Drámai figyelmeztetés az éghajlatkutatóktól: a mostani hőség csak ízelítő abból, ami ránk várhat

A hőstresszes időszakok alatt kimutathatóan nő a többlethalálozások száma. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, a század végére tízszeres növekedést tapasztalhatunk: az Alföld és Budapest lakói különösen veszélyeztetettek - írja a Másfélfok blog.

Az ember számára a 26 fok alatti hőmérséklet kellemes, 26–32 fok között közepes hőstressz, 32–38 fok között nagy hőstressz, míg a 46 fok feletti tartomány már életveszélyes – mondta Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban. Hozzátette, hogy Magyarországon 2007-ben majdnem elértük ezt az életveszélyes szintet.

A hőstressz hatása többlethalálozás formájában is megmutatkozik. Példaként említette, hogy 2012-ben és 2015-ben, amikor a legtöbb hőségriadót éltük át, a többlethalálozás 30, illetve 17 százalékos volt.

A hőstresszes napok nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre, komoly gazdasági hatásai vannak, és csökkentik a mezőgazdasági termelést is. Az állatok ilyenkor kevesebbet esznek, jobban kitettek a hőstressznek, ami klímamigrációt is okozhat, hiszen lesznek olyan területek, ahol az élet a felmelegedés miatt már nem lesz fenntartható.

Szabó Péter szerint jelenleg évente 2-3 hőstresszes nap van, de ha a kibocsátási trendek folytatódnak, a század végére átlagosan tízszeres növekedés várható, a Délkelet-Alföldön pedig akár 45 fokos hőmérséklet is lehet.

A vizsgálatok szerint Szegeden jelenleg májusban és szeptemberben a napok kétharmada kellemes (stresszmentes), míg júliusban és augusztusban a napok legalább harmadán nagy hőstressz sújtja a lakosokat. A pesszimista forgatókönyvek alapján a század végére a nyári hónapokban szinte teljesen megszűnhet a kellemes időjárás, és a napok harmadán extrém hőstressz lesz jellemző.

Ezért elképzelhető, hogy egyesek a hidegebb Északi-középhegységbe költöznek – jegyezte meg a szakértő.

Az éghajlatkutató szerint elsősorban a kibocsátás csökkentésére kellene összpontosítani, érdemes lenne bevezetni egy hőstressz alapú hőségriadót, valamint nagy figyelmet kellene fordítani az épületek megfelelő szigetelésére és a városi zöld és vízfelületek növelésére.