Szabályosan lerohanhatják a turisták ezeket a magyar városokat: mindössze 4 ilyen úti cél van az országban

A Green Destinations nemzetközi szervezet évről évre összegyűjti a világ minden tájáról az elmúlt időszakban magas szinten megvalósított desztinációs szintű, a fenntartható turizmus fejlesztését támogató programokat, hogy azok inspiráló példaként szolgáljanak a szakmának és az utazóknak egyaránt. A turisztikai célpontok így minden évben lehetőséget kapnak, hogy a szakmai zsűri, majd a nagyközönség előtt is bemutassák, hogyan kezelik a környezetvédelem, a társadalmi egyenlőség, a kulturális örökség megőrzése és a gazdasági életképesség kihívásait a turizmusban. A listára beválasztott gyakorlatok közzétételével a desztinációmenedzsment szervezetek elismerést és kitüntetést kapnak azokért a megoldásokért, amelyeket a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívásokra és problémákra adott válaszként valósítottak meg. 

A pályázatokat a Green Destinations Top 100 csapata, térségi szakértők, valamint a Green Destinations által koordinált Green Destination Partnerek értékelték. A Top 100 bizottság hangsúlyozta, hogy a Top 100-as listára való kiválasztás nem azt jelenti, hogy az adott úti cél fenntartható, hanem azt, hogy a desztináció a Green Destinations Standard alapvető, minimum kritériumainak megfelel (első évben ez 15 kritérium, 2. évben 30 kritérium), majd a jó gyakorlatuk értékelése alapján választották be őket a legjobbak közé.

A verseny a Top 100 Partnerség égisze alatt zajlik, a következő szervezetek hozzájárulásával: Green Destinations, QualityCoast, ITB Berlin, Asian Ecotourism Network, Ecotourism Australia, DEL Turismo, Slovenia Green, Global Ecotourism Network és a Future of Tourism Coalition.

A hazai díjazottakat idén is az Innotime Hungary Kft készítette fel a versenyre, közülük  Veszprém idén már 2. alkalommal szerepel a TOP100 listán, mellette pedig Sárvár, Esztergom és Tokaj-Hegyalja projektje került díjazásra. 

Idén Veszprém a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évre megvalósított programjával került a díjazottak közé. A város szívében egy elhanyagolt, 2,3 hektáros ipari terület állt a múlt rideg emlékeként. A Balatoni Bútorgyár egykori telephelye évtizedekig parlagon hevert, szemet szúrva a nyüzsgő belvárosban. Azonban egy ambiciózus revitalizációs projekt révén, amely Veszprém EKF címéhez kapcsolódik, a területet egy nyüzsgő kulturális központtá alakították át, amely a Gyárkert KultúrPark nevet kapta. Eredetileg ideiglenes projektnek tervezték, de hatalmas sikere miatt a város további három évre meghosszabbította a bérleti szerződést, ezúttal viszont külső források nélkül, csupán a város részleges támogatásával és új üzleti tervvel kellett neki látni a működtetésnek. Ez a revitalizációs történet azt mutatja be, hogy az innovatív, fenntartható megközelítések hogyan alakíthatnak elhagyott városi területeket virágzó közösségi központokká, jobb helyet biztosítva mind a lakosok, mind a turisták számára, mindezt gazdaságilag is fenntartható módon.

Tokaj-Hegyalja mintaprojektje Bodrogkeresztúrhoz kapcsolódik. Talán sokan hallottak már Fülöpről, a gólyáról, aki éveken keresztül télen sem költözött el a településről - s aki végül egy villanyvezetéknek repülve lelte halálát. Ez indította el azt a folyamatot, amelynek keretében a településen a légvezetékek földkábelbe kerültek, elkészült egy, a gólyákat bemutató látogatóközpont, s mára egy aktív turizmust szolgáló táborhely és sportprogramok, valamint madárgyűrűző és egyéb természetvédelmi programok hívják fel a figyelmet a gólyákra a térségben - minderre pedig számos aktív turisztikai program épült rá, amely a Bodrogzug madárvilágát, illetve a település és a térség egyedi értékeit mutatja be a látogatóknak. 

Sárvár GoGreen projektje a gogreen.sarvar.hu címen elérhető webes alkalmazás, amelynek működése rendkívül egyszerű. A felületre érkező látogatóknak csak a “Zöld ötlet generálása” gombra kell kattintani, és máris kapnak egy, az utazáshoz kapcsolódó GoGreen tippet. A rendszer természetesen lehetőséget kínál a felhasználóknak arra is, hogy az egyes javaslatokat meg is osszák a közösségi oldalakon, illetve a kapcsolódó blogbejegyzések segítségével akár extra, a környezet védelmével kapcsolatos információkhoz is juthatnak. Az egyes tippeknél azt is jelzi az alkalmazás, hogy annak a megvalósítása igényel-e előkészületet, vagy könnyen kivitelezhető. 

Esztergom jó gyakorlata a helyi termelői piachoz kapcsolódik, amelyet a helyi turisztikai szervezet működtet. A piac nemcsak a környék helyi termelői számára biztosít értékesítési lehetőséget, hanem a helyi lakosokat és a turistákat egyszerre szolgálja ki a létesítmény. Az esztergomi városnéző kisbuszok segítségével ugyanis a helyi lakosságot támogató programként időről időre transzfert biztosítottak a helyi idős embereknek a piacon való vásárláshoz, míg a turisták számára tematikus piaci programokat szerveztek, amelynek központjában a helyi alapanyagok, helyi termékek, a rövid beszállítói láncok kialakítása és a helyi vállalkozások egyediségének a bemutatása állt.