Döntöttek Brüsszelben az új áramrendszerről: hatalmas változás jön, amire jobb, ha mindenki felkészül

A testület szeptember 10-i ülésén elfogadott javaslat az eddigieknél hatékonyabb és összehangoltabb tervezést tenne lehetővé a szállítási hálózatok és kábelek esetében. Az Európai Bizottság nagyobb szerepet kapna a stratégiai keretek és a közös energetikai forgatókönyvek kidolgozásában, emellett új eszközöket vezetne be a hálózati szűk keresztmetszetek feltárására. Az új fizikai beruházások jóváhagyása előtt a hatóságoknak ezentúl először meg kell vizsgálniuk, hogy a felmerülő igények kielégíthetők-e a meglévő hálózatok optimalizálásával vagy digitális megoldásokkal. A javaslat emellett drasztikusan egyszerűsítené a kiemelt projektek engedélyezését az adminisztratív csúszások elkerülése érdekében.

A képviselők hangsúlyozzák, hogy a hálózatbővítésnek elő kell segítenie a nemzeti piacok szorosabb integrációját, ami elengedhetetlen a tagállamok és régiók közötti áramár-különbségek csökkentéséhez és a megfizethető energiához való egyenlő hozzáféréshez. Az infrastrukturális prioritások köre is bővül, így kiemelt figyelmet kap a kritikus hálózati elemek védelme, a digitalizáció, valamint a klímaalkalmazkodást segítő beruházások. Kiemelten fontos a 2030-ra kitűzött 15 százalékos villamosenergia-összeköttetési cél elérése is, amely előírja, hogy az évtized végére minden tagállamnak képesnek kell lennie a hazai áramtermelés legalább 15 százalékának megfelelő mennyiségű energia importálására.

Ha a parlamenti plenáris ülés is rábólint a tervezetre, megkezdődhetnek a tárgyalások az EU Tanácsával a végleges jogszabályról. Zökkenőmentes elfogadásra azonban nem lehet számítani. Bár a Tanács idén nyáron elviekben már támogatta az Európai Bizottság által 2025 decemberében bemutatott Európai Hálózati Csomagot, a tagállamok – különösen az engedélyezés terén – a központi tervekkel szemben sokkal nagyobb nemzeti mozgásteret követelnek maguknak.

A kontinens energiaátállásának és hálózatfejlesztésének lassúsága mára komoly gazdasági és versenyképességi hátrányt jelent Európa számára, a fosszilis importfüggőség pedig továbbra is óriási költségeket emészt fel. Bár a két évvel ezelőtt bemutatott Draghi-jelentés is a határon átnyúló, integrált hálózatok kiépítését és az akár tíz évig elhúzódó bürokrácia csökkentését sürgette, a nemzeti kormányok ellenállása miatt az ajánlásoknak 2026 nyaráig mindössze alig 16 százaléka valósult meg. A folyamatos lemaradások miatt az Európai Bizottság sajtóértesülések szerint már a 2030 utáni időszakra készül. A kiszivárgott tervek alapján a jövőbeli uniós szabályozás a bürokrácia helyett immár célzottan a tényleges beruházásokra, a hálózatok fizikai fejlesztésére és az energiatárolásra helyezi majd a hangsúlyt.