Csodálatos égi jelenségek tanúi lehetünk júniusban is: érdemes lesz az eget kémlelni Szent Iván éjszakáján

A Svábhegyi Csillagvizsgáló júniusi égi jelenségekről szóló összefoglalóját a látványosabb, érdekesebb, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségekkel kezdi. Ezek megfigyelését bátran javasolják minden csillagászat iránt érdeklődőnek.

Június 6. A Hold és a Spica együttállása: látványos, szabad szemmel is megfigyelhető együttállást produkál este 22:00-kor a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica, illetve a 83%-os fázisú Hold. A közelség pillanatában a két égitest 2,9 fokra lesz egymástól, a déli horizont felett 28 fokkal.

Június 10. Az Antares és a telihold együttállása: 100%-os fázisában, a déli horizont felett 8 fokos magasságban pompázó Holdunk ezen a napon este 22:00-kor a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares 4,9 fokos közelségébe ér. Az együttállás szabad szemmel is látványos.

Június 11. Telihold lesz, 09:44-kor a Hold eléri 100%-os fázisát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor van telihold 2025-ben? Itt a hold naptár: mutatjuk, mikor lesz szuperhold

Sokan nézik esténként a Holdat, legyen szó csillagászatról, spirituális gyakorlatokról vagy egyszerűen a természet szépségeinek megéléséről. Nézzük, mikor várható telihold 2025-ben.

Június 17. A Mars és a Regulus együttállása: Az 1,4 magnitúdós látszó fényességű vörös bolygó 22:20-kor 44'-re megközelíti az Oroszlán csillagkép Regulus csillagát a nyugati horizont felett 17 fokal. Az együttállás az előző, illetve a következő napon is látványos.

Június 21. A nyári napforduló 4:48-kor következik be. Ezen a napon 4:46-kor kel és 20:44-kor nyugszik a Nap, így 16 órán át fürdőzhetünk a napsütésben. A hosszú esti és hajnali szürkület mellett a teljes sötétség alig 3 órán keresztül tart az éjszaka.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor van a nyári napforduló 2025-ben? Itt a csillagászati nyár kezdete, a nyári szünet dátuma

Közeledik az év leghosszabb napja, amikor közel 16 órán át világos lesz. Számos hiedelem kapcsolódik a nyári napforduló napjához.

Június 23. A Fiastyúk és a Hold együttállása: hajnali 3:05-kor a  8%-os holdsarló a Fiastyúk széléhez ér, mégpedig annak Electra csillagától 23'-re, az északnyugati horizont felett 5 fokkal.

Ezután csillagfedések is történnek majd: 3:37-kor a 8,0 magnitúdós HD 23157  kilép a Hold sötét oldalán, a látóhatár felett 10 fokkal, majd 3:52-kor a 4,1 magnitúdós Merope  belép a világos oldalon már a hajnali szürkületben, a horizont felett 12 fokkal. Végül 4:24-kor 2,9 magnitúdós Alcyone is eltűnik a sarló mögött a világos oldalon a hajnali szürkületben, 17 fokos magasságban. Az együttállást szabad szemmel is megfigyelhetjük (egy kézi látcső a biztos megtekintéshez nem árt), a fedések észleléséhez azonban mindenképpen távcső használata szükséges.

Június 29. A Mars, a holdsarló és a Regulus együttállása: a hónap végén ismét együtt áll a Mars, az ezúttal 22%-os fázisú Hold, illetve a Regulus. Mindez este 22:00-kor történik majd meg 15 fokkal a nyugati látóhatár felett. Érdekesség, hogy a Mars egy holdhónap alatt átvonult a Regulus nyugati oldaláról a keleti oldalára, így a középső holdsarlóhoz képet a Mars és a Regulus mostanra helyet cseréltek az együttállásban.

Tapasztalt észlelőknek javasolt, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek

Svábhegyi Csillagvizsgáló összefoglalójának további részében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral, vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említik. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülök.

Június 1. A Vénusz legnagyobb nyugati kitérése: Naprendszerünk második bolygója eléri legnagyobb nyugati kitérését hajnali 5:29-kor. Ekkor tehát a Földről nézve a legtávolabb látszik majd a Naptól. Megfigyelése mind szabad szemmel, mind távcsővel ígéretes lehet.

Június 4. A Vénusz és a Torcularis Septentrionalis együttállása: hajnali 3:30-kor szoros együttállásba kerül a Vénusz a leghosszabb nevű csillaggal, a 4,3 magnitúdós látszó fényességű, Torcularis Septentrionalis néven is ismert omicron Psc-vel. A közelség pillanatában a két égitest 42'-re lesz egymástól. Ugyanekkor megfigyelhetjük a Vénusztól 6,2'-re lévő, 6,2 magnitúdós, UZ Psc nevű változócsillagot is távcsövünkön át.

Június 6. Az Astraea oppozíciója: reggel 7:35-kor oppozícióba, vagyis szembenállásba kerül a 10,6 magnitúdót, (5) Astraea nevű kisbolygó. A távcsövet, illetve észlelési tapasztalatot igénylő megfigyeléshez érdemes kivárni a sötétedést akár az előző, akár a következő napon.

A Szaturnusz és a HD 27 együttállása: hajnali 3:15-kor gyűrűs bolygónk 3,9'-re megközelíti a HD 27 jelű, 7,9 magnitúdós látszó fényességű csillagot a horizont felett 13 fokos magasságban, így távcsővel nézve úgy tűnhet, mintha csak a Szaturnusz egyik holdja lenne.

Június 8. A Jupiter és a Merkúr együttállása: 2,0 fokos távolságban megközelíti egymást ez a két bolygó este 21:08-kor. A Jupiter -1,9 magnitúdós látszó fényességű fénypontja ekkor a -1,2 magnitúdós Merkúr mellett látszik. Mivel a Nap a közelség pillanatában 5 fokkal a horizont alatt van, a sötét égen egyébként szabad szemmel is jól látható két fényes égitest megfigyeléséhez most a szürkületben javasoljuk a binokulár használatát.

Június 14. A mérsékelten kedvező, esti Merkúr-láthatóság kezdete: A Naprendszer legbelső bolygója este 21:23-kor, a polgári szürkület végén a horizont felett 5,5 fokkal látszik. A 77%-os fázisú, 5,8"-es látszó átmérőjű, -0,7 magnitúdós látszó fényességű planéta mind szabad szemmel, mint pedig binokulárral, illetve távcsővel is megfigyelhető.

Június 17. A Vénusz és a 31 Ari szoros együttállása: 3:10-kor bekövetkezik az 5,6 magnitúdós látszó fényességű 31 Ari csillag és a Vénusz szoros együttállása a keleti látóhatár felett 4,5 fokkal. A közelség pillanatában a két égitest 3,5'-re lesz majd egymástól.

Június 19. A Szaturnusz és a félhold együttállása: Hajnali 2:37-kor a 47%-os fázisú félhold alatt 1,8 fokkal látszik a gyűrűs bolygó, a páros ekkor a látóhatár felett 17 fokkal lesz. Az együttállás szabad szemmel is megfigyelhető.

Június 21. A Tethys árnyéka elfedi az Enceladust: hajnali 2:18-kor a Szaturnusz 10,5 magnitúdós látszó fényességű, Tethys nevű holdjának árnyéka elfedi a gyűrűs bolygó 12 magnitúdós másik holdját, az Enceladust:  2:18:26-kor az Enceladus belép az árnyékba, majd 2:19:13-kor bekövetkezik a teljes takarás, és 2:20:00-kor a kilépés a horizont felett 13 fokkal.  Az árnyékvetés idején a Tethys árnyéka keresztülhalad a gyűrűrendszerben található Cassini-résen, majd hajnali 3:46-kor az Enceladus a Szaturnusz árnyékába lép.

Június 22. A Vénusz és a holdsarló együttállása: hajnali 4:07-kor 5,7 fokos közelségbe ér a 15%-os holdsarló és a keleti látóhatár felett 15 fokos magasságban látszó Vénusz.

A Merkúr legjobb nyári esti láthatósága: A Merkúr 59%-os fázisú, 6,7"-es látszó átmérőjű, 0 magnitúdós látszó fényességű fénypontja a polgári szürkület kezdetén, 21:25-kor a nyugati látóhatár felett 8 fokos magasságban látszik.

Június 24. Vékony hajnali holdsarló: A 3%-os, újhold előtt 32 óra 23 perces, papírvékonyságú holdsarló 4:08-kor, a polgári szürkület kezdetén közel 8 fok magasan kiváló célpontot nyújt a kihívást kedvelőknek.

Június 26. Vékony hajnali holdsarló: este 21:26-kor megfigyelhető a rendkívül vékony (3%-os, újhold után 32 óra 55 perces) holdsarló 5,9 fokos magasságban a polgári szürkület végén egy binokulár lencséin át. A Holdtól 6,8 fokra látszik majd a Merkúr is.

Június 27. A Merkúr és a holdsarló együttállása: este 21:25-kor, a polgári szürkület végén a 0,2 magnitúdós látszó fényességű Merkúr együtt áll a bő kétnapos, 7%-os holdsarlóval. Ekkor a két égitest 5,8 fokos távolságba ér egymástól, a Merkúr pedig a nyugati látóhatár felett 7 fokkal látszik majd. 

Június 28. A Merkúr dichotómiája: a Naprendszer legbelső bolygója eléri 50%-os fázisát este 21:25-kor. A 7,3"-es látszó átmérőjű, 0,3 magnitúdós látszó fényességű planéta a polgári szürkület kezdetén 7,0 fokkal a horizont felett látszik a nyugati égbolton.