Elképesztően sok időt töltenek a magyarok a képernyők előtt: évről évre nő a szám

„Az ágazati, piaci fejlemények folyamatos nyomon követése és elemzése nem mellőzhető, mert a rendkívül gyorsan változó technológiai és üzleti környezetben a szabályozásnak is minden korábbinál rugalmasabban kell reagálnia” – fogalmazta meg a kiadvány bevezetőjében Koltay András. Az NMHH elnöke szerint a digitális technológia térhódítása egyre inkább elmossa a hagyományos ágazati határokat, jelentősen differenciálja a generációk használati mintáit, gyorsítja az innovációt és növeli az üzleti modellek változatosságát, ugyanakkor erősödő piaci koncentrációval fenyeget.

A jelentés hirdetési piaci trendekkel foglalkozó fejezete az óriásplatformok hegemóniáját mutatja. Eszerint az ezermilliárd dolláros globális reklámpiacon a Google 2023-ban a digitális reklámköltés 39 százalékát, a Facebook pedig 18 százalékát szerezte meg. A nemzetközi trendek a hazai média- és reklámpiacon is érvényesültek.

Nem valószínűsíti a helyzet gyors megváltozását a kiadvány új, a mesterséges intelligencia és a médiapiac kölcsönhatásait elemző fejezete sem, amelyből kiderül, hogy az MI-alapú megoldások alkalmazásával az egyébként is technológiai előnnyel bíró óriásplatformok további előnyhöz jutnak. A globális platformok dominanciája ugyanakkor nemcsak a bevételek, hanem a használati minták szintjén is megjelenik.

A Médiapiaci Jelentésből az is kiderül, hogy az online platformok felhasználóinak számával párhuzamosan nő a képernyő előtt töltött idő is:

2023-ban már a 15 éves vagy az annál idősebb lakosság 84 százaléka volt internethasználó. Az internetezéssel töltött átlagos idő több mint 10 százalékkal nőtt tavaly, napi 4,3 órára emelkedett.

A globális platformok egyre nagyobb teret hódítanak el a lineáris televíziózástól. Az online szolgáltatások népszerűségének növekedése ellenére a televízió továbbra is megkerülhetetlen médium Magyarországon, hiszen a háztartások 95 százaléka 2023-ban is rendelkezett televíziókészülékkel, és a lakosság 71 százaléka tévézett kisebb-nagyobb rendszerességgel.

A szerkesztett audiovizuális tartalomszolgáltatásokat bemutató fejezet szerint a hazai lineáris rádiós kínálatban 2023-ban nem történt érdemi változás, ugyanakkor szinte minden korosztályban nőtt a rádióhallgatásra fordított idő.

A sajtópiacon folytatódott a nyomtatott lapok visszaszorulása. Erőteljesen megfigyelhető a demográfiai jellemzők differenciáló szerepe: a 16 évnél idősebb magyarok 43,3 százaléka olvasott rendszeresen újságot. A felhasználók egyre inkább megelégednek a közösségi média felületein megjelenő egysoros hírekkel. Tavaly még a legnépszerűbb hazai online sajtótermékek is elveszítették az olvasótáboruk átlagosan 9,2 százalékát.

A hírfogyasztás sokszínűsége című fejezet tanúsága szerint a hazai lakosság körében csökkent az offline csatornák súlya is. A teljes népességen belül 2023-ra elérte a 90 százalékot azok aránya, akik részben vagy teljes egészében az internetről tájékozódnak.

A kiadvány újdonsága a határon túli magyarok médiafogyasztását bemutató fejezet, amely az NMHH többéves kutatássorozatát foglalja össze. Eszerint az anyanyelvi média használata viszonylag magas szinten stabilizálódott, ugyanakkor a tömegkultúra körébe sorolható műsortípusok továbbra is népszerűbbek az értékőrző tartalmakat kínáló műsoroknál.