Örülhetnek a lakásra vágyó magyarok: elképesztő bérlakásprogramot és adócsökkentést jelentett be a miniszter

A miniszter a Forbes podcastjában egyértelművé tette, hogy soha nem találkozott Mészáros Lőrinccel, és a jövőben sincs erre szándéka. A tárca ugyanakkor kénytelen kapcsolatban állni a cégcsoporttal a futó beruházások miatt, ezért jelenleg is dolgoznak a hozzájuk köthető koncessziós szerződések felülvizsgálatán. Vitézy hangsúlyozta, hogy kizárólag a közérdek érvényesülhet, és ahol ez nem teljesül, onnan elküldik a kivitelezőket. Ennek szellemében lépnek vissza a még elődje által megrendelt M6-os autópálya-koncessziótól is, mivel nem hajlandók kifizetni a túlárazott munkát.

A közbeszerzések terén a legfőbb cél a tényleges piaci verseny helyreállítása. A miniszter rámutatott, hogy a korábbi rendszerben a NER-en kívüli vállalatok sokszor önként alvállalkozói szerepbe kényszerültek, csak hogy elkerüljék a rendszeres adóhatósági ellenőrzéseket és a politikai lejáratókampányokat. Vitézy szerint ennek az időszaknak vége, a magyar cégeknek nyíltan versenyezniük kell a többi uniós szereplővel. Ha egy külföldi vagy a politikának nem szimpatikus cég olcsóbban nyújt jobb szolgáltatást, akkor az fog nyerni. Pozitív példaként a Gubacsi híd esetét hozta fel, ahol egy közepes magyar vállalkozás nyerte el a vasúti híd kivitelezését. Bár elismerte, hogy az ágazatban senki sem makulátlan, a jövőben szigorú hatékonyságot vár el, így a rendelkezésre álló forrásokból a lehető legmagasabb minőségű és volumenű munkát kell elvégezni.

A jelenleg válságban lévő hazai építőipar fellendítését és az egyre súlyosabb lakhatási krízis enyhítését a Wekerle Lakásépítési Programtól várja a tárcavezető. Mivel a népesség a jobb életminőséget kínáló nagyvárosokba áramlik, a fókuszban az elhagyatott városi rozsdaövezetek rehabilitációja áll. A tervek szerint nem csupán elszórt lakóházak, hanem komplett, új városrészek épülnek majd uniós források bevonásával, kifejezetten azokon a területeken, ahol a leginkább hiányoznak az otthonok. Vitézy kiemelte Rákosrendezőt, ahol akár tízezer lakás is felépülhet, emellett Rákospalotát, Kelenföldet és a Diákváros térségét emlegette, de a nagyobb vármegyeszékhelyeken is indulnak majd projektek. Az új ingatlanok átadására még éveket kell várni, az építőipar érdemi felvirágzása pedig legkorábban 2028-ra tehető.

A fizikai építkezések elindítása mellett komoly jogszabályi változtatásokra is szükség van. A miniszter elengedhetetlennek tartja a lakástörvény módosítását egy fenntartható bérlakásszektor kialakításához. Jelenleg az intézményi fejlesztőknek a 27 százalékos áfa miatt anyagilag nem éri meg bérbe adni az ingatlanokat, sokkal jövedelmezőbb azonnal értékesíteni azokat. Ez az adóteher annyira versenyképtelenné teszi a bérlakás- és kollégiumfejlesztéseket, hogy érdemi beavatkozás nélkül senki sem fog ilyen beruházásokba fogni.