Húzós évek várnak a vidéki házasokra: kétmillió magyar otthonra csap le az új uniós szigor

A hazai lakóépület-állomány közel fele, mintegy 47 százaléka a legkorszerűtlenebb, H vagy I energetikai besorolású. Ezeknek az ingatlanoknak a 80 százaléka falvakban és kisvárosokban található, és elsöprő többségük családi ház. A statisztikai adatok alapján az épületek energetikai állapota a településméret csökkenésével drasztikusan romlik. Míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken a lakások kevesebb mint negyede esik a legrosszabb kategóriába, addig a kisebb városokban ez az arány 53, a falvakban pedig már 76 százalék. A probléma gyökere tehát egyértelműen a vidéki házakban keresendő, amelyeknél a fűtött térfogathoz képest aránytalanul nagy a lehűlő felület.

Az energetikai korszerűtlenség szorosan összefügg a fűtési módokkal is. A fával fűtött hazai lakások 89 százaléka a legrosszabb kategóriába tartozik, ami többnyire szigeteletlen épületeket és elavult fűtési rendszereket jelent. Fontos azonban kiemelni, hogy a községekben a hálózati gázzal fűtött házak több mint 70 százaléka is H vagy I besorolású. Ebből egyértelműen következik, hogy a vidéki térségekben önmagában a fűtéskorszerűsítés nem elegendő, hanem átfogó mélyfelújításra, vagyis a szigetelés és a nyílászárók egyidejű cseréjére van szükség a valós eredmények eléréséhez.

A rossz energiahatékonyság súlyos terheket ró az ott élőkre. A felmérések szerint a legkorszerűtlenebb épületek lakói közel háromszor akkora eséllyel halmoznak fel közüzemi tartozást, és vidéken több mint kétszer gyakrabban küzdenek otthonuk megfelelő felfűtésével. A vizsgálatok kimutatták, hogy a látszólag alacsony energiaköltség sok esetben nem az ingatlan valós energiaigényét, hanem a kényszerű alulfogyasztást, vagyis a fűtés anyagi okokból történő visszafogását tükrözi.

A főváros helyzete markánsan eltér az országos átlagtól. Bár Budapesten arányaiban kevesebb a korszerűtlen lakás, számuk mégis meghaladja a 220 ezret. Ezek döntő többsége régi, nem panelépítésű társasház. A panellakások többsége energetikai szempontból nem a legrosszabb kategóriába tartozik, így felújításuk más várospolitikai vagy rezsivédelmi szempontok mentén indokolható. A budapesti támogatások elosztását jelentősen nehezíti a társadalmi sokszínűség, mivel egyazon épületen belül gyakran élnek együtt tehetős és sérülékeny háztartások, így nehéz kizárólag szociális alapon célzott programot indítani.

Érdemes figyelemmel lenni a papíron üresen álló ingatlanokra is. Országosan mintegy 281 ezer, a legrosszabb besorolásba tartozó lakás szerepel lakatlanként a nyilvántartásokban. Ezek jelentős részét azonban a valóságban orvosi rendelőként, irodaként vagy rövid távú szálláshelyként használják. A lakhatási válság közepette a valóban üresen álló ingatlanok lakáspiacra történő visszavezetése kiemelt stratégiai cél kell hogy legyen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális lakásdrágulás várható ezen a budapesti környéken: nagyon jól járhat, aki még időben lép?

Érezhetően átírhatja Észak-Pest ingatlanpiacát az M3-as metró meghosszabbítása.

Az Európai Unió épületek energetikai teljesítményéről szóló irányelve (EPBD) megköveteli, hogy a tagállamok az épületállomány legrosszabb állapotú 43 százalékának felújítását priorizálják. A hazai szakmai kutatások rávilágítanak, hogy a társadalmi helyzet és az épületek állapota bár szorosan összefügg, nem fedi le teljesen egymást. Ha egy támogatás kizárólag a legrosszabb állapotú házakat célozza meg, sok rászoruló család eleshet a segítségtől, ha viszont csak a szociális helyzet dönt, számos energiapazarló épület kimaradhat. A leghatékonyabb megoldást ezért azok a kombinált támogatási rendszerek jelentik, amelyek egyszerre veszik figyelembe az épületek energiahatékonyságát, a településtípust, a meglévő fűtési rendszert és az ott élők szociális helyzetét.

A sikeres végrehajtáshoz elengedhetetlen a helyi önkormányzatok bevonása. A településvezetők rendelkeznek a legpontosabb rálátással a saját épületállományukra és a lakosság helyzetére. Bár az önkormányzatok jelenleg forráshiánnyal küzdenek, megfelelő állami és uniós finanszírozással, a rászorulók célzott azonosításával, valamint egyablakos tanácsadó rendszerek kialakításával kulcsszereplői lehetnek a hazai épületfelújítási hullámnak.