Meghátráltak Brüsszelben: százezernyi magyar autós lélegezhet fel, enyhül a tilalom

Jelentős irányváltás körvonalazódik az európai autóipar szabályozási környezetében. Az Európai Bizottság friss javaslata szerint módosítanák azt a korábbi döntést, amely 2035-től csak nulla kibocsátású új személyautók és kisteherautók forgalomba helyezését engedélyezte volna az Európai Unióban. Az új koncepció értelmében a teljes tiltás helyett 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás‑csökkentést írnak elő a 2021-es bázisévhez képest.

A tervezett szabályozás átmeneti célokat is meghatároz. A személyautók esetében 2030 és 2032 között 55 százalékos emissziócsökkentést várnának el az eredetileg tervezett 50 százalék helyett. A kisteherautóknál ugyanerre az időszakra 40 százalékos mérséklési követelményt határoznának meg. Újdonság, hogy külön szabályozási keret vonatkozna a kis méretű elektromos járművekre, amelyek enyhébb műszaki előírások alá esnének, és az európai gyártók számára többletjogosítványokat biztosítanának.

Az enyhítés hátterében az autógyártók intenzív érdekérvényesítő munkája áll. Az iparági szereplők hónapok óta hangsúlyozzák aggályaikat a szigorú előírásokkal kapcsolatban. Arra figyelmeztetnek, hogy az elektromos járművekbe irányuló jelentős beruházások ellenére versenyképességi hátrányba kerülhetnek a kínai gyártókkal szemben, amelyek előrébb tartanak az elektromos technológia fejlesztésében. A helyzetet tovább nehezítette a Donald Trump nevéhez köthető kereskedelmi konfliktus, valamint az európai piac gyenge kereslete.

A piaci adatok alátámasztják az iparág érveit. Az ACEA statisztikái szerint az idei év első tíz hónapjában az elektromos autók piaci részesedése mindössze 16 százalék volt az EU-ban. Az uniós klímacélok teljesítéséhez ugyanebben az időszakban nagyjából 25 százalékos arányra lenne szükség. A különbség egyértelműen jelzi, hogy a valós piaci folyamatok jelentősen elmaradnak a szabályozói várakozásoktól.

A gyártók stratégiai irányváltása mára általános tendenciává vált. Számos vállalat csökkenti a tisztán elektromos járművekre szánt beruházásait, és inkább rugalmasabb platformokat, vegyes meghajtási megoldásokat részesít előnyben. Növelik a hibrid és a plug-in hibrid modellek arányát, miközben halasztják vagy törlik korábbi terveiket új elektromos modellekről, gyárakról és akkumulátorgyárakról.

A Volkswagen például a gyenge európai kereslet miatt az ősz folyamán visszafogta németországi elektromosautó-gyártását. A zwickaui és az emdeni elektromos üzemekben időszakos leállásokra és kapacitáscsökkentésre került sor. A pénzügyi nyomás miatt a vállalat általános befektetési keretét is mérsékelte, stratégiájában pedig ismét nagyobb szerepet kaptak a hagyományos meghajtású modellek.

Hasonló irányba mozdult el a Porsche is, amely szeptemberben jelentette be, hogy termékpalettáját ismét belső égésű motorral szerelt modellekkel bővíti. A Cayenne fölé pozicionált új szabadidő-autót eredetileg kizárólag elektromosnak tervezték, ám a döntés értelmében kezdetben csak belső égésű és plug-in hibrid változatban kerül piacra. A vállalat emellett meghosszabbítja a benzines modellek gyártását, és későbbre halasztja több új elektromos modell bevezetését.

A Mercedes-Benz februárban átfogó költségcsökkentési programot hirdetett, és ezzel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt helyez a benzines és dízel modellekre. A 2027-ig tervezett modelloffenzívában 19 belső égésű és 17 tisztán elektromos jármű szerepel.

A Stellantis ugyancsak felülvizsgálta korábbi céljait. Szeptemberben az európai vállalatvezetés bejelentette, hogy feladják a 2030-ra kitűzött, teljes mértékben elektromos flottára vonatkozó tervet. Decemberben Antonio Filosa, az új vezérigazgató az amerikai piaccal kapcsolatban is egyértelmű prioritásváltást jelzett: a korábbi tisztán elektromos fókusz helyett a hibrid járművek kerültek előtérbe.

Fontos ugyanakkor, hogy a most bemutatott tervezet csak az első lépés egy összetett jogalkotási folyamatban. A javaslatról az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak egyaránt dönteniük kell. A politikai csoportok között jelentős vita várható az autóiparnak nyújtandó engedmények mértékéről, és a tagállamok álláspontjai sem tekinthetők egységesnek.

Mindezek ellenére a szabályozási keret várható lazítása egyértelmű siker az európai autógyártók számára. Nagyobb mozgásteret nyerhetnek az elektromos átállás ütemezésében és a megvalósítás módjának megválasztásában, ami érdemben befolyásolhatja az európai autóipar következő évtizedének fejlődési irányát.