Milliós kárt okoznak a kontár szakik: valósággal vadásznak a megrendelőkre, így szúrhatod ki a megbízhatatlan melósokat

A magyar lakosság jelentős része nehezen tudna belevágni egy lakásfelújításba, miközben az építőipari szakemberek megítélése sem javult az elmúlt évben. A Mapei Kft. által évente elkészített építőipari bizalmi index (ÉBI) 2026-os eredményei szerint az ingatlantulajdonosok és az építkezők körében továbbra is jelentős a bizonytalanság. A felmérésből az is kiderült, hogy a kontármunkák továbbra is komoly problémát jelentenek, miközben az építőipari szakemberválasztásban egyre nagyobb szerepet kaphat a mesterséges intelligencia és a közösségi média.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a lakosság bizalmát egyszerre befolyásolja a kivitelezési munkák minősége, a magasnak érzékelt árak és a gazdasági bizonytalanság.

Romlott az építőipari szakemberek megítélése

A Mapei által készített felmérés szerint a szakemberek 2026-ban átlagosan 3,54 csillagos értékelést kaptak az építtetőktől. Ez lényegében megegyezik a tavalyi eredménnyel, a cég ügyvezetője ugyanakkor arról beszélt, hogy a megítélés összességében enyhén romlott.

A szakmánkénti adatokban szinte minden területen visszaesés mutatkozott, a legnagyobb csökkenést a festők értékelése szenvedte el, 0,24 ponttal. A legmagasabb értékelést a villanyszerelők kapták, 3,76 csillaggal, őket a gázszerelők követték 3,68, a gépészek pedig 3,66 csillaggal. A generálkivitelezők érték el a legalacsonyabb, 3,29 csillagos eredményt.

Markovich Béla szerint ennek egyik oka, hogy a generálkivitelező felel a különböző szakmák munkájának összehangolásáért, így ha valamelyik területen probléma merül fel, a megrendelők gyakran őt vonják felelősségre.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gépészeti és villanyszerelési munkák minősége sokszor nehezebben ítélhető meg laikusként. A megrendelő azt látja, hogy működik-e a fűtés, folyik-e a víz, vagy felkapcsol-e a lámpa, a kivitelezés részleteit azonban nem feltétlenül tudja ellenőrizni. Ezzel szemben a festési és burkolási munkáknál a végeredmény közvetlenül látható, így a hibák is könnyebben észrevehetők.

A felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka jó vagy mestermunkának értékelte a nála elvégzett munkát, 33 százalék átlagosnak, míg 11 százalék gyengének vagy kontárnak minősítette azt.

A friss tapasztalatok alapján sokkal szigorúbban ítélnek

Jelentős különbség mutatkozott azok között, akik az elmúlt egy évben ténylegesen építőipari munkát rendeltek meg, és azok között, akik ingatlantulajdonosként vettek részt a felmérésben, de nem feltétlenül volt friss kivitelezési tapasztalatuk.

A generálkivitelezők az elmúlt évben munkát megrendelők körében 2,91 csillagot kaptak, míg a másik csoportban 3,29-et. A kőműveseknél 2,7 és 3,36, a burkolóknál pedig 2,3 és 3,43 csillag volt a két érték.

A villanyszerelők esetében kisebb volt a különbség: az építőipari munkát megrendelők 3,54, a másik csoport tagjai 3,76 csillagra értékelték őket.

A Mapei ügyvezetője szerint a különbség egyik magyarázata, hogy a friss tapasztalatok erősebben befolyásolják az értékelést. Aki nemrég dolgoztatott szakemberrel, közvetlenül emlékszik a kivitelezés minőségére és az esetleges problémákra.

Ebben a megyében kapták a legjobb értékelést a szakemberek

A felmérés területi különbségeket is feltárt. A vármegyékben és Budapesten mért bizalmi indexek 3,21 és 3,97 között szóródtak.

Nógrád vármegye 2025 után 2026-ban is a legmagasabb értékelést kapta, 3,97 csillaggal. A legalacsonyabb eredményt Veszprém vármegye érte el, ahol a korábbi 3,9-es érték 3,21-re esett vissza.

Markovich Béla elmondta, a regionális különbségek mögött a gazdasági fejlettség és az építőipari munkák mennyisége is szerepet játszhat. Elmondása szerint a keleti országrészben összességében magasabb értékelések születtek, míg a nyugati területeken alacsonyabbak. A Mapei ügyvezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyes vármegyékben alacsony volt a válaszadók száma, ezért ezek az adatok inkább tájékoztató jellegűek, és nem tekinthetők reprezentatívnak.

A felmérés a lakosság építőiparral kapcsolatos jövőbeni várakozásait is vizsgálta. A válaszadók 6 százaléka nagyon rossznak, 32 százaléka rossznak ítélte az irányt, míg 13 százalék szerint nem történik változás.

Markovich Béla számítása szerint a válaszadók közel 60 százaléka pesszimistán látja az építőipar jövőjét. A cég ügyvezetője szerint a bizonytalanság a beruházási döntésekre is hatással lehet: aki úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok, inkább elhalaszthatja a felújítást, és kivárhat.

A negatív hangulat egyik lehetséges okaként a magas kivitelezési árakat említette. Elmondása szerint a 2022-es drágulás után az alapanyagárak jelentősen megemelkedtek, a munkadíjak pedig azóta is folyamatosan nőttek. Hozzátette, hogy a szakembereknek is meg kell élniük, a magyar munkadíjak ugyanakkor továbbra is elmaradnak a nyugat-európai szintektől.

A magyarok többségének komoly nehézséget jelentene egy felújítás

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a lakosság jelentős része jelenleg pénzügyileg nehezen tudna belevágni egy felújításba.

A Mapei felmérése szerint a válaszadók 36 százaléka azt mondta, hogy egyáltalán nem tudná végrehajtani a tervezett felújítást. További 25 százaléknak nagy, 27 százaléknak pedig közepes nehézséget jelentene a beruházás.

Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek 88 százaléka valamilyen mértékű pénzügyi nehézséggel szembesülne, ha most kellene felújítania ingatlanát.

A felmérés augusztus végén készült, és az energetikai korszerűsítéseket, az esztétikai felújításokat, valamint a lakás- és családiház-bővítéseket is figyelembe vette.

Markovich Béla kiemelte, az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság jelentős része inkább kivár, illetve gyűjtöget, mert a rendelkezésére álló pénzügyi keret nem teszi lehetővé a beruházást.

Az ügyvezető úgy véli, hogy a kedvezményes hitelek önmagukban nem feltétlenül jelentenek elegendő segítséget, mivel sok háztartásnak már a hitel törlesztése is nehézséget okozhat. Szerinte ezért az energetikai korszerűsítésekhez nyújtott támogatások is komoly segítséget jelenthetnének.

Rengeteg a kontár

A cég felmérése szerint a kontármunkák aránya 2026-ban az elvégzett munkákhoz viszonyítva 15 százalék volt. Ez a mutató a 2025-ös eredményhez képest lényegében stagnált, a cég által ismertetett adatok szerint mindössze 0,46 százalékponttal emelkedett.

Markovich Béla elmondta, ez azért is aggasztó, mert az építőipari beruházások és felújítások mennyisége az elmúlt időszakban csökkent, a kontármunkák aránya azonban nem mérséklődött érdemben.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a lakosságot érte-e már kontármunka az elmúlt években. Erre a válaszadók 38 százaléka felelt igennel, szemben a tavalyi 40 százalékkal. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a szakemberek 38-40 százaléka kontár lenne. A válaszadók azt jelezték, hogy korábban érte őket ilyen jellegű probléma.

A cég vezetője saját becslése alapján azt mondta, a kontárok aránya legfeljebb 10 százalék körül lehet, a szakemberek többsége pedig megfelelő minőségű munkát végez.

Közel 690 ezer forintba kerülhet egy rossz választás

A felmérés szerint egy kontármunka átlagos kárértéke 2026-ban 688 340 forint volt. Ez 153 792 forintos, vagyis 18,3 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.

Markovich Béla szerint a csökkenés mögött több tényező is állhat. Elképzelhető, hogy a megrendelők tudatosabban választanak kivitelezőt, ugyanakkor az is szerepet játszhat, hogy a nagyobb értékű beruházások száma csökkent, így a kontármunka okozta károk is kisebb értékű munkákhoz kapcsolódhatnak.

A cég ügyvezetője arra is kitért, hogy a kontárkárok értéke jelentősen eltér az egyes régiókban.

A legmagasabb átlagos kárértéket a Dél-Dunántúlon mérték, ahol az összeg 1 millió 559 ezer forint volt. Ez a korábbi évhez képest 872 ezer forintos növekedést jelentett.

Ezzel szemben az Észak-Alföldön 422 ezer forint volt az átlagos kárérték, míg Nyugat-Dunántúlon 496 ezer forintot mértek. Budapesten 512 ezer forintra csökkent az összeg, ami 199 ezer forintos visszaesésnek felel meg.

A  regionális különbségeket a beruházások nagysága és mennyisége, valamint a megrendelők szakemberválasztási szokásai is befolyásolhatják.

Egyre többen használják az AI-t, de nem érdemes vakon megbízni benne

A felmérésben a mesterséges intelligencia építőipari felhasználására is rákérdeztek. A válaszadók 31 százaléka használta már az AI-t építőipari tájékozódásra, míg 69 százalékuk még soha nem vette igénybe erre a célra.

Az AI-t használók elsősorban információgyűjtésre veszik igénybe a technológiát: 51 százalékuk az adott szakmáról, illetve a munkálatokról tájékozódik vele. A válaszadók 40 százaléka költségbecslésre, 38 százaléka hibák feltárására használja, míg mindössze 10 százalékuk veszi igénybe a kivitelezés ellenőrzésére és a munka minőségének értékelésére.

Markovich Béla kiemelte, a mesterséges intelligencia hasznos segítséget jelenthet a megrendelőknek, hiszen felkészültebbé teheti őket a szakemberekkel folytatott egyeztetésekre. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az AI téves információkat is adhat.

Példaként egy teraszfelújítást említett, amelynél a mesterséges intelligencia olyan vízszigetelő terméket is javasolt, amely beltéri használatra alkalmas. Szerinte ezért nem szabad kizárólag az AI válaszaira támaszkodni, különösen akkor, ha a kivitelezés műszaki részleteiről van szó.

Az ügyvezető arra biztatta a megrendelőket, hogy kérdezzenek a szakemberektől, és ne kizárólag az árak vagy az AI által adott javaslatok alapján válasszanak kivitelezőt.

A közösségi média egyre fontosabb a szakemberválasztásban
A kutatás szerint a közösségi média is jelentős szerepet játszik abban, hogy a megrendelők kit választanak ki egy építőipari munkára.

Az adatok szerint a szakemberek közösségi médiás aktivitása a válaszadók 70 százalékának növeli a bizalmát: 22 százalékuknál jelentősen, 48 százalékuknál inkább pozitív irányban hat. A válaszadók 29 százaléka szerint a közösségi médiás jelenlét nem befolyásolja a bizalmát, míg 1 százalékuknál csökkenti azt.

Markovich Béla arról beszélt, a közösségi média mára digitális referenciaként működik az építőiparban. A megrendelők videókon keresztül láthatják, hogyan dolgozik egy szakember, milyen munkákat végez, és milyen eredményeket ér el.

Az ügyvezető szerint a jó munka mellett annak bemutatása is hozzájárulhat a bizalom kialakulásához. Úgy véli, hogy a szakembereknek érdemes megmutatniuk a munkafolyamatokat és az elkészült projekteket, mert ez segíthet a megrendelőknek a megfelelő kivitelező kiválasztásában.

A vállalat vezetője hangsúlyozta, a közösségi médiás jelenlét a kontármunka visszaszorításában is szerepet játszhat, hiszen a nyilvánosan bemutatott munkák alapján a megrendelők könnyebben tájékozódhatnak a szakemberek tevékenységéről.