Sosem látott kiköltözési hullám vette kezdetét: az ilyen házakat veszik a falvakban, mint a cukrot

A Duna House szakértői elemezték a KSH 2021. harmadik negyedévéről szóló jelentését a különböző településtípusok népszerűségének tekintetében.

Ingatlanpiaci szempontból a pandémia gazdasági hatásainak legnagyobb vesztese Budapest volt. A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése1 szerint összesen közel 17 ezer tranzakció realizálódott a fővárosban, a tavalyi év első három negyedévében. Ez a mennyiség ugyan harmadával több, mint 2020-ban, de még mindig jelentősen elmarad a 2015–2018 között jellemző szinttől. Az idei évben a fővárosi ingatlanpiac további erősödését várják a szakemberek, az egyre aktívabb befektetői aktivitás és az idegenforgalom fokozatos helyreállása miatt. A tranzakciószám mellett a lakásárak is növekedtek:

panelek esetében, 11%-os drágulást követően 32,7 millió forintra, a téglalakásoknál pedig 10%-kal, 50,5 millió forintra emelkedett éves szinten a fővárosi ingatlanok átlagára az ingatlanközvetítő adatai alapján.

A fővárosi agglomerációban még jelentősebb volt a drágulás a KSH adatai szerint: ebben a térségben az átlagár 49,5 millió forintra nőtt, ami 32%-kal haladta meg az egy évvel korábbi árszintet. Az agglomeráció szektoraiban 26,8-38,7% között alakult az áremelkedés mértéke, a legdrágább a nyugati, míg a legolcsóbb a délkeleti szektor volt 65, illetve 41,3 millió forintos átlagos lakásárral.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabályosan lerohanták a pestiek ezeket a vidéki falvakat: itt vesznek most a legtöbben családi házat

A falusi csokot 2019 nyarán vezették be azzal a céllal, hogy lassítsák, megállítsák, vagy akár vissza is fordítsák a falvak elnéptelenedését - egyes helyeken ez sikerült is.

„A kisebb, vidéki települések lakáspiacát kevésbé érintette a koronavírusjárvány, sőt, inkább felpörgette azt” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A nagyvárosi lakásokban ragadt emberek, családok ugyanis szabadságra vágytak a bezártság idején, így elsősorban kertkapcsolatos házakat, vagy legalább erkéllyel, terasszal rendelkező lakásokat kerestek új otthonuknak. Ennek következtében az átlag feletti ütemben drágultak a vidéki ingatlanok tavaly január és szeptember között, 2020 azonos időszakához viszonyítva. A megyeszékhelyeken például +8%-os is lehetett ennek mértéke egy használt lakás esetében, így megközelítve a 23 millió forintos átlagárat.

A statisztikai hivatal adatai szerint ugyanakkor a községekben nemhogy alig volt visszaesés a pandémia miatt, de több lakást adtak el (+9,1%), mint 2015 óta bármikor – összesen 25 ezret a tavalyi első 9 hónapban. A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás-ára 6,0%-kal haladta meg a 2020. évi szintet. A vidéki, külső agglomerációs gyűrűn elhelyezkedő településeken, ahol jelentős volt a településfejlesztés, az átlagosnál nagyobb dinamikát tapasztaltak aszakértők, az áremelkedés is az átlagnál valamivel magasabb volt.

A legnagyobb (15%) növekedés a balatoni, míg a legkisebb (6,3%) a pécsi agglomerációban volt tapasztalható.

Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos ára 8 millió forint volt, 14%-kal több, mint 2020-ban. Ám amíg a különböző családi otthonteremtési kedvezmények felhajtották az árakat, addig ez a falusi CSOK esetében nem volt érzékelhető – az érintett településeken az átlagos lakásár nem változott, továbbra is 8,5 millió forint 2021 harmadik negyedévében. Az állami támogatások, valamint a további fejlesztések, és így a bővülő újépítésű kínálat miatt pedig 2022-ben is jelentős drágulás várható.