban inkább a helyi alternatív értelmiség és a kíváncsi külföldiek találkozóhelyeiként funkcionáló romkocsmák hirtelen a nemzetközi tömegturizmus fókuszába kerültek. A nagyméretű, periférikus klubok kínálatának szűkülése és a tömegturizmus robbanásszerű növekedése, továbbá a fővárosi szintű stratégia hiánya, valamint a kerületek átgondolatlan, eseti szigorításai vezettek a 'bulinegyedként' elhíresült zóna gyors és nagyrészt kontrollálatlan terjeszkedéséhez.

A Covid-járvány drámai hatással volt a teljes vendéglátó- és turisztikai szektorra, egyúttal rámutatott a kizárólag külföldi turistákra építő 'bulinegyed' modelljének rendkívüli sérülékenységére. A minőségi vendégkörre törekvő vendéglátósok egy része alternatív helyszíneket keresett, például Budán, a Bartók Béla úton vagy a Margit körúton, ahol új kulturális negyedek jöttek létre. Azonban itt is szigorú zárórarendeletek és egyéb korlátozások nehezítik a fenntartható működést.

Budapest éjszakai gazdaságának egyik legfőbb problémája az átfogó, fővárosi szintű, integrált stratégia teljes hiánya. Míg számos európai nagyváros dedikált intézményeket (mint az Éjszakai Polgármester vagy Éjszakai Tanács) működtet az ágazat koordinálására, Budapesten a felelősségi körök elaprózódnak a kerületi önkormányzatok és a főváros vezetése között.

Hiányzik egy egységes, de a helyi sajátosságokat és a szolgáltatások minőségét figyelembe vevő, differenciált szabályozási keretrendszer. A kerületek saját hatáskörben, gyakran egymásnak ellentmondó vagy túlzottan uniformizáló szabályozásokat alkotnak. Ez az úgynevezett 'fűnyíróelv' aránytalanul sújtja a kisebb, csendesebb profilú helyeket, miközben a nagy tömegeket vonzó egységeket nem kezeli hatékonyan.

A szabályozási anomáliák és a piaci nyomás aránytalan terheket rónak a kisebb, helyi vendégkörre is építő, vagy kulturális programokat kínáló üzletekre. Ennek hatására a nagyobb tőkeerővel rendelkező, elsősorban a külföldi turistákra fókuszáló vállalkozások piaci részesedése jelentősen megnőtt, a vendéglátás súlypontja néhány gócpontra tevődött át.

A közterületek állapotának rendezésére, illetve átfogó minőségjavító intézkedésekre nem született egységes kerületi vagy fővárosi stratégia. Hiányzik az átgondolt koncepció a közterek biztonságos és multifunkcionális éjszakai használatára, valamint az alapvető éjszakai infrastruktúra fejlesztésére.

Budapest éjszakai gazdasága jelenleg kettészakadt: este 10 óra után a vendéglátó kínálat túlnyomó részét a szűk földrajzi területre koncentrálódó, a tömegturizmus igényeire szabott helyek adják, míg a kulturáltabb, helyi közönséget is célzó lehetőségek száma és területi eloszlása erősen korlátozott. Drasztikusan lecsökkent az egyéb, éjszaka is elérhető szolgáltatások és kereskedelmi tevékenységek száma is.