Fordult a kocka a magyar albérletpiacon: mostantól a lakástulajdonosoknak kell harcolniuk a bérlőkért

A Duna House adatai szerint az elmúlt egy évben érezhetően visszaesett az érdeklődés a főváros korábban legkeresettebb területein. A legnagyobb mértékben a XIV. kerület veszített népszerűségéből, amelynek részesedése a budapesti keresletből 20 százalékról 15 százalékra csökkent, de a VI., VII., IX., XI. és XIII. kerületek iránt is mérséklődött a figyelem.

A változás hátterében a vevőkör átalakulása áll. Mivel a befektetők aránya visszaszorult, és egyre többen vásárolják meg első saját otthonukat, a piac árérzékenyebbé vált, így a vásárlók a drágább városrészek helyett a megfizethetőbb kerületek felé fordulnak.

Hasonló folyamatok játszódtak le a bérleti piacon is, ahol 2026 nyarára jelentősen lelassult a drágulás. A KSH és az ingatlan.com adatai alapján az éves áremelkedés országosan 5, Budapesten pedig 5,2 százalékos volt. A fővárosi kiadó lakások medián bérleti díja jelenleg 260 ezer forint, ami az előző év azonos időszakához és az idei augusztusi szinthez képest is stagnálást mutat. A kerületek között ugyanakkor tapasztalhatók eltérések, egyes városrészekben már enyhe árcsökkenés is megfigyelhető.

A vidéki nagyvárosokban szintén megállt a dinamikus drágulás, néhol pedig már korrekció is látható. Debrecenben például egy év leforgása alatt 240 ezerről 220 ezer forintra esett vissza a medián bérleti díj, a legtöbb vármegyeszékhelyen pedig 200 ezer forint közelében stabilizálódtak az árak.

A korábbi évek meredek áremelkedése tehát kifulladni látszik, az idei év hátralévő részében már csak mérsékelt drágulásra lehet számítani. A jövőben a piacot a várhatóan lassuló bérnövekedés, valamint a tervezett állami bérlakásprogram és az ehhez kapcsolódó szabályozási változások egyaránt formálhatják. Ezek együttesen szélesebb kínálatot és élesebb versenyt teremthetnek, ami tovább fékezheti a bérleti díjak növekedését.