30 000 forintért lehet lakást venni ebben a városban: a fűtés is ingyen van - te költöznél?

Az Oroszország északi részén, a Komi Köztársaságban fekvő városról egy Facebook Reels-videó azt állítja, hogy akár száz dollárért is lakáshoz lehet jutni: egyes távozni vágyó tulajdonosok már ennyiért is örömmel átadják a kulcsokat.

A települést eredetileg 250 ezer emberre tervezték, mára viszont hozzávetőleg 50 ezren maradtak. Ezeket a számokat érdemes a felvétel állításaiként kezelni: a város és a hozzá tartozó bányásztelepülések népességadatai könnyen összekeverednek.

A drámai fogyás és a szélsőségesen olcsó ingatlanok ugyanakkor nem pusztán internetes legendák: a The World 2020-as riportja már ötszáz dollárért megvásárolható lakásokról is beszámolt.

A környéken a hőmérséklet mínusz ötven fok közelébe is süllyedhet, és a bányabezárások nyomán sokan elköltöztek. Aki mediterrán újrakezdésről álmodik, annak tehát érdemes még egy kicsit tovább görgetnie az ingatlanhirdetéseket. Itt a kedvező vételár mellé nem olajfaliget, hanem sarkvidéki állóképességi próba jár. Vorkuta földrajzi és népességi háttere.

A lakók elmennek, a fűtés marad

A videó szerint az állam a mai napig ingyen fűti az üres lakásokat. A valóság ennél árnyaltabb: a Szabad Európa 2021-es helyszíni riportja szerint Vorkutában és környékén 15 500 lakás állt üresen, ezeknek nagyjából harmada valóban továbbra is csatlakoztatva volt a közműhálózathoz, jelentős költségvetési kiadást okozva. Volt, ahol egyetlen megmaradt lakó miatt működtették az egész lépcsőház fűtését.

A Gulagtól az elhagyott lakótelepekig

Vorkuta története jóval komorabb, mint amit a százdolláros lakások sugallnak. A település az 1930-as években a szénkitermelés köré épült, fejlődése pedig szorosan összefonódott a Gulag kényszermunkatáboraival. Foglyok dolgoztak a bányákban és a település kiépítésén, embertelen körülmények között.

Később a szovjet vezetés magas fizetésekkel és különféle kedvezményekkel csábított munkásokat északra, Vorkuta pedig az ipari fejlődés egyik mintavárosává vált. A Szovjetunió felbomlását követő bányabezárások és elvándorlás azonban fokozatosan kiürítették a környék lakótelepeit. A mai olcsó lakások így egy letűnt gazdasági rendszer örökségei is: a falak megmaradtak, de az élet, amelyre felhúzták őket, sok helyen eltűnt. A Szabad Európa történeti riportja.

Máshol egy eurós házzal vagy álomnyaralással csábítanak

A jelképes árú ingatlanoknak Európa barátságosabb éghajlatú részein is van hagyományuk. Olaszország több településén hirdettek már 1 eurós házakat, jellemzően azzal a feltétellel, hogy a vevő saját költségén, meghatározott határidőn belül felújítja az épületet. Gyakran biztosítékot is kérnek, így az egy euró inkább belépőjegy egy felújításhoz, mint a végösszeg. Az egyeurós programok feltételei.

Svájcban, az alpesi Wallis kantonban található Albinen jelentős pénzügyi támogatással ösztönzi az új lakók betelepülését. A hosszú távú letelepedésért cserébe a felnőttek akár 25 000 svájci frankos, vagyis mintegy 10 millió forint, a gyermekek után pedig 10 000 frankos, azaz nagyjából 4 millió forintos támogatásban részesülhetnek 

Magyarországon pedig másfajta csábító ajánlat került a hírekbe: Babóton Maldív-szigeteki utazást ajánlottak az új tanítónak, a bértáblán felüli tízszázalékos fizetéskiegészítés és akár szolgálati lakás mellett.