Csodálatos égi jelenségek tanúi lehetünk októberben is: érkezik az év első szuperholdja

A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a hónapban kiemelten érdemes az égre nézni, mert látható lesz a majdnem telihold és a Szaturnusz együttállása; a Fiastyúk és a Hold együttállása; ahogy a Jupiter, a félhold és a Pollux egyenes vonalat alkot; a Praesepe és a holdsarló együttállása, valamint az Asellus Borealis fedése; és az Orionidák meteorraj gyakorisági maximuma óránként kb. 20 hullócsillaggal.

Látványos, általában szabad szemmel is megfigyelhető jelenségek októberben

Az összefoglalót a látványosabb, érdekesebb, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségekkel kezdik.

Október 5. - A Hold és a Szaturnusz együttállása: este 22:00-kor a 98%-os fázisú, tehát csaknem telihold és a Szaturnusz 3,4 fokos közelségbe kerül, a horizont felett 35 fokkal. Az együttállás 5-én hajnali 2:46-kor fog megtörténni, amikor is a két égitest mindössze 2,7 fokos távolságba kerül egymástól, a látóhatár felett 25 fokkal.

Október 7. - Földközeli telihold: 5:47-kor bekövetkező telihold földközelben tartózkodik, vagyis holdunk akkor jut el 100%-os fázisába, amikor ellipszis alakú pályáján éppen a Földhöz legközelebbi pontjának környékén tartózkodik. Így valamelyest nagyobbnak látszik, mint a többi telihold. Ekkor Holdunk 361 456 km távolságban lesz tőlünk. A média ezt hívja szuperholdnak, ami azonban egy csillagászok által nem elismert kifejezés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor lesz szuperhold 2025 őszén? Mutatjuk, mit jelent és mikor látható idén szuperhold

A Hold nemcsak a szokásos fázisaival, hanem különleges égi eseményekkel is lenyűgözi a megfigyelőket. Ezek közé tartozik a szuperhold is. Nézzük, mit is jelent ez egészen pontosan!

Október 8. - A Draconidák meteorraj maximuma: ezen a napon éjjel tetőzik az október 6-a és 10-e között észlelhető Draconidák meteorraj. Ekkor

a szerencsés észlelők 5-10 hullócsillagot láthatnak óránként az égbolton.

Október 9. - A Hold és a Fiastyúk együttállása: este 10 órakor a 89%-os fázisú, fogyó Hold 5,3 fokos távolságba ér a legismertebb, szabad szemmel is látható nyílthalmazhoz, a Plejádok néven is ismert Fiastyúkhoz, a látóhatár felett 25 fokkal. Másnap, október 10-én hajnalban, 5:45-kor a Hold pereme mindössze 1 fokra látszik majd az Electra nevű csillagtól. Később fedési esemény is történik, ez azonban Magyarországról nem figyelhető meg.

Október 11. - Az Elnath és a Hold együttállása: 22:00-kor a Bika csillagkép második legfényesebb csillaga, a béta Tauri néven is ismert, 1,7 magnitúdós látszó fényességű Elnath 1,4 fokos együttállásba kerül a 71%-os fázisú Holddal, a horizont felett 12 fokkal. A holdkelte pillanatában, 20:30-kor mindössze 50'-re látszik egymástól a két égitest.

Október 14. - Egy vonalba kerül a Jupiter, a Hold és a Pollux: éjszaka, 0:12-kor szabad szemmel is megfigyelhető egyenest alkot a Jupiter, a 48%-os fázisú félhold, illetve az Ikrek csillagkép Pollux csillaga. Az együttállás résztvevői 2,8-3,4 fokos távolságban lesznek egymástól. A Jupiter a keleti horizont felett 8 fokos magasságban látszik majd. Később, 0:40-kor a 3,8 magnitúdós látszó fényességű, kappa Gem jelű csillag a félhold közelébe ér, attól mindössze 22'-es távolságba. Ekkorra égi kísérőnk a látóhatár felett 13 fokkal látszik majd.

Október 17. - A Regulus és a Hold együttállása: 3:40-kor laza együttállásba kerül a 17%-os fázisú holdsarló, illetve az Oroszlán csillagkép Regulus csillaga. A két égitest 4,4 fokos távolságban lesz egymástól a közelség pillanatában, a horizont felett 10 fokos magasságban.

Október 19. - A Vénusz és a holdsarló együttállása: reggel 6:00-kor közelségbe kerül az 5%-os holdsarló és a tőle 6,2 fokos távolságban, jobbra felfelé látszó Vénusz. Az Esthajnalcsillag, vagyis ebben az esetben hajnalcsillag az együttálláskor 6 fokos magasságban látszik.

Október 20. - A Vénusz és a holdsarló együttállása: az előző naphoz hasonlóan közel látszik egymáshoz a Hold és a Vénusz, ekkorra azonban a Hold sarlója mindössze 1%-os fázisában látszik majd, emiatt az észleléshez binokulár használata javasolt. A közelség pillanata 6:40-kor, a polgári szürkület kezdet kezdetén következik be, amikor a Hold 5,5 fokos horizont feletti magasságban látszik majd, a Vénusz pedig felette 6,6 fokkal. 

Október 21. - Egy vonalba kerül a Pollux, a Kappa Gem és a Jupiter: reggel 6:00-kor különös egyenest figyelhetünk meg az égen, amelyet az Ikrek csillagkép Pollux csillaga, a 3,6 magnitúdós látszó fényességű kappa Gem, illetve a Jupiter alkot. Az egyenes tagjai kb. 3,0-3,6 fokos távolságban látszanak majd egymástól, 52 fokos horizont feletti magasságban. A nevezett égitestek 7:40-kor érnek pontosan egy vonalba, a megfigyelést azonban érdemes a napfelkelte előttre időzíteni.

Az Orionidák meteorraj maximuma: ezen az éjszakán tetőzik az október 2-a és november 7-e között hullócsillagokat adó Orionidák meteorraj. Ez a Draconidáknál némileg látványosabbnak ígérkezik: a maximum idején akár 20 hullócsillagot is láthatunk óránként.

Október 22. - A Vénusz és a Porrima együttállása: reggel 6:00-kor együttállásba kerül a Vénusz és a Szűz csillagkép harmadik legfényesebb csillaga, a 2,7 magnitúdós látszó fényességű Porrima. A két égitest 1,3 fokos távolságban látszik majd egymás mellett, a horizont felett 5 fokkal.

Október 27. - A holdsarló a Teáskannában: este 18:00-kor igen látványos helyre ér a 31%-os holdsarló az égen, mégpedig a Nyilas csillagkép Teáskanna aszterizmusának „fogantyújába”. Holdunk ekkor a 2,6 magnitúdós Ascella és a 3,1 magnitúdós fí Sgr között helyezkedik majd el.

Tapasztalt észlelőknek javasolt, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:

A Svábhegyi Csillagvizsgáló összefoglalójának további részében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említik. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.

Október 1. - A Vénusz és a khí Leo együttállása: hajnali 5:30-kor 36'-es közelségbe ér a 4,6 magnitúdós, khí Leo jelű csillag és a Vénusz a látóhatár felett 9 fokkal.

Október 2. - A Vénusz és a khí Leo együttállása: az előző naphoz hasonlóan 5:30-kor együtt áll a két nevezett égitest, mégpedig egymástól 37'-es távolságban. -   A Ceres oppozíciója: 15:16-kor bekövetkezik az aszteroidaövben elsőként felfedezett törpebolygó, az (1) Ceres oppozíciója. A 7,6 magnitúdós égitestet a Cet csillagképben találhatjuk meg. A szembenállás során a Ceres éppen egy egyenesbe kerül a Földdel, illetve a Nappal, így ez az időszak igencsak kedvez a törpebolygó megfigyelésének.

Október 4. - A Merkúr látszik a nappali égen: a 91%-os fázisú Merkúr 15 fokos elongáció mellett delel a nappali égen 13:28-kor. Ekkor kezdődik meg Naprendszerünk legbelső bolygójának nappali láthatósága. A -0,4 magnitúdós látszó fényességű, 5,0"-es látszó átmérőjű bolygó a delelésekor 32 fokkal a horizont felett látszik majd nagytávcsöveink látómezejében.

Október 5. - A Vénusz és a szigma Leo együttállása: hajnali 5:30-kor 21'-es közelségbe ér egymástól a Vénusz és a 4,0 magnitúdós látszó fényességű szigma Leo, a látóhatár felett 7,5 fokkal.

Október 7. - A Jupiter átvonul a Hunyorgó üstökös halmazon: hajnali 2:00-s kezdettel a bolygók királya, a Jupiter áthalad az NGC katalógus Ikrek csillagképben található, 2420-es számmal jelölt nyílthalmazán, ezzel remek észlelési lehetőséget biztosítva az asztrofotózás kedvelőinek.

Október 12. - A Vénusz és a Zavijava együttállása: hajnali 5:45-kor 51'-es közelségbe ér a Vénusz és a Szűz csillagkép béta görög betűvel jelölt, 3,6 magnitúdós csillaga, a Zavijava. A két égitest ekkor a horizont felett 7 fokos magasságban látszik majd.

Október 13. - A HD 61660 elhalad a Jupiter holdjainak síkjában: a nevezett 7,9 magnitúdós látszó fényességű csillag 2:00-kor a Jupiter szélétől 2,8'-re látszik majd. Október 12-e és 15-e között a csillag minden nap a holdak vonalában figyelhető meg.

Október 15. - A Hold és a Praesepe együttállása: éjszaka, 1:07-kor 1,4 fokos távolságba kerül a 36%-os holdsarló, illetve a Rák csillagképben található, M44-es katalógusszámmal jelölt Praesepe nyílthalmaz.

Az Asellus Borealis fedése: a gamma Cnc jelű, Asellus Borealis névvel ellátott, 4,7 magnitúdós csillag Budapestről nézve 1:36 és 1:38 között látszólag elhalad a Hold mögött, amikor is égi kísérőnk 13 fokos magasságban lesz az égen.

Október 16. - A 8 Leo fedése: hajnali 2:15-kor a nevezett 5,9 magnitúdós látszó fényességű csillag belép a 26%-os fázisú Hold világos oldalán, majd szűk egy óra múlva, 3:03-kor kilép a sötét oldalon. Ekkorra a Hold 15 fokos horizont feletti magasságba ér.

Október 18. - A Vénusz és a Zaniah szoros együttállása: reggel 6:00-kor szorosan megközelíti egymást a Vénusz és a Szűz csillagkép éta görög betűvel jelölt, 3,9 magnitúdós látszó fényességű csillaga, a Zaniah. A két égitest 12,5'-re lesz egymástól a közelség pillanatában, a látóhatár felett 7 fokkal, s az általuk alkotott vonal folytatásában megfigyelhetjük az 5,9 magnitúdós 13 Vir nevű csillagot is.

Október 25. - Az Antares és a holdsarló együttállása: a Hold ismét a Nyilas csillagképben produkál együttállást. Vékony, 15%-os sarlója mellett 7 fokra látszik majd az Antares a horizont felett 4 fokkal este 18:23-kor.

Október 29. - A Vénusz és a théta Vir együttállása: hajnali 5:20-kor szoros együttállásba kerül a Vénusz és a Szűz csillagkép théta jelű, 4,4 magnitúdós látszó fényességű csillaga a látóhatár felett 5 fokkal. A közelség pillanatában a két égitest 31'-re lesz egymástól. - A Merkúr legnagyobb keleti elongációja: 23:02-kor a Merkúr eléri legnagyobb keleti kitérését: a Naptól 24 fokos távolságba ér.  A nappali égen delel délután 1 óra körül 20 fokos magasságban. Kiváló lehetőség kínálkozik a 64%-os fázisú, 6,6"-es látszó átmérőjű, -0,1 magnitúdós látszó fényességű bolygó nappali távcsöves megfigyelésére.

A Szaturnusz holdjainak nagytávcsöves jelenségei

• október 1-je, 3-a és 4-e: a Mimast a Tethys elfedi
• október 6-a: a Titan átvonul a Szaturnusz előtt
• október 14-e: a Titan fedése
• október 22-e: a Titan átvonulása a Szaturnusz előtt
• október 29-e: a Titan fedése

Az Uránusz nagytávcsöves csillagegyüttállásai

• október 1-je: az Uránusz két 9 magnitúdós csillag közé ér:. Este 23:00-kor a bolygó a 9,0 magnitúdós SAO 93668-hoz lesz a legközelebb, mindössze 1,5'-re.
• október 4-e: az Uránusz szoros együttállásba lép a 9,3 magnitúdós, SAO 93665 jelű csillaggal, attól 6,2"-re látszik majd a horizont felett 44 fokkal éjjel 0:39-kor.
• október 17-e: 0:15-kor a  12,3 magnitúdós, Gaia DR2 50946077432233088 jelű csillag az Uránusz két holdja, a 13,8 magnitúdós Titania és a 14,0 magnitúdós Oberon között látszik majd, azoktól kb. 20-20"-es távolságban, a látóhatár felett 48 fokkal.
• október 30-a: 19:32-kor a 10,9 magnitúdós, TYC 1256-879-1 nevű csillag 14"-re közelíti meg az Oberont a horizont felett 20 fokkal.

A bolygók októberi láthatósága

Merkúr: A hónap során keleti kitérésben távolodik a Naptól a fogyásnak indult telimerkúr, azonban az ekliptika kedvezőtlen hajlásszöge miatt az esti égen nem figyelhetjük meg. Nagy távcsővel nappali égen viszont viszonylag jól észlelhető a hónap során. Október 4-én már 15 fokos elongációban jár a 91%-os fázisú, -0,4 magnitúdós, 5,0"-es majdnem telimerkúr, és 32 fokos magasságban delel. A hónap során a Naptól való távolsága nő, fázisa és delelési magassága csökken. Október 29-én a maximális, 24 fokos keleti elongációba érő, 64%-os, -0,1 magnitúdós látszó fényességű, 6,6"-es méretű Merkúr 20 fokos magasságban delel majd a látóhatár felett.

Vénusz: A Naphoz közeledő, telő bolygó egyre alacsonyabban látszik a hajnali égen, de még jól megfigyelhető az Oroszlán, majd a Szűz csillagképekben. Október 1-jén a polgári szürkület kezdetére 16 fokos magasság fölé emelkedik a -3,9 magnitúdós fényességű, 91%-os, 11,1"-es átmérőjű planéta, 24 fokos elongációban. Október 31-ére a polgári szürkület kezdetére már csak 9 fokos magasságig jut a -3,9 magnitúdós, 96%-os, 10,3"-es, szinte teli Vénusz, 16 fokos elongáció mellett. A hónap során szintén a teljes vénuszkorong megfigyelhető, ami jó alkalmat ad nagy távcsövekkel, UV és IR szűrőkkel a bolygó felhőmintázatának tanulmányozásához. A Vénuszt érdemes a nappali égen is megfigyelni, hiszen október 1-jén még közel 50 fokos, október 31-én pedig 35 fokos magasságban delel. Október 22-én szabad szemmel is látható hajnali együttállásba kerül a Porrimával.

Mars: A Naphoz közel járó bolygó szinte már megfigyelhetetlen a Szűz, majd a Mérleg csillagképekben. Október közepén a polgári szürkület végén 2,5 fokos magasságban jár a 98%-os fázisú, 3,9"-es átmérőjű, 1,5 magnitúdós apró bolygó. 23 fokos elongációja mellett nagyon nagy távcsővel a nappali égen még megfigyelhető, bár 25 fokos delelési magassága nem igazán kedvező.

Jupiter: Kiválóan megfigyelhető az éjszaka második felében az Ikrek csillagképben. A hónap közepén 23 órakor kelő bolygó 1 óra után emelkedik 20 fok fölé, a hajnali szürkület kezdetére pedig 60 fok feletti magasságba ér. A -2,2 magnitúdós, 39"-es Jupiter-korongon megannyi felhőrészletet megfigyelhetünk. Nagytávcsöves és asztrofotós érdekesség, hogy a bolygó október 7-én áthalad a 8,2 magnitúdós NGC 2420 nyílthalmaz 11 magnitúdós csillagai között. Október 12–15. között pedig a HD 61660 nevű, 8,0 magnitúdós csillag vonul végig a bolygó mellett annak egyenlítői síkjában, különböző együttállásokba lépve a Jupiter holdjaival.

Szaturnusz: Az éjszaka legnagyobb részében megfigyelhető a hajnalra lenyugvó bolygó a Vízöntő csillagképben. Október közepén az esti sötétedés végére 20 fok fölé emelkedik, 23 órakor delel 39 fokon, és közel 3 óráig még 20 fokos magasság fölött figyelhetjük meg. A 0,7 magnitúdós, 19,2"-es korongátmérőjű bolygó gyűrűje egyre vékonyabb, gyűrűhajlása a hónap közepén 1 fokos. Október 5-én este szép, szabad szemes együttállása lesz a 97%-os fázisú Holddal. A hónap során sok érdekes jelenséget figyelhetünk meg a Szaturnusz holdjainak szereplésével, ezek azonban csak a legnagyobb távcsövekkel láthatók, vagy asztrofotókon örökíthetők meg.

Uránusz: Kiválóan megfigyelhető az éjszaka folyamán a Bika csillagképben. A hónap közepén az esti szürkület végén kel, fél tízkor emelkedik 20 fok fölé, és hajnali 3-kor delel 62 fokos magasságban. Az 5,6 magnitúdós bolygó fényszennyezésmentes helyről akár szabad szemmel is látszik, 3,8"-es átmérőjű korongja nagytávcsővel észlelhető. Több szoros együttállása is lesz a hónap során nem igazán fényes csillagokkal, a legizgalmasabb október 4-én a SAO 93665 nevű 9,3 magnitúdós csillaggal való 6,2"-es, rendkívül szoros együttállása.

Neptunusz: Az éjszaka legnagyobb részében jól megfigyelhető a hajnalra lenyugvó bolygó a Halak csillagképben. Október közepén az esti sötétedés végén kerül 20 fokos magasságba, 23 óra körül delel 41 fokon, majd egészen 3 óráig 20 fokos magasság fölött figyelhetjük meg. A 7,7 magnitúdós bolygó 2,4"-es korongját nagy távcsővel észlelhetjük.