Mit ünneplünk farsangkor? Eddig a napig tart a farsang 2025-ben: hagyományok, népszokások

A vízkereszttől a nagyböjtig tartó farsangi időszak hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ - írja a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga, mely szerint Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a farsang elnevezése középkori német eredetű lehet.

Mikor van farsang? Mikor ér véget a farsangi időszak?

A farsang kezdete fix dátumra, január 6-ra, vagyis vízkereszt napjára esik. A farsang utolsó napja viszont változó, húshagyó kedd napjáig tart, az azt követő napon, hamvazószerdán pedig már kezdődik is a húsvétot megelőző nagyböjt időszaka. Hamvazószerda így mindig a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. nap, ezáltal mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4-e, és a legkésőbbi március 10-e. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja ugyanis legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vízkereszt jelentése: mit ünneplünk január 6-án? Hagyományok, népszokások vízkeresztkor

Vízkereszt avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe a nyugati kereszténységben, az egyik legfontosabb katolikus ünnepnap.

Hogy mikorra esik a húsvét, az egy bonyolult számítás eredménye, mely hosszú évszázadokra visszanyúló képleteken és táblázatokon alapul. Az irányadó, hogy húsvét vasárnap a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra essen, azonban a katolikusok által kanonizált számítási mód esetenként eltérhet a csillagászati számítástól. A mai napig zajlanak egyeztetések az egyházban arról, hogy szükség van-e a húsvétszámítás megváltoztatására.

A farsangot viszonylag kevés egyházi ünnep tarkítja húshagyó keddig, annál gazdagabb viszont a néphagyomány. A farsangi mulatságokat egyes korokban be is tiltották, a télűző-tavaszváró szokások "bujasága" miatt. A farsang végén rendezik hagyományosan a karnevált, magyar kifejezéssel ez "a farsang farka". Ez az időszak az utolsó vasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, amikor elbúcsúztatják, elűzik a telet.

Mit ünneplünk farsangkor?

A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése is. A farsang rítusai és hiedelmei főként a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra ("a farsang farkára") vonatkoznak. Ez a télbúcsúztató karneváli időszak, ilyenkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon a mohácsi busójárást.

Farsangi hagyományok, szokások

A farsang a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt időszakában már nem lehetett esküvőket tartani. A bálokon és táncmulatságokon számos eljegyzésre is sor került. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte.

A farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulathattak. Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok bőség- és termékenységvarázsló jellege, például a kender, a szőlő megvarázslása a farsangi ételmaradékokkal. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús és az elengedhetetlen farsangi fánk.