Ezzel megszűnhet az AirBnB-zés a fővárosban: bekeményít a szállodalobbi?

Három fő faktor van, amely Budapesten a rövidtávú lakáskiadás az újraszabályozáshoz vezethet - ennek pedig jelentős hatása lehet Budapest belvárosára. Az egyik a budapesti turizmus elmúlt évekbeli átalakulása, a másik a tavalyi önkormányzati választás által előidézett változások és végül, de nem utolsó sorban a koronavírus-járvány. Guller Zoltán azzal vezette fel az újraszabályozás szükségességét, hogy a vidéki szálláshelyekkel szemben Budapesten sokkal lassabban indul újra a turizmus. Az idegenforgalom feltámasztása érdekében ezért "néhány intézkedést fontolgatnak", amelyek közül egyet nevezett meg, amely "talán a legfontosabb": a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását - írja a G7.

A vezérigazgató szerint a közel félezer szállodát képviselő Szállodaszövetség kereste meg a kormányt az újraszabályozás ötletével, arra hivatkozva, hogy több nyugat-európai várossal szemben a budapesti rövid távú lakáskiadásnál "nincsen semmilyen szabályozás". Guller szerint emiatt a "felkérés" miatt kezdte meg a kormány és a turisztikai ügynökség az újraszabályozás vizsgálatát. A Szállodaszövetség április legelején több javaslatot megfogalmazott, többek között a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását is:

A Szállodaszövetség lobbizása azonban egyáltalán nem új keletű. A szervezet az elmúlt négy-öt évben már több alkalommal javasolta a rövid távú lakáskiadás korlátozását. A turisztikai ügynökség azonban korábban nem mutatott nyitottságot ezekre a kezdeményezésekre. A szállodák folyamatos próbálkozása mögött egy évek óta mélyülő konfliktus áll, amely a koronavírus miatt lényegében a túlélésről szóló harccá vált. Ugyanis a rövid távú lakáskiadás egyre dominánsabbá vált a szálláspiacon, miközben a hagyományos szállodák versenyhátrányban vannak velük szemben az eltérő szabályozás miatt.

Míg 2014-ben még háromszor annyi szállodai férőhely volt, mint amennyi az Airbnb-n, három évvel később lényegében utolérte a szállodai kapacitást a rövid távon kiadott lakásoké. Ez alatt az idő alatt az Airbnb-lakásokban négyszeresére nőtt a vendégéjszakák száma, míg a szállodáknál ez nagyjából 20 százalékkal nőtt. Az Airbnb-vel azonosított rövid távú lakáskiadás így egyre nagyobb szeletet hasít ki a turizmusból Budapesten, a 2018-as becslésünk szerint éves szinten 35 milliárd forintos szektorrá nőtte ki magát. Akkoriban mintegy 10 ezer aktívan hirdetett lakás működött, ez a szám a járvány előtt 13-15 ezerre növekedett.

- mondta Szállodaszövetség vezetője, Flesch Tamás. A konfliktus elmélyülésében jelentős szerepe van a koronavírusnak, bár nem feltétlenül a szabályozási különbségek miatt. A rövid távra kiadott lakások jóval rugalmasabban tudtak reagálni a kialakult helyzetre. Egy hotel újranyitása jelentős összeg, teltháznál ugyanolyan készültség kell, mintha öt százalékos lenne a kihasználtság.

Elég azt a lakást előkészíteni, amelyikbe foglalás jön, a munkaerő-mennyiséggel könnyebben lehet alkalmazkodni a kihasználtsághoz, ráadásul az árazásban is nagyobb a mozgástér. A modell rugalmasságának jelentős szerepe van abban, hogy a rövid távú lakáskiadás rendkívül sikeressé vált az elmúlt években az egész világon. A műfajból adódóan mind elhelyezkedésben, mind kialakításban szélesebb a kínálat.

Viszont ha a Szállodaszövetség által javasolt 120 napos korlátozás életbe lépne, már értelmetlen lenne rövid távon kiadni lakásokat: hosszú távra nehéz lenne nagy számban olyan bérlőket találni, akik pont a fennmaradó időszakra vennének ki lakásokat. Így több apartmanos szerint a korlátozás a hosszú távú kiadás, illetve még inkább a szürke zóna felé lökné az ágazatot, ahogy Berlinben történt. A német fővárosban 2016-ban lényegében betiltották az Airbnb-t, majd másfél év után a korlátozások jelentős részét feloldották a szabályozás kudarca miatt.