Tényleg vége lehet a belföldi turizmusnak, ha megszűnik a SZÉP-kártya?

- mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. A szállásfoglaló oldal statisztikái szerint az idei év első három hónapjában 80 százalékkal többször kerültek elő a SZÉP-kártyák, mint tavaly ilyenkor. "A foglalási szám mellett a szállásra fordított költségek is jelentősen csökkenhetnek, ha nem SZÉP-kártyán kapják meg a dolgozók az erre szánt összeget. Sőt, ami még rosszabb, hogy várhatóan első körben a vendégéjszakák száma is elkezdhet majd csökkenni, így kevesebbszer és még rövidebb pihenésre szánt időhöz jutnak majd a magyarok" - tette hozzá Szigetvári József.

Ételre és ruhára menne el a pénz

Ezen az sem segítene, ha ezután a dolgozók készpénzben kapnák meg az eddig feltöltött összeget: a jelenleg SZÉP-kártyát használók fele már most tudja, hogy így nem költene utazásra. Csupán 17 százalékuk gondolja úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40 százaléka utazás mellett inkább mindennapi étkezésre költene még többet a "felszabaduló" pénzösszegből, 22 százalék pedig ruhákat venne belőle.

Leginkább a 35-65 év közötti magyaroktól és a fővárosban élőktől venné el az utazás lehetőségét a SZÉP-kártya megszűnése, közülük minden harmadik ember mondta azt, hogy készpénzes kifizetés esetén felére csökkentené az utazásra szánt kiadásait.

A szálláshelytípusok közül az elmúlt években jelentős beruházásokat végrehajtó hotelek és a szállodák járnának a legrosszabbul a visszavonással, ugyanis a tavaly SZÉP-kártyával szállást foglalók több mint kétharmada itt töltötte vendégéjszakáit.

- tette hozzá Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. "A szálláspiacot követően a visszaesés rövid időn belül a vendéglátóiparba is begyűrűzhet majd, így az éttermek, kávézók, bárok is nehezebb időkre készülhetnek" - egészítette ki Szigetvári József.