Komoly kötélhúzás vette kezdetét: teljesen másképp képzeli el Karácsony Gergely és a Tisza-kormány a gigantikus beruházást

A Tisza-kormány sikeres tárgyalásainak köszönhetően Magyarország több mint 16 milliárd eurónyi uniós forráshoz jut, amelyből a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz révén egymilliárd eurót kimondottan megfizethető lakhatási programokra szánnak.

A feltételeket július végéig, a forrásokat kezelő, a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül működő hazai projektalapot pedig augusztus végéig kell létrehozni. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter eddig két fővárosi projektet, a Diákvárost és Rákosrendezőt nevezte meg lehetséges kedvezményezettként. A Diákváros esetében az előző, Orbán-kormány által létrehozott, eredetileg a kínai Fudan Egyetem érdekeit szolgáló alapítványt a jelenlegi kabinet államosítja, az ehhez szükséges jogszabálycsomagról pedig a jövő héten szavaz a parlament.

Rákosrendező ügye ennél jóval összetettebb. A nyolcvanhektáros területet a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek vásárolta meg az elővásárlási jogával élve, meghiúsítva ezzel az Orbán-kormány által preferált arab befektető terveit. Az 59 milliárd forintos vételárból azonban eddig csupán 12,7 milliárdot egyenlítettek ki, a további törlesztést pedig a főváros szűkös anyagi helyzete mellett a szerződéses feltételek teljesülésének elhúzódása – például a terület MÁV általi birtokbaadásának hiánya – is hátráltatja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezen csúsznak el rendre a lakópark-fejlesztések Budapesten: a panelrengetegek mutathatnak példát?

A budapesti lakosok, az önkormányzatok és az ingatlanfejlesztők közötti állandósult konfliktus, hogy az infrastruktúra fejlesztése nem követi kellő ütemben a lakóparképítéseket.

Emellett a korábbi kabinet által beígért, mintegy 290 milliárd forint értékű infrastrukturális fejlesztések, köztük a Szegedi úti felüljáró megépítése és a kisföldalatti meghosszabbítása is a Tisza-kormányra maradtak.

A pénzügyi és jogi patthelyzetből egy állami-önkormányzati projekttársaság létrehozása jelentheti a kiutat. A koncepció alapvető irányvonalairól egyetértés van a kabinet és a városvezetés között, hiszen mindkét fél egyetért abban, hogy a luxusfelhőkarcolók helyett megfizethető lakásokra, közösségi közlekedésre és egy modern, zöld városrészre van szükség. Abban is közös az álláspont, hogy a magántőke bevonása elkerülhetetlen, mivel a piaci verseny torzulásának megelőzése érdekében az állami támogatás mértéke várhatóan nem haladja meg a 20 százalékot.

A tulajdonrészek és az irányítási jogok megosztása terén viszont óriási a szakadék. Karácsony Gergely főpolgármester úgy véli, hogy ha a főváros nem fizeti ki a második vételárrészletet, akkor is egy 60-40 százalékos, Budapest javára billenő arány lenne az indokolt. Ezzel szemben kormányzati források szerint a kabinet kiindulópontként kizárólag egy 25-75 százalékos, állami többséget biztosító megosztást és a teljes operatív irányítási jogot tartja elfogadhatónak abban az esetben, ha a város rendezi a tartozását.

Vitézy Dávid az ügyben úgy nyilatkozott, hogy nyitottak a tárgyalásra, amennyiben a főváros önállóan nem képes megvalósítani a beruházást. Bár a hivatalos egyeztetések még nem kezdődtek el, a szoros uniós határidők miatt sürgető a megegyezés, ráadásul az MFB pályázati rendszere miatt az is kérdéses még, hogy pontosan mekkora forrás juthat majd a rákosrendezői projektre.