Jöhet a nyári rezsirobbanás: tényleg elszállhatnak az áramárak Magyarországon is?

A nyár első teljes hetén beköszöntő kánikula és az ezzel járó fokozott hűtési igény máris érezteti hatását a nagykereskedelmi villamosenergia-árakon. Az áremelkedés hátterében az áll, hogy míg az április-május időszak hagyományosan alacsony fogyasztással jellemezhető, a június-augusztusi hónapokban a hőhullámok és a terjedő légkondicionáló berendezések jelentősen növelik az áramigényt.

A piaci árakat a hőmérsékleten túl számos tényező befolyásolja, köztük a gazdasági aktivitás, az energiahatékonyság és az elektrifikációs trendek. Kínálati oldalon ugyan folyamatosan bővül az erőműpark, ez azonban főként az időjárásfüggő, rugalmatlan megújuló energiaforrásokra korlátozódik - írja a Portfolio.

Az energiatároló kapacitás elégtelensége miatt különösen az esti csúcsfogyasztás idején extrém magas, akár 1000 euró/megawattórás árak is kialakulhatnak, főleg olyan országokban - mint Magyarország -, ahol elsősorban naperőművek épültek az elmúlt években. Ezekben az időszakokban a drága fosszilis források és import biztosítják az ellátást, ami felhajtja az árakat.

Paradox módon a napenergia-termelés napközbeni túlkínálata egyre hosszabb negatív áras időszakokat is eredményez, így a napi átlagárak jelentős, akár több száz eurós ingadozásokat is mutathatnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a naperőművek csúcstermelésekor gyakran negatív áron exportál, míg az esti órákban drágán importál áramot.

A nagykereskedelmi árak alakulása közvetlenül a piaci beszerzésű vállalatokat érinti, közvetve azonban a hatósági áras lakossági fogyasztókra is hatással van a vállalatok termékein és szolgáltatásain keresztül. A HUDEX derivatív piacán jól látható a nyári áremelkedés: míg a 22. heti zsinór termék elszámolóára nem egészen 75 euró/megawattóra volt, a 23. heti termék esetében ez már 99 euró fölé emelkedett. Bár a 24. heti termék árfolyama 90 euró alatt alakult, a 25. heti jegyzés ismét megközelítette a 100 eurót.

Az idei év eleve magasabb áramárakkal indult, mint 2024. Januárban a zsinór termék átlagára 140 EUR/MWh volt a másnapi piacon, szemben az egy évvel korábbi 86 euróval. Februárban még nagyobb volt a különbség (159 vs. 69 euró), majd tavasszal fokozatosan csökkent az év/éves drágulás mértéke.

A tavalyi nyári időszakban a másnapi piacon a havi zsinór termék átlagára júniusban 92, júliusban 136, augusztusban pedig 121 euró/MWh volt. Ezzel szemben az idei júniusi havi termék elszámolóára június elején közel 96 euró/MWh, míg a július és augusztus havi termékek valamivel 126 euró felett forgott.

A határidős piaci jegyzések alapján tehát az idei nyári nagykereskedelmi villamosenergia-árak a tavaszhoz képest jelentősen emelkednek, a tavalyi nyári árakhoz viszonyítva azonban csak kismértékű drágulás várható. Érdekesség, hogy egy évvel ezelőtt, 2024. június 3-án a 2024 júliusi zsinór termék közel 86, a júliusi több mint 92, az augusztusi pedig 93 euró felett állt, és jelentős emelkedést mutatott. Az idei nyári havi futures áramárak viszont enyhén csökkentek május vége és június eleje között.

A bővülő hazai napenergia-termelés hozzájárul az ország károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez és az energiaimport mérsékléséhez, ugyanakkor jelentős hálózati, rendszerszintű és piaci kihívásokat is okoz rugalmatlansága miatt. A magyarországi naperőművek beépített teljesítőképessége már közel 8 gigawatt, ami az összesített hazai villamosenergia-termelő kapacitás több mint felét teszi ki. Alacsonyabb rendelkezésre állása miatt azonban a napenergia aránya a hazai termelésben 2024-ben 25% volt, amivel Magyarország világelső lett.

Az ország jellemzően hazai gázerőművekkel és importtal egyensúlyozza ki a napenergia-termelést, de 2025 első hónapjaiban felgyorsult a hálózati akkumulátorok kapacitásbővülése is. A kormányzati energiastratégiai tervek szerint a villamosenergia-rendszer rugalmasságát a következő években új földgáz-, biogáz- és szélerőművek is növelhetik.