Beütött a tiltás Budapesten: tömegével öntik a lakásokat a piacra, mi lesz ennek a vége

A változás különösen látványos annak fényében, hogy Budapesten közben más irányba mozdultak az albérletárak. A polgármester szerint a fővárosban tavalyhoz képest átlagosan 5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak. Terézvárosban január óta nem működhetnek a magán és egyéb szálláshelyek a korábbi formában. A kerület vezetése szerint ennek egyik kézzelfogható hatása, hogy több lakás jelent meg a hosszú távú bérleti piacon.

Az ingatlan.com adatai alapján 32 százalékkal nőtt a kiadó lakások kínálata a kerületben. Ezzel párhuzamosan az átlagos bérleti díj 300 ezer forintról 280 ezer forintra mérséklődött. A két változás együtt azt jelenti, hogy a bérlők számára egyszerre lett nagyobb a választék és alacsonyabb az átlagos kínálati ár.

Soproni Tamás szerint ugyanakkor a rövid távú szálláshelyek tiltása önmagában nem jelent megoldást a lakhatási problémákra. A kerület ezért más eszközökkel is igyekszik növelni a lakhatási célú ingatlanok számát. A polgármester közlése szerint évente körülbelül 30 leromlott állapotú, üresen álló önkormányzati bérlakást újítanak fel.

A helyi építési szabályozásban is változást terveznek. Az új településterv egyik célja, hogy olyan épületet, amely a közelmúltban még lakófunkciót töltött be, a jövőben ne lehessen szállodává alakítani.

A kerület álláspontja szerint a lakhatási válságra nincs egyetlen intézkedéssel megoldás. Több, egymást erősítő döntésre van szükség ahhoz, hogy minél több lakás szolgáljon ténylegesen lakhatási célokat, és megfizethetőbbé váljon a kerületben élés.