Érkezik az újabb hőkupola? Itt az igazság az Európa felett keringő szaharai forró légtömegről

Eközben Marokkó térségében kialakult egy sekély ciklon, ami a szaharai forró légtömeg egy részét június 16-án Európa felé térítette el, míg a másik része a szokásos pályán az Atlanti-óceán fölé sodródott. A Délnyugat-Európa irányába meginduló szaharai levegő markáns hulláma június 18-án érte el Spanyolországot, majd északabbra sodródva felerősítette a Franciaország feletti központú anticiklont. Az erős napsütés tovább melegítette, vagy legalábbis nem engedte lehűlni az északra sodródott szaharai levegőt, a forró légtömeg és az ahhoz kapcsolódó anticiklonban végbemenő folyamatok eredményeként kialakult egy "hőkupola".

Az alsó légrétegben kialakultak porördögök, és az anticiklon peremén - némi nedvesség hatására - gyorsan kifejlődött egy-egy rövid életű, klasszikus hőzivatar is. Az anticiklon - és a hőkupola-állapot - ezután lassan terjedt keleti irányba Németországon át a Kárpát-medencéig, így fordulhatott elő, hogy Magyarországra június 27-én a megszokott délnyugati helyett északnyugati irányból érkezett meg az afrikai eredetű hőhullám magja.

Forrás: HungaroMet

A térségben már az előző napokban is meleg volt, amihez nagyban hozzájárult a száraz légkör és a szinte zavartalan napsütés, így már június 26-án is többfelé 37 Celsius-fok fölött volt a legmagasabb nappali hőmérséklet. Június 27-én már sokfelé volt 39 fok, egy nappal később pedig már többfelé 40 fok. Június 29-én többfelé mértek 41 fok feletti hőmérsékletet, azonban az Aszódon regisztrált 41,8 fok még mindig elmaradt 0,1 fokkal a 2007. július 20-án Kiskunhalason mért 41,9 fokos abszolút rekordtól.

Forrás: HungaroMet

A hőhullám utolsó napján, június 30-án az anticiklon már gyengülni kezdett és a Bécsi-medence irányából a légkör alsó rétegében éjszaka pár fokkal hűvösebb levegő áramlott be a Dunántúlra, aminek hatására a Dunántúl nyugati területein napközben már nem emelkedett 40 fok fölé a hőmérséklet.

A beáramló hűvösebb levegő ugyanakkor elősegítette az egyre labilisabbá váló levegőben a zivatarok fejlődését is, a Dunától keletre a zivatarok következtében 41 foknál nem lett sokkal melegebb. Délután úgy tűnt, ismét néhány tizeddel elmarad a rekord, de 15 órakor az Ipoly menti szécsényi állomás 42 fokot jelentett.

Az állomáson egy órával korábban már volt 41,4 fok, azonban egy közeli zivatarfelhő árnyékoló hatására kissé csökkent a hőmérséklet. Ezután 10 percen belül 40,3 fokról 42,0 fokra ugrott a hőmérséklet, így 0,1 fokkal megdőlt az abszolút országos maximum-hőmérséklet rekordja. Az elemzés szerint a hőmérséklet ugrásában valószínűleg a közelben feloszló zivatar is szerepet játszhatott: a zivatar kiszáradó leáramlási zónájában felmelegedő levegő éppen elegendő volt az új országos hőmérsékleti rekordhoz.

Várható időjárás az ország területén 

Napos idő várható gomolyfelhőkkel. Az északkeleti megyékben elszórtan, emellett kisebb eséllyel a délnyugati, déli határ közelében egy-egy zápor, zivatar előfordulhat, másutt csapadék nem lesz. Az északi, északnyugati szél ismét nagy területen megélénkül, helyenként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de az északkeleti megyékben csak 25, 26 fok körül várható a maximum. Késő estére többnyire 17 és 25 fok közé hűl le a levegő.

A következő napokban is hazánktól északkeletre örvénylő ciklon hátoldalán időszakosan nedvesebb, hűvösebb levegő érkezik fölénk, emiatt az északkeleti országrészben előfordulhat helyenként zápor, esetleg zivatar. Mindeközben hazánk többi részén száraz, napos, gomolyfelhős idő várható, és napról napra kissé emelkedik a hőmérséklet - írja a HungaroMet.

Ugyan július 6-tól korábban újabb melegedési hullámot jósoltak, melynek tetőzését vasárnapra vártuk, nem érvényesült újabb hőkupola-hatás. A napközben 30 fok fölé emelkedő hőmérsékletet ellensúlyozza az éjjel 20 fok alá hűlő levegő. Hétfőtől szerdáig jobbára száraz és meleg időszak következik, de olyan pokoli hőség nem lesz, mint június végén.