Milliárdos átrendeződés az Otthon Start lakáshiteleknél: váratlan dolog derült ki, ami rengeteg család pénzét érinti

Az utóbbi időben érdemben csökkentek hazánkban az állampapírhozamok, a pénzpiaci hozamok és a bankközi kamatlábak. Például a 10 éves futamidejű állampapírok referenciahozama március végén 7 százalék fölött is járt, míg a legfrissebb július 7-i értéke 5,03 százalék.

Persze a hozamok, kamatok csökkenése nem mindenkinek jó hír: elég csak azokra gondolni, akik állampapírban tartanák a megtakarításukat. Ők már eddig is két kamatvágást láthattak az elmúlt hónapokban a legnépszerűbb lakossági állampapíroknál. Ráadásul a mostani inflációs környezetben jó esély van további kamatcsökkentésre.

Van azonban egy terület, amelyen a csökkenő hozamok gyakorlatilag mindenkinek kedveznek. Ez pedig a támogatott hitelek területe. 

Az Otthon Startnál egy százalékkal csökkent a kamattámogatás mértéke

A támogatott hitelek – így az Otthon Start és a CSOK Plusz – kamata végig fix, legfeljebb évi 3 százalék. De akkor hogyan is befolyásolhatja a helyzetet az állampapírhozamok alakulása? Ennek megértéséhez tudni kell azt, hogy a kérdéses hiteleknél még az ügyfélkamaton felül az állam is fizet kamattámogatást, ennek mértéke pedig az 5 éves futamidejű állampapírok aktuális aukciós átlaghozamától függ.

Az Otthon Startról szóló kormányrendelet erről az alábbiakat mondja ki:

Az ügyleti kamat éves mértéke nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott, 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékét.

Az így meghatározott kamatból legfeljebb 3 százalékot fizet az adós, a fennmaradó részt az állam rendezi a bank felé.

Évi 0,91 százalékponttal csökkent a kamattámogatás a program bevezetése óta. Márpedig a szerződéskötéskor érvényes kamattámogatást kell az államnak 5 éven keresztül fizetnie a bank felé. Ezt követően az éppen akkor aktuális állampapírhozamok alapján újraszámolják a kamattámogatást.

Hogyan hat az egyes szereplőkre a kamattámogatás csökkenése?

1. Az adósok helyzete nem változik, vagy mégis?

Alapvetően az adósok végig évi fix 3 százalékos kamatot fizetnek, így a kamattámogatás, annak változása nem érinti őket. Ez azonban csak addig igaz, amíg valami miatt nem veszítik el a kedvezményt az adósok, és nem kell visszafizetni egy összegben az addig kapott kamattámogatást.

A 2025. szeptemberi kamatok alapján egy 30 millió forintos, 20 éves futamidejű hitelre az állam 5 év alatt 11,24 millió forint kamattámogatást fizet ki. Egy 2026 augusztusában kötött szerződésre ez a kamattámogatás már csak 9,96 millió forint lenne. Ezt kellene az adósnak büntetéssel növelten – jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megnövelt mértéke – visszafizetni. Ezek alapján akár az adósnak is több millió forint előnyt jelenthet a hazai hozamcsökkenés.

Persze erre csak akkor kerülne sor, ha valamilyen utólagos feltételt megsértene az adós:

• Nem valósul meg a vásárlás, építkezés.
• Jogtalan volt a támogatott hitel felvétele.
• Az ingatlant 5 éven belül eladják.
• Az ingatlant 5 éven belül lakáscéltól eltérően hasznosítják.
• Az ingatlant 5 éven belül elbontják.

2. Az állam több milliárd forintot spórol

Az állam egyértelműen spórol a hozamcsökkenésen, a 0,91 százalékpontos csökkenés kamattámogatásra gyakorolt hatását már láthattuk egy konkrét kölcsönön keresztül. Havonta mintegy 170-180 milliárd forintnyi támogatott hitelt helyeznek ki a bankok. Ekkora állományra 5 év alatt 7,6 milliárd forintot spórol az állam.

Egy teljes éves kihelyezésen pedig – változatlan volumen és hozamkörnyezet mellett – 5 év alatt 91,7 milliárd forintot takaríthat meg az állam. (5 évre a 2160 milliárd forintnyi kölcsön kamattámogatása a szeptemberi kamatok alapján 808,9 milliárd forint, míg a most augusztusi kamatok alapján 717,3 milliárd forint lenne.)

Ez a költségvetés szintjén nem egy hatalmas összeg, de természetesen nem elhanyagolható, hiszen több mint 10 százalékkal mérséklődött a hozamszintek csökkenése miatt az új támogatott hiteleknél az állam kiadása.

3. Mi a helyzet a bankokkal?

Alapvetően ők kevesebb kamattámogatást kapnak: természetesen pont annyival csökken ez, mint amennyivel az állami kiadások mérséklődnek.

Ebből arra lehetne következtetni, hogy a bankok rosszabbul járnak, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A bankközi hozamok csökkenésével ugyanis a hitelkihelyezés banki forrásköltsége is mérséklődik, vagyis a bank számára is olcsóbb a hitelnyújtás.

Így összességében a pénzintézetek csökkenő kamatbevételét legalább részben kompenzálja a forrásköltségek csökkenése.