Kilőtt a magyar ipar: megugrott a termelés, de nem mindenhol jó a helyzet

A KSH szerint júliusban az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A munkanaphatással megtisztított index megegyezett a kiigazítatlan adattal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedett.

Az idei év első hét hónapját nézve mérsékeltebb a kép. 2026 januárja és júliusa között az ipari termelés 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

A júliusi növekedésben két ágazat játszott meghatározó szerepet. A feldolgozóipari termelés 27 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 18 százalékkal nőtt egy év alatt. Ezen belül a közúti gépjárművek gyártása 35 százalékkal bővült, míg a közúti járművek alkatrészeinek gyártása 1,5 százalékkal emelkedett.

Még ennél is nagyobb növekedést produkált a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása. Az ágazat termelése 19,7 százalékkal nőtt júliusban. A számítógép és perifériás egység gyártása 46 százalékkal ugrott meg, miközben az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 12 százalékkal visszaesett.

A két húzóágazat exportja is látványosan nőtt. Az ipari export volumene 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari export 33 százalékát adó járműgyártás kivitele 15,7 százalékkal, a számítógép, elektronikai és optikai termékeké pedig 36 százalékkal bővült.

Nem minden ágazat tudott felzárkózni

A júliusi ipari növekedés mögött ezért elsősorban néhány nagy súlyú ágazat teljesítménye állt. A feldolgozóipari alágak többségében továbbra is visszaesést mért a KSH. A villamos berendezések gyártása például 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az akkumulátorok és szárazelemek gyártása 15,2 százalékkal esett vissza, miközben a villamos motorok, áramfejlesztők és kapcsolókészülékek gyártása 14,2 százalékkal nőtt.

Az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása 2,3 százalékkal csökkent. A visszaesés mögött a hazai és az exportértékesítés gyengülése egyaránt ott volt. A legnagyobb súlyú húsfeldolgozás, -tartósítás és húskészítménygyártás 1,2 százalékkal maradt el a tavaly júliusi szinttől.

Gyengébben teljesített a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása is, ahol 5,6 százalékos visszaesést mértek. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,4 százalékkal csökkent. A vegyiparban már több mint egy éve tart a visszaesés. A vegyi anyag és termék gyártása 2025 februárja óta minden hónapban elmaradt az egy évvel korábbitól, júliusban 1,6 százalékos volt a csökkenés.

A legnagyobb visszaesést a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás szenvedte el. Az ágazat termelése 14 százalékkal esett vissza, elsősorban az export jelentős csökkenése miatt. A belföldi értékesítés ezzel szemben nőtt.

Megugrottak az új rendelések

A jövő szempontjából kedvezőbb jel, hogy az új rendelések júliusban jelentősen nőttek. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 17,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az új belföldi rendelések 4,5 százalékkal, az új exportrendelések pedig 20 százalékkal emelkedtek. Még látványosabb az összes rendelésállomány változása. Július végén 46 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ez arra utalhat, hogy az ipari teljesítmény a következő hónapokban is kaphat támogatást, bár a rendelésállomány önmagában nem garantálja, hogy minden ágazatban tartósan fennmarad a növekedés.

Az export húzza a magyar ipart

A január és július közötti időszakban az ipari értékesítésen belül továbbra is a külpiac jelentette a fontosabb támaszt. Az összes értékesítés 65 százalékát adó export volumene 3,3 százalékkal nőtt, miközben a 35 százalékos súlyú belföldi értékesítés 2 százalékkal csökkent.

Ez jól mutatja a magyar ipar kettősségét. Egyes exportorientált ágazatok, elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar, már jelentős növekedést mutatnak, miközben több, elsősorban belföldi kereslethez kötődő ágazat továbbra is gyenge.

Az ipari teljesítmény régiónként is jelentősen eltért júliusban. Öt régióban nőtt, háromban pedig csökkent a termelés éves alapon. A legnagyobb, 32 százalékos növekedést Észak-Alföldön mérte a KSH. Ezzel szemben Pest régióban 18,3 százalékkal esett vissza az ipari kibocsátás.

A júliusi adatok alapján tehát látványos javulás indult a magyar iparban, de még korai lenne széles körű fordulatról beszélni. A növekedés jelentős részét két ágazat, a járműgyártás és az elektronikai ipar adta, miközben több fontos feldolgozóipari terület továbbra is visszaesést mutat. Az első hét hónap 2,7 százalékos növekedése már kedvezőbb képet fest az év eleji adatoknál, a tartós ipari fordulathoz azonban arra lenne szükség, hogy a jelenlegi húzóágazatok mellett a gyengélkedő ipari területek is stabilan növekedési pályára álljanak.