Mit sem ér a rezsicsökkentés: ezeknek a magyaroknak 30-40 százalékkal drágult a fűtés, a gáz

Magyarországon a vezetékes gáz, a fűtés, a víz és az áram (összességében rezsi) évek óta hatósági áras, tehát hiába drágul szinte minden hazánkban, legalább a rezsiárak állandóak. Azonban ezt nem minden magyar élvezheti, hiszen rengeteg nyaralóövezetben, vagy külterületi ingatlanon nincs például bevezetvea gáz, így nekik más módon kell megoldaniuk a fűtést, főzést.

Itt jönnek a képbe a gázpalackok, illetve fűtés tekintetében a tűzifa és a brikett. Ezekre viszont nem vonatkoznak a hatósági árak, így pedig a drágulás sem kerülte el őket. Most a KSH adatai alapján megnéztük, mennyit drágult 2017 óta a PB gázpalack, egy mázsa brikett, illetbe egy mázsa tűzifa.

Mint kiderült, brutálisan megdrágult a fűtés és a főzés annak, aki jobb híján a fenti energiahordozókar rendszeresítette. Egy mázsa tűzifa például 2017. januárjában 3160 forint volt, idén szeptemberben pedig 4370-et kellett érte fizetni, ami 38,3 százalékos drágulást jelent majdnem 5 év alatt.

A 11,5 kilós gázpalack ára is jócskán emelkedett: míg 2017. legelején 4020 forintot kértek érte, most szeptemberre ez 5150-re emelkedett. Tehát a gázpalack ára a vizsgált intervallumban 28,1 százalékkal emelkedett.

Még az úszta meg a legjobban, aki brikettet használ fűtésre, ez 7570 forintba került még 2017-ben, mostanra viszont 8940 forintért lehet venni egy mázsányit. Ez 181 százalékos áremelkedést jelent kevesebb mint öt év leforgása alatt.

Így vernek át a tűzifanepperek

Ráadásul nem elég, hogy megdrágultak a tüzelők, sokan még át is verik a gyanútlan vásárlókat. A dörzsölt fanepperek számos módszert alkalmaznak. Tipikus eset például, amikor a hirdetésre jelentkezve a megrendelést egy kedves női hang nyugtázza, ami azt erősíti a vevőben, hogy jutányos üzletet köt. A szállítmány megérkeztekor viszont az olcsón kínált, jó minőségű, száraz tűzifa helyett a fizetendő mennyiségnél általában már látványra is gyanúsan kevés, más fajtájú vagy nemritkán nedves fa érkezik, ami csak lepakolás után derül ki, ám a fuvarosok azt állítják, ők csak szállítanak, nincs közük a termékhez, a vevő reklamáljon közvetlenül az eladónál, rosszabb esetben fenyegetően lépnek fel, amitől elmegy a vevő kedve a reklamációtól.

Pedig a megfelelő engedélyekkel rendelkező, jogkövető faárus a lerakodás előtt megmutatja a terméket, és engedi, hogy azt ellenőrzésként lemérje a fogyasztó, ám az ilyen átverésgyanús esetekben általában a vevő hiába fut a pénze után. A Nébih azt tanácsolja:

ha tömegre vásárolunk tűzifát, csak hitelesített mérlegen engedjük lemérni, és mérlegjegy vagy más, mérlegelést hitelesítő dokumentum alapján kiállított számla birtokában fizessünk.

Eleve olyan számlaképes értékesítőtől szabad vásárolni, aki hiteles szállítójegyet és tűzifavásárlási tájékoztatót, hatósági nyilvántartási adatokat is felmutat. De nem mindegy például az sem, hogy súly- vagy térfogat-áron vesszük a tüzelőanyagot, a kereskedők ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy a kilóáron mért fát (vagy szenet) vizesen adják, ezáltal jóval többet fizethetünk, és az áru fűtőértéke is jelentősen csökken.

A csalások, csúsztatások között talán még a legenyhébb verzió, hogy a kereskedő a legfrissebb, legnedvesebb fáját adja súly szerint. A súlyméréssel eleve sokan trükköznek, tudva, hogy házhoz szállítás esetén a vevő úgysem tud ellenőrizni. Előfordul, hogy az árat köbméter helyett erdei űrméterben fejezik ki a kedvezőbb ár látszatáért, vagy ömlesztett űrméterrel számolnak, miközben köbméterről beszélnek.

Néha még a fafajjal is becsapják a tájékozatlan vevőket: ha a tölgy helyett égert vagy juhart adnak el, csak nyernek rajta, míg a vásárló kevesebb fűtőértéket kap a pénzéért. A durvább esetek közé tartozik az adócsalás (konkrétan a számla nélkül eladott fa), de a lopott anyag eladása is. Utóbbi esetben a rendőrség a fát kártérítés nélkül lefoglalhatja, a vevő ellen pedig orgazdaság miatt eljárás indulhat.