Ennyit kaszáltak a magyar zenészek: milliárdokat osztott szét az Artisjus idén

Az Artisjus szerzői jogvédő egyesület legújabb jelentése látványos növekedést jelez a magyar zeneiparban. 2024-ben mintegy 26 ezer új zeneszámot vettek nyilvántartásba, ami önmagában 27 százalékos bővülést jelentett az előző időszakhoz képest. 2025-ben ehhez képest további 9 százalékkal nőtt a számuk, így összesen 28 874 új mű került bejegyzésre - írta meg a Telex.

A jogdíjbevételek alakulása szintén kedvező képet mutat. A 2024-ben kifizetett 13,54 milliárd forint után tavaly 12 százalékos emelkedéssel már 15,2 milliárd forint jutott a szerzőknek. Ebből a magyar alkotók közel 9 milliárd forintot kaptak, ami az összes jogdíj 59 százalékának felel meg.

A kedvező aggregált mutatók mögött azonban jelentős egyenlőtlenségek húzódnak. A jogdíjból részesülők köre évről évre bővül, átlagosan mintegy 10 százalékkal. Tavaly már közel 23 ezer szerző kapott valamilyen összeget. A bevételek eloszlása ugyanakkor szélsőségesen koncentrált.

A hazai átlagbér kétszeresének megfelelő, évi 8,4 millió forintos jogdíjbevételt mindössze 76 zeneszerző érte el. Ez az összes érintettnek csupán 0,33 százaléka. A zeneszerzők túlnyomó többsége ennél jóval szerényebb összegekhez jut, még akkor is, ha rendszeresen jelennek meg művei.

Az Artisjus elemzése szerint a hivatásos zeneszerzők jellemzően összbevételük körülbelül egyötödét szerzik jogdíjakból. Ha ezt vesszük alapul, és az átlagfizetés 20 százalékát, vagyis évi 1,68 millió forintot tekintjük egyfajta belépési küszöbnek a professzionális szinthez, akkor tavaly mindössze 915 szerző, azaz az összes alkotó mintegy 4 százaléka érte el ezt a szintet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Átadták az idei Artisjus-díjakat: Azahriah és Beton.Hofi is díjat kapott, itt a 2024-es lista

Tabár István életműdíjat kapott, Eötvös Péter utolsó művét posztumusz díjjal ismerték el.

A dinamikus növekedés hátterében nagy valószínűséggel a mesterséges intelligencia használatának terjedése is szerepet játszik. A MI-alapú eszközök lehetővé teszik, hogy a zenei ötletekből jóval gyorsabban készüljenek teljes kompozíciók. Emellett azok számára is megnyitják az alkotás lehetőségét, akik korábban technikai, zenei vagy eszközbeli korlátok miatt nem tudtak volna professzionális minőségű felvételeket létrehozni.

A szektor kilátásai ezzel együtt vegyesek. A jogdíjbevételek növekedési potenciálja korlátozott, mivel alapvetően a lejátszási alkalmak számához kötődnek, ez pedig nem növelhető a végtelenségig. További kockázatot jelent, hogy a vendéglátóhelyek és üzletek várhatóan egyre nagyobb arányban térnek át teljes egészében mesterséges intelligencia által generált háttérzenére.

Az ilyen MI által előállított tartalmak után jellemzően nem járnak hagyományos szerzői jogdíjak, így a jogdíjakon alapuló piac mérete összességében csökkenhet. Ez hosszabb távon tovább erősítheti a bevételek koncentrációját, és még nehezebb helyzetbe hozhatja a független vagy pályakezdő zeneszerzőket.