Mikor van a nyári napforduló 2025-ben? Itt a csillagászati nyár kezdete, a nyári szünet dátuma

A nyári napforduló egy csillagászati kifejezés és azt a pillanatot jelöli, amikor a Nap pozíciója eléri legmagasabb pontját a pályáján északon a Ráktérítőhöz, délen a Baktérítőhöz képest. Ilyenkor fordulat következik be abban is, hogy milyen hosszúak lesznek a nappalok, illetve az éjszakák. A téli napfordulóig a Nap látszólag északról déli irányba halad, azt követően a mozgása délről északi irányú lesz. Vagyis 2025. június 21. után egészen a téli napfordulóig, december 21-ig "rövidülni" fognak a nappalok. A nappalok hosszabbodásának szakasza tart a téli napfordulótól egészen a nyári napfordulóig.

Az év leghosszabb napja: a nyári napforduló 2025-ben

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett - írja a Wikipédia. Idén ennek időpontja június 21-re esik, mely az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét is jelenti. A napforduló pontos időpontja világidőben (UTC) június 21-én, 02:42-kor lesz - vagyis Magyarországon 04:42-kor, mivel nyári időszámítás miatt nyáron hazánkban UTC+1+1 a pontos idő.

A téli és a nyári napforduló ideje legtöbbször adott év június 21-én, és december 21-én következik be, azonban lehetnek eltérések. 2024-ben például a éppen a nyári napforduló ideje korábbra, 20-a éjjelre esett.

2025. június 21-én a Nap nagyjából 04:46-kor kel és 20:44-kor nyugszik majd Budapesten, Debrecenben 04:35-kor kel és 20:34-kor már nyugszik, Szegeden 04:47-kor kel csak, de 20:34-kor már nyugszik. Pécsen a csillagászati nyár első nappala 04:56-kor kezdődik és 20:42-kor váltja az éj, Sopronban szintén 04:55-kor kezdődik majd a nappal, de 20:55-ig még nem köszönt be az éj.

Nagyjából tehát 16 órán keresztül lesz világos.

A napfordulót követően idén egészen december 21-ig rövidülnek majd a nappalok, ezt viszont nem fogjuk elkezdeni azonnal érzékelni. Még sokáig számolhatunk sok világos órával, mire éreznénk a nappalok rövidülését.

Mikor kezdődik a nyári szünet 2025-ben? Mikor lesz az utolsó tanítási nap?

Még tavaly jelent meg a Magyar Közlönyben a 2024/2025-ös tanév rendje. Ebből tudható, hogy az utolsó tanítási nap június 20-án, pénteken lesz, így az első tanításmentes munkanap június 23-a, hétfő lesz (Szent Iván-napja). Ha már a szombatot is a szünethez számoljuk, akkor éppen a csillagászati nyár időpontjában kezdődik a szünet.

Bár a 2025/2026-os tanév rendje még nem jelent meg, feltételezhető, hogy a következő tanév idén is szeptember 1-jén fog kezdődni, mely hétfőre esik. Így a nyári szünet augusztus 31-én ér véget, kereken 10 hetes lesz, ha pedig a megelőző hétvégét is hozzászámítjuk, akkor 72 napos.

Vagyis 2025-ben ugyanolyan rövid lesz a nyári szünet, mint 2024-ben volt.

Nagyon rég nem láthattak az iskolások ilyen rövid nyári szünetet. A mára már bőven felnőtt millenniálokban még mindig élesen élhet az az emlék, hogy a 2000. évi nyári szünetnek már augusztus 27-én vége volt, és augusztus 28-án csengettek be először. Viszont az ezt követő negyedszázad alatt egyszer sem fordult elő, hogy szeptember 1-jénél hamarabb kezdődött volna a tanév, a hétvégék miatt nem egyszer csak szeptember 2-án vagy 3-án hangzott fel az első csengetés. 

A tanév utolsó tanítási napja azonban már gyakrabban változott. 2000 után sokáig június 15-höz igazították az utolsó tanítási nap dátumát, mely így eshetett június 13-ra, vagy akár 16-ra is. Csak a 2002-es év jelentett kivételt, amikor június 19-e volt az utolsó tanítási nap. 2024-ben azonban megváltozott ez a gyakorlat, amikor június 21-e lett az utolsó tanítási nap, idén pedig ezt a gyakorlatot követve 20-át jelölték ki. Mivel az első tanítási napok ugyanúgy szeptember 2-ra és 1-re estek, így a nyári szünet jócskán lerövidült.

A rezsiválság óta azonban más iskolai szünetek hossza is változott: hol az őszi, hol a téli szünet lett megnyújtva. Úgy tűnik, állandósulhat a gyakorlat, hogy a nyári szünet csak június 20-a környékén kezdődik, a téli szünet viszont minimum két hetes. Egyes vélemények szerint ez könnyebbséget jelent a szülőknek, mert csak 10 egybefüggő hétre kell gondoskodniuk a gyerekek elhelyezéséről, valójában viszont télen ezt ugyanúgy meg kell oldani már kevesebb szabadsággal gazdálkodva.

A nyári napfordulóhoz kötődő hagyományok, szokások, ünnepek és Szent Iván éjjele

A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt a nyári napforduló, az egyik legpogányabb ünnepnek is tartják, viszont a kereszténység felvétele után a napfordulóhoz kötődő ősi hagyományokat Szent Iván - vagyis Keresztelő János - napjához kapcsolták. A Gergely-naptár szerint ez a nap már nem pontosan június 21-re esik, a június 23-a éjszakáját nevezik így Magyarországon.

A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel nemcsak a leghosszabb nappal, hanem a legrövidebb éjszaka is erre a napra esik. Az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget - írja a Wikipédia. Melchior Inchoffer 18. századi egyházi szerző szerint a magyarok már a 11. században (1026 körül) tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét. Bod Péter a Históriára utat mutató magyar lecsiconban három népszokás említ:

• "A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék és füstöt csináljanak, melynek ezt az okát tartják, hogy a tájban a pogányok a kutak körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények – a tudatlanság is segítvén – a tájba tüzeket tettek, azokat által szökdösték és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.
• Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése.
• Némely helyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak." 

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. Hazánkban a 16. sz. óta biztosan, de valószínűleg már régebben is örömtüzet gyújtottak ezen az ünnepen. A magyar régiségben a június hónapot Szent Iván havának nevezték. A tűzgyújtást tűzcsóvák forgatása (lobogózás) és hazánk egyes területein, főleg Nyitra megyében hosszú éneksorozat: a Szent Iván-i ének éneklése kísérte.

Más mágikus eljárások, cselekmények és hiedelmek vízzel, növényekkel, füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel kapcsolatosak.

Már Bod Péter említette azt a más népeknél is ismert hiedelmet, hogy ilyenkor a kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye.

• Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani tűzvész ellen.
• Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie.
• A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, mágikus tárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe azért kell almát dobni, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből.

Szerelemvarázsló szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz, éppúgy mint esővarázslás. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszéd népektől kerültek hozzánk, másrészt egyházi közvetítéssel. Érdekes, hogy a népi kultúrában a szlávos Szent Iván név használatos e nap és rítusai jelölésére a Néprajzi Lexikon szerint.

Szent Iván éjjelén sok nép hiedelme szerint különféle mágikus, mesés lények "bújnak elő" rejtekhelyükről, mint manók, koboldok, tündérek vagy boszorkányok. A varázslattal teli éjszakán a hagyományok szerint álom és valóság összekeveredhet - elég csak Shakespeare Szentivánéji álom című darabjára gondolni. Az északi népek esetében pedig ilyenkor vannak az úgynevezett fehér éjszakák.