Végzetes hibát követ el rengeteg magyar lakástulaj: semmi perc alatt porig éghet az ingatlan, semmit sem tudnak tenni

Bár a legtöbb háztartásban már megtalálhatók a füstérzékelők, a valódi tűzvédelemhez szükséges eszközök és ismeretek terén továbbra is komoly hiányosságok vannak - derül ki a Német Autóklub felméréséből. A szervezet több mint 2000 embert kérdezett meg arról, mennyire érzik magukat felkészültnek egy esetleges lakástűzre. Az eredmények szerint miközben évente több százezer tűzeset történik Németországban, a lakosság jelentős része túlértékeli saját biztonságát.

A tragédiák többsége a hideg hónapokban történik: az adventi időszak gyertyái, a lángra kapó karácsonyfák és a hibásan használt elektromos eszközök mind komoly kockázatot jelentenek.

A felkészültség érzése és a valóság között szakadék tátong

A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 30 százaléka tartja magát jól vagy nagyon jól felkészültnek egy otthoni tűzesetre, míg 26 százalék kifejezetten felkészületlennek érzi magát. Külön figyelemre méltó, hogy a fiatalabb korosztály bizonytalanabb, mint az idősebbek: a 30 év alattiaknál a bizonytalanság aránya 32 százalék, az idősebbeknél 22 százalék.

A legtöbben ugyan megfelelőnek ítélik a menekülési útvonalakkal és a füstérzékelők működésével kapcsolatos ismereteiket, és úgy érzik, tisztában vannak a legfontosabb tűzveszélyes forrásokkal, ám amikor konkrét tűzoltási eszközökről van szó, már egészen más kép rajzolódik ki.

A válaszadók csupán fele mondta azt, hogy van valamennyi ismerete a tűzoltásról, és majdnem ugyanennyien vallották be, hogy nem tudják, hogyan kell helyesen használni a tűzoltó készüléket vagy a tűzoltó takarót. Az összefüggés egyértelmű: akik kevesebb tudással rendelkeznek, jellemzően rosszabbnak értékelik otthoni felszereltségüket is.

A legnagyobb veszély nem a láng, hanem a füst

Sokan nem tudják, hogy a legtöbb halálesetet nem maga a tűz, hanem a mérgező füst okozza. Néhány belégzés után eszméletvesztés, majd fulladás következhet be

- hívta fel a figyelmet Claudia Goetschel, a Brandrauchprävention Fórum szakértője. Tapasztalatai szerint az emberek többségének nincs tűzoltó készüléke, és akiknek mégis van, gyakran nem tudják szakszerűen használni. Kiderült, a lakások 91 százalékában van legalább egy füstérzékelő.

Még rosszabb a helyzet a tényleges tűzoltási eszközökkel: a válaszadók alig több mint fele rendelkezik egy egyszerű műanyag vödörrel, amely alkalmas lehet égő fa, papír, textil vagy műanyag oltására. Ugyanakkor zsír-, olaj-, fém- vagy elektromos tüzeknél a víz kifejezetten életveszélyes. Ezekhez kizárólag megfelelő típusú tűzoltó készülék használható.

Tűzoltó készülék mindössze a megkérdezettek 41 százalékánál található, és közülük is csak négyből három tudja pontosan, milyen típusú oltókészüléke van. Tűzoltó takarót vagy tűzoltó spray-t pedig csak elenyésző kisebbség tart otthon.

A megkérdezettek 16 százaléka, vagyis minden hatodik válaszadó már megtapasztalt legalább egy lakástüzet élete során. Az esetek kétharmadában egyetlen tárgy gyulladt ki, 16 százalékban egy helyiség egy része, 4 százalékban pedig egy teljes szoba égett. A leggyakoribb kiváltó ok a nyílt láng volt – gyertyák, kandallók –, ezt követték a tűzhelyen keletkezett tüzek, a zsírtüzek a konyhában, valamint a hibás elektromos berendezések okozta rövidzárlatok.

Aggasztó, hogy az ilyen esetek kétharmadában a tűzoltókat nem riasztották, ami azt jelenti, hogy a hivatalos statisztikák a valósnál jóval alacsonyabb számokat mutathatnak. A szakértők szerint az idősek különösen veszélyeztetettek, mivel vészhelyzetben gyakran lassabban reagálnak, ráadásul hallásproblémák esetén a füstérzékelő sem mindig nyújt megbízható védelmet.

A Német Autóklub szakértői hangsúlyozzák: egy tűzesetnél másodperceken múlhat az élet, ezért az otthoni védekezés nem lehet félmegoldás. A legfontosabb ajánlások közé tartozik a könnyen kezelhető tűzoltókészülék beszerzése, a füst- és szén-monoxid-érzékelők telepítése, valamint a konyhai zsírtüzekhez szükséges tűzoltó takaró.

Tűz esetén a legfontosabb szabály: az emberélet mindennél előbbre való. Ha beüt a baj, az ajtókat célszerű bezárni a lángok terjedésének lassítása érdekében, a füst miatt pedig lehajolva vagy kúszva kell közlekedni. A szakértők egyértelműen leszögezik: ha a tűzoltás akár minimális kockázattal is jár, akkor bele se kezdjünk, azonnal menekülni kell, liftek használata tilos, és a szabadba jutás után a 112-es segélyhívón értesíteni kell a tűzoltókat.

Magyarországon is rengeteg a tragédia

Szeptember közepéig több mint 4500 lakástűz keletkezett Magyarországon, amelyekben 72 ember vesztette életét, tizennéggyel többen, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. A tüzek leggyakoribb okai az elektromos hibák, a nyílt láng használata, a fűtési rendszerek meghibásodása, valamint a sütés-főzés közbeni figyelmetlenség. A fűtési szezon kezdetével jelentősen nő a tűzesetek száma, ilyenkor naponta átlagosan 16 alkalommal riasztják a tűzoltókat, hidegebb napokon akár ennek a duplájával is.

A lakástüzek döntő többsége emberi mulasztásra és a karbantartás hiányára vezethető vissza. A felhalmozott lomok és egyéb éghető anyagok tovább növelik a kockázatot, ráadásul akadályozzák a menekülést és nehezítik a tűzoltók munkáját is, súlyosbítva a következményeket.

A tapasztalatok szerint ahol működött füstérzékelő, ott nem alakult ki nagyobb tűz, az eseteket gyorsan sikerült megfékezni, nem történt haláleset, és az anyagi kár is lényegesen kisebb volt. A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért az ő otthonaikba különösen ajánlott olyan füstérzékelőt telepíteni, amely nemcsak hangjelzést ad, hanem a hozzátartozók telefonjára is riasztást küld.

Óriásiak a károk

Az egyik hazai biztosító adatai szerint 2024 decemberében és 2025 januárjában együtt mintegy 200 millió forintot fizettek ki lakástüzek károsultjainak, ami az éves tűzkárkifizetések közel egynegyedét teszi ki. A biztosító tapasztalata szerint már a fűtési szezon kezdetén megugrik a tűzesetek száma, az ünnepek közeledtével pedig tovább erősödik ez a tendencia. Gyakori kiváltó ok a tüzelőberendezések és kémények elmaradt karbantartása, a szakszerűtlen beüzemelés, valamint karácsony körül a konyhai tüzek és a zárlatos izzósorok.

Egy átlagos hónapban 20-25 tűzkárt jelentenek be, az ünnepi időszakban azonban ennek akár a duplájára is nő a számuk, ráadásul az egy káreseményre jutó átlagos kárérték is emelkedik: tavaly decemberben 3,5 millió forint volt, szemben az éves 1,8 milliós átlaggal. A legfontosabb továbbra is a megelőzés: a fűtési rendszer rendszeres ellenőrzése, a füst- és tűzjelzők használata, megbízható elektromos eszközök üzemeltetése, a nyílt láng kerülése, valamint egy porral vagy szén-dioxiddal oltó készülék otthoni rendelkezésre állása.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA