Kitehetik a Megtelt-táblát az agglomerációra? Így fékeznék meg több helyen a kiköltözési hullámot

A napokban érkezett a hír, hogy július közepétől nem lehet új lakóingatlanokat építeni, tetőteret bővíteni Érd legnagyobb részén. A polgármester szerint a város túlcsordult, állandóak a dugók, nincs elég hely az óvodákban, iskolákban, sorok kígyóznak a szakrendeléseken, és a vízszolgáltatás bírja már. Úgy tűnik, nem Érd az egyetlen város, ahol hasonló problémákkal küzdenek.

Új helyi építési szabályzaton dolgozik a budakalászi önkormányzat. Vannak olyan javaslatok, amelyek több mint 37 hektárral csökkentenék az eddig beépítésre szánt területeket – mondta el Péterffy Gábor polgármesteri kabinetvezető az InfoRádiónak. Budakalászonaz elmúlt években 20 százalékkal bővült a lakosságszám, a a Pest megyei várost viszont 2019 óta egy olyan civil egyesület irányítja, aminek a választási programjának fontos elemevolt, hogy véget kell vetni a kontroll nélküli betelepülésnek. Azonban lényegesen többről van szó, mint kvótákról, vagy egy adminisztrációs korlátról Péterffy Gábor szerint.

A kabinetvezető évtizedes problémának nevezte, hogy az infrastruktúra, az utak, a bölcsődék és óvodák, az egészségügyi szolgáltatások nem képesek követni azt a mértékű betelepülést, ami Budakalászon zajlott. A város nincs felkészülve erre. A betelepülés fékezéséhez új helyi építési szabályzatot alkotnak, amit várhatóan az év végén fogadhat el a helyi képviselő-testület. Egyes javaslatok több mint 37 hektárral csökkentenék a beépítésre szánt területet – közölte Péterffy Gábor.

Megtelt az agglomeráció?

Mindkét település, Érd és Budakalász esetében is már évek óta téma, hogy a város "megtelt", nem képes több betelepülő befogadására. A túlnépesedés problémája viszont az egész agglomerációra jellemző, mégha nem is mindenhol azonos mértékben. A G7 a a friss, 2022-es népszámlálási adatok alapján vizsgálta az elmúlt két évtized népességnövekedését településenként a fővárosi agglomerációban. Míg Budapest lakossága ez idő alatt majdnem százezer fővel csökkent, a környező településeken (a KSH 80 települést sorol a fővárosi agglomerációs övezetbe Visegrádtól Délegyházáig, Zsámbéktól Gödöllőig) népessége 235 ezer fővel nőtt.

Kilenc településen a népesség minimum megduplázódott, köztük a többeknek megfizethető déli agglomeráció aktuális végpontja, Délegyháza, ahol 21 év alatt 2500-ról 6000-resre nőtt a helyi lakosság, vagy Veresegyház, ahol 4500-ról 20 ezer fölé ment fel a népesség, és ennek a növekedésnek a zöme a rendszerváltás után történt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek ezekbe a határ menti falvakba a magyarok: vajon mitől ijedtek meg?

A nyugat-dunántúli toplistát aszerint állítottuk fel, hogy arányaiban hol nőtt a legnagyobb mértékben az állandó lakosság.