Elképesztő, hogy mekkora összegeket visznek haza a magyar focisták

A G7 összesítése szerint az NB I-ben szereplő futballklubok mögött álló cégek 2023-ban 35 milliárd forintot fizettek ki 1370 alkalmazottjuknak. A vállalatoknál dolgozók két jól elkülöníthető csoportra oszthatók: a kiemelkedő fizetéseket kapó játékosokra és sportszakemberekre, valamint az országos átlagbérhez közeli jövedelemmel rendelkező adminisztratív munkatársakra.

A két csoport nemcsak bérezésben, hanem adózási feltételekben is különbözik. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek pénzügyi beszámolóiból viszonylag pontosan meghatározható legyen az élvonalbeli labdarúgók átlagkeresete. Számításaink szerint egy átlagos NB I-es játékos a hazai medián bér közel tizenötszörösét keresi, míg a legjobban fizető Ferencvárosnál ez az arány megközelíti a negyvenszerest.

A futballklubokat működtető vállalatok költségvetésük jelentős részét fordítják bérekre. Míg a nemzetközi gyakorlatban ez az arány 70-90 százalék között mozog, a magyar élvonalbeli csapatoknál ez valamivel alacsonyabb, 60 százalék körül alakult. A 2024/2025-ös szezonban szereplő klubok összesített költségvetése meghaladta a 63 milliárd forintot, amiből közel 38 milliárd forintot tettek ki a személyi jellegű ráfordítások, beleértve a béreket, járulékokat és egyéb kifizetéseket.

A csapatok alkalmazotti létszáma jelentősen eltér egymástól. A Diósgyőr Futball Club Kft. például átlagosan 256 főt foglalkoztatott tavaly, és az FTC Labdarúgó Zrt.-nél is jóval kétszáz felett volt ez a szám. A teljes létszámból azonban csak egy kisebb hányad a professzionális labdarúgó.

A magyar labdarúgók és edzők bérezésének sajátossága, hogy rendkívül kedvező adózási feltételekkel rendelkeznek. A játékosok évi 500 millió forintos jövedelemig az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alá tartoznak, ami mindössze 15 százalékos levonást jelent, és a munkáltatóknak sem kell járulékot fizetniük utánuk. Ez a speciális adózási forma lehetővé teszi, hogy a cégek beszámolóiból viszonylag pontosan kiszámítható legyen a sportszakemberekre fordított összeg.

Az elemzés szerint ligaszinten az összes bér több mint 80 százaléka jut a játékosoknak és sportszakembereknek, és csak körülbelül hatoda az egyéb alkalmazottaknak. A csapatok között nincs jelentős eltérés: mindenhol 75-90 százalék között mozog a focisták és edzők részesedése a teljes bérköltségből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így visznek haza havonta busás milliókat a rosszabb magyar focisták is: ebben már a nyugatot is előzzük

Miközben a klubok fényévekre vannak attól, hogy piaci alapon működjenek, a játékosok fizetései fényévekre vannak attól, amit egy átlagos magyar ember visz haza.

Négy olyan csapat beszámolója alapján, amelyek külön soron tüntették fel a labdarúgók fizetését, megállapítható, hogy a sportszakembereknek kifizetett összegből átlagosan 82 százalék juthatott a játékosoknak, a fennmaradó részt az edzők kapták. Összességében az NB I-es csapatok 2024-ben 24,4 milliárd forintot fizethettek ki bruttó bérként a labdarúgóiknak.

A csapatok hivatalos keretei alapján ez az összeg 344 játékos között oszlott meg, ami havi 5,9 millió forintos bruttó és a kedvező adózásnak köszönhetően közel 5 millió forintos nettó átlagbért jelent. A másodosztályú játékosok bére ennél jelentősen alacsonyabb, a Kecskeméti TE 1911 Kft. adatai szerint a második csapat a teljes labdarúgó bérkeret kevesebb mint 2 százalékát kapta.

Az egyes csapatok között azonban jelentős különbségek mutatkoznak. A Ferencváros messze kiemelkedik a mezőnyből: játékosai havi bruttó 16, nettó 14 millió forint körüli összeget kereshettek. A második helyen álló Puskás FC már csak hatmillió forintos nettó bért fizetett, míg a Nyíregyháza mindössze tizedannyit, mint a Fradi.

Forrás: G7.hu

Ezek a fizetések nemzetközi összehasonlításban is magasnak számítanak. 2010 óta a magyar klubok focistabérekben jelentősen lehagyták a kelet-közép-európai régiót, és utolérték Ausztriát is. A Ferencváros pedig már nyugat-európai szinten is versenyképes fizetéseket kínál.

A magyar csapatok összességében körülbelül 30 százalékkal többet költenek labdarúgóbérekre, mint a lengyel klubok, és az osztrák liga sincs messze. A Ferencváros több pénzt fordít futballistáira, mint bármelyik csapat ezekben az országokban, sőt Belgiumban és Portugáliában is csak három-három együttes bérkerete nagyobb. Az FTC Franciaországban sem tartozna a legalacsonyabb költségvetésű klubok közé, Németországban pedig három csapatot is megelőzne.

A kedvező adózási feltételek miatt a magyar labdarúgók nettó fizetése még versenyképesebb. A hazai átlagos nettó focistafizetés lényegében megegyezik az osztrákkal, és megközelíti a leggazdagabb lengyel csapatok szintjét. A Ferencváros pedig olyan klubokkal versenyez ebből a szempontból, mint a Porto, a Sporting, az Anderlecht vagy a Nice.