Széchenyi Pihenőkártya: a fürdők is akarják

A hazai fürdőkben ugyanis 2010-ben már 2,6 milliárd forint értékben használtak fel üdülési csekket a vendégek, ám az érvényes koncepció szerint a SZÉP kártyával csak szállásért, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért lehetne fizetni - fűzte hozzá magyarázatképpen Vancsura Miklós.

A Fürdőszövetség azt javasolja, hogy legalább a rekreációs és gyógyfürdői szolgáltatásokra felhasználható legyen a SZÉP kártya, hiszen ellenkező esetben éppen a terápiás munkahelyek kerülnének veszélybe - fűzte hozzá.

Vancsura Miklós a szektor másik aktuális problémájaként a gyógyszolgáltatások alacsony társadalombiztosítási finanszírozását említette.

Közlése szerint még ma is a 2007-es szinten fizeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyfürdő-kúrákat, annak ellenére, hogy 2008 decemberében megegyeztek az új árakról. Ezek az árak azonban azóta sem kerültek kihirdetésre - mutatott rá.

Magyarországon több mint 300 gyógy-, élmény-, és strandfürdő, illetve uszoda működik. Ezek együttes éves forgalma 50-70 milliárd forint, és közvetlenül 25-30 ezer embernek ad munkát.

Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence hévízkincse az egyik legjelentősebb a világon, négyszerese például a franciaországinak. Emlékeztetett arra, hogy a múlt század elején indult meg a hazai fürdők létesítése. A következő fejlesztési ütem az 1950-es 1960-as évekre tehető, majd 2000-tól a Széchenyi Terv keretében kapott lendületet a szektor. A Széchenyi Terv, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával az ezredforduló óta több mint 65 milliárd forint értékű fürdőfejlesztés valósult meg Magyarországon.

A szektor további jelentős fejlődési tartalékokkal rendelkezik. Ugyanis a felmérések szerint a potenciális fürdőlátogatók száma 8 millió, ami 20 alkalommal beszorozva 160 millió fürdővendéget jelenthet évente.

Éppen ezért törekednek az egészségbiztosítási pénztári támogatás növelésére, illetve a SZÉP kártya használatának kiterjesztésére - mondta Vancsura Miklós.