Már a magyar erdők tizedét károsította az aszály, mi lesz így a tűzifával? Megszólalt Gajdos László minisztériuma

Magyarország erdeinek egészségi állapota a hazai erdők fotoszintetikus aktivitásának becslése alapján az elmúlt évhez képest romlott, ami az egészségi állapottal van összefüggésben - közölte a Pénzcentrum kérdésére az Élő Környezetért Felelős Minisztérium miután arról érdeklődtünk, mekkora károkat okoz a magyar erdőkben a súlyos aszály.

Hozzátették: az Erdészeti Tudományos Intézet Távérzékelésen alapuló Erdőállapot Monitoring Rendszerének műholdfelvételekből készült térképei alapján (6,25-9 ha-os területi egységre vizsgálva) ez az erdeink 10%-át érinti.

A hosszú távú hatást a 2027 tavaszi vegetációs időszakban végzett kiértékelések után lehet megbecsülni, ekkor lehet kimutatni a ténylegesen elpusztult faállomány nagyságát

- tették hozzá. Gajdos László minisztériuma ugyanakkor leszögezte, bár az aszály okozta károk a műholdfelvételek értékelésével nagyobb léptékben jól felmérhetők, azonban erdőrészlet szinten csak az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe (OENyR) történő bejelentések után lehet kimutatni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzetet és az erdőgazdálkodókat terheli, akiknek legalább negyedévente jelenteniük kell a tudomásukra jutott káreseményeket. 

A tárca megkeresésünkre kifejtette: a hosszan tartó aszály és a vízhiány jelenti a legnagyobb közvetlen veszélyt a magyar erdőkre, amely mára olyan mély és tartós változásokat eredményez, amely alapjaiban érinti az erdők hosszú távú jövőjét és működési kereteit.

Az aszályos időszakok 2022-től már három vegetációs ciklusban jelentkeztek és eredményezték az állományok fokozódó kiszáradását, amit már erdészeti beavatkozásokkal sem sikerült mindenhol javítani. Az erdőállományok lombkoronája védekezésként már a nyár közepén elszíneződik és lehull, ami drasztikusan lecsökkenti a fotoszintézist és fokozott tűzveszélyt jelent. Sajnos az idei évben is számos kisebb erdőtűz keletkezett, amely minden esetben emberi gondatlanság következménye volt. legnagyobb veszélynek a Homokhátság fenyvesi vannak kitéve, ahol összefüggően nagy területű ezen állományok előfordulása

- magyarázta az ÉKFM. További hatás a kórokozók és kártevők invázió szerű megjelenése. A legyengült állományok fáinak a keringése és a fenyők gyantatermelése lecsökken, így védtelenné válnak a kártevőkkel szemben. A legyengült állományokat másodlagos csapásként gombabetegségek és szúfélék támadják meg és sok esetben pusztítják el végérvényesen. Ez a maradék hegyvidéki lucfenyvesekben jól megfigyelhető volt.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az ismétlődő aszályos, csapadékszegény időszakok, a légköri aszály fokozódó nyomást gyakorol a magyarországi erdőkre, amelyet az erdészek a gazdálkodási gyakorlat és módszerek megváltoztatásával igyekeznek mérsékelni. Ezen felül fontos a talajvízkészletekkel való okos gazdálkodás, a vízvisszatartás és a talajok vízkészletének feltöltése

- húzták alá.

Mi lesz a fakitermeléssel?

Arra a kérdésünkre, hogy milyen hosszú távú hatása lehet a mostani aszályos időszaknak a hazai erdők növekedésére és a jövőbeni fakitermelési lehetőségekre, az ÉKFM azt közölte, az aszályos időszak az erdők éves növekményére van hatással, annak hossza befolyásolja, hogy az adott évben mennyivel csökken az éves szinten. Ez azonban az összes magyar erdők tekintetében, a jelenlegi fakitermelési volumen tekintetében nem meghatározó - még hosszútávon sem.

Mindez azért van így - magyarázták -, mert ha megnézzük erdeink elmúlt 20 éves növedékét és annak évenkénti nagyságát, akkor megállapíthatjuk, hogy az a 13 millió köbméteres érték körül alakult. Ezzel szemben a fakitermelések nagysága éves szinten átlagosan 7-7,5 millió köbméter.

A ki nem termelt faanyagnak köszönhetően az éves növekmények évről évre egyre nagyobb élőfakészletet eredményeznek, amely az elmúlt 20 éveben 80 millió köbméterel növelte meg hazánk élőfakészletét, így annak nagysága megközelítette a 420 millió köbmétert

- tészletezték. Így a ki nem termelt faanyagnak köszönhetően a magyar erdők jelentős tartalékkal rendelkeznek és ez a következő években is növekedni fog, ezért a tárca alapvetően nem számol a jövőben magasabb faelhasználással. Kiemelték: szakmapolitikai cél annak strukturált átrendezése, a magasabb feldolgozottság növelésével, ami elősegíti a hosszabb távú szén-dioxid megkötést.

Azonnali hatás a legyengülés és lombvesztés: a vízhiány miatt a fák nem tudnak elegendő tápanyagot felszívni. Védekezésként már a nyár közepén elszíneződik és lehull a lombozatuk, ami drasztikusan lecsökkenti a fotoszintézist és a növedéket

- tették hozzá.

Lesz elég fa télire?

Amikor arról érdeklődtünk, mekkora az állami erdőgazdaságok jelenlegi tűzifa-készlete és ez hogy viszonyul az előző évekhez képest, a minisztérium leszögezte: bár az az állami erdészeti társaságok jelenlegi tűzifakészlete alacsonyabb a korábbiaknál,

de megfelelő mértékben rendelkezésre áll a lakossági igények kiszolgálására.

Hozzátették: a nyári időszakot követően az értékesíthető készletek növekedni fognak a fakitermelési moratóriumban foglaltak maximális betartása mellett.

Fontos kiemelni, hogy hazánk erdőterületeinek 55 %-a van állami kezelésben, így a tűzifaigények kielégítésében a nem állami erdőterületeket kezelő magán- és egyéb erdőgazdálkodók is szerepet vállalnak. Az állami erdőgazdálkodók mindent megtesznek a beérkező lakossági tűzifaigény kielégítésére, és ebben együttműködnek a magánerdőgazdálkodókkal is

- húzták alá. Megkérdeztük azt is, az aszály miatt megnövekedett-e az egészségügyi fakitermelés aránya, volumene. Ennek kapcsán a minisztérium azt közölte, az egészségügyi fakitermelések aránya a klímaváltozás extrém anomáliái miatt növekedést mutatnak a véghasználati jellegű fakitermelésekhez képest.

Az elmúlt évek aszályos időjárása lokálisan indokolttá teszi az egészségügyi fakitermelések elvégzését, és a jövőben is korábbihoz képest magasabb volumenre kell számítani

- értékelt a tárca.

Az áfacsökkentés hozhat rohamot a fatelepeken?

Magyar Péter korábban bejelentette: a kormány szeptember közepétől 27 %-ról 5 %-ra csökkentette a tűzifa (és más faalapú fűtőanyagok) áfáját, valamint az állami erdőkből származó tűzifa árát a január elsejei szinten fagyasztják be - emellett a szociális tűzifakeretet is megduplázták. Megkérdeztük az ÉKFM-et, számítanak-e arra, hogy a kedvezmények hatására megnő a lakossági tűzifaigény, és ha igen, ezt tudják-e kezelni az erdőgazdaságok.

A tárca válaszában kiemelte: az áfacsökkentés tényleges hatályba lépését követő napokban némiképp megnőhet az igény, mert sokan kivártak a vásárlással az intézkedésig. 

Ez azonban nem lesz számottevő, a korábbi fűtési szezonokban jellemző tűzifamennyiség kiszolgálása valószínűsíthető. Az állami erdőgazdaságok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a lakossági igények gördülékenyen kiszolgálásra kerüljenek az áfa csökkenésétől függetlenül. A tűzifa Áfa csökkentése valamennyi tűzifát értékesítő szereplőre, így a magánerdőgazdálkodókra és fakereskedőkre is vonatkozik, ennélfogva a tűzifa beszerzés során a vásárlók ezen szereplők esetében is kedvezőbb Áfa tartalommal vásárolhatják meg a tűzifát

- értékelte a helyzetet a minisztérium.

A téma kapcsán korábban Gajdos László azt közölte, hogy ma 1,5 millió magyar háztartás fűt fával, sok esetben pedig egyelőre nincs is lehetőség más fűtési módra. Elmondta, a szociális tüzelőanyag-programban értékesített tűzifa ára sem haladhat meg egy meghatározott szintet:

• a kemény lombos fa esetében legfeljebb nettó 23 ezer,
• a lágy lombos fa esetében nettó 15 ezer forint lehet köbméterenként.

Gajdos arról beszélt, az állami erdészetek évente csaknem 4 millió köbméter fát termelnek ki, amelynek mintegy fele tűzifa - a teljes kitermelt mennyiség idén nem emelkedik, az előző évekhez képest.

Leszögezte: az állami erdőgazdaságok a fakitermelést elsősorban nem védett területeken, rossz állapotú vagy felújításra szoruló erdőkben, illetve inváziós fajokból álló állományokban végzik majd, a a legértékesebb állami erdőkben továbbra is tiltják a fakitermelést, különös figyelmet fordítanak az őshonos, idős erdőállományokra, a védett területeken pedig nem engedélyeznek új, nagy kiterjedésű vágásterületeket.

Címlapkép: Kovács Attila, MTI/MTVA