6 magyar város az európai szégyenlistán: borzasztó a levegő minősége

Magyarországon visszatérő probléma a légszennyezettség: télen rendre érkeznek jelentések a Nemzeti Népegészségügyi Közpottól, hogy éppen melyik városban rossz, vagy egyenesen káros a levegő minősége. A szálló por koncentrációjának emelkedése javarészt a fűtésre vezethetőek vissza. Súlyos látletetet fest hazánkról az IQ Air legfrissebb, a 2020-as adatokon alapuló rangsora is. Ebben több ezer települést rangsoroltak levegőminőség alapján, és az éves átlagok tekintetében több hazai város is a legrosszabbak között van.

A települést javarészt balkáni országokban található települések, illetve lengyel városok előzik meg, de például Milánóban, Las Palmasban, vagy a szerbiai Újvidéken is rosszabb a levegő minősége, mint a Borsod megyei településen. Az összegzésből kiderült, hogy Sajószentpéteren az év 12 hónapjából csak 5-ben tudták tartani a EHO által megszabott egészségügyi határértéket - májustól szeptemberig, tehát amikor az emberek nem fűtenek.

Nem sokkal van hátrébb a rangsorban Miskolc sem, amely a 71. A borsodi megyeszékhelyen tavaly mindösszesen egyetlen hónapban júniusban sikerült a WHO egészségügyi határértéke alatt tartani a szálló por koncentrációját, viszont a téli hónapok nem voltak olyan drasztikusan rosszak, mint Sajószentpéteren.

A 200 legszennyezettebb levegőjű európai város listáján még Kazincbarcika is szerepel, amely a 107. Szeged a 176. helyen áll az összegzésben, Debrecen a 181., Nyígyháza pedig a 198. legrosszabb levegőjű város Európában. Budapest a 280. helyen áll, derült ki az IQAir 2020-as összesítéséből.

A vizsgált magyar települések közül Balassagyarmaton volt a legjobb a levegő, a szálló por koncentrációjának éves átlaga is a WHO határértéke alatt volt, és az év nyolc hónapjában nem is mentek fölé. Éves átlagban ugyan a világszervezet határértéke fölött volt a koncentráció, de még jó minőségűre értékelték a levegőt Sarrodon, Sopronban és Kecskeméten is.

A koronavírus is veszélyesebb lehet

A járvány szempontjából sem mindegy, milyen minőségű levegőben élünk: egy korábbi kutatásból kiderült, hogy a légszennyezésnek való hosszú távú kitettség 15 százalékkal növelheti világszerte a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 halálozási kockázatát.

A kutatók azt elemezték, hogy a légszennyezés, amelyről korábban már kimutatták, hogy nagy számú idő előtti elhalálozást okoz, milyen arányban járulhat hozzá a Covid-19 halálozási kockázatához. A szakemberek amerikai és kínai közegészségügyi adatbázisoknak a légszennyezéssel kapcsolatos betegségek, valamint a Covid-19 és a szintén koronavírus okozta SARS-betegség adatait elemezték. Ezeket vetették össze a szállópor (2,5 ppm) szennyezés műholdas adataival és a földi mérőállomások légszennyezési adataival, hogy megállapíthassák a kockázatot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Koronavírus: minél nagyobb a légszennyezettség, annál halálosabb lehet a kór

A rossz levegő ellen nem létezik védőoltás.

A hosszú távú légszennyezésnek való kitettség Csehországban 29, Kínában 27, Németországban 26, Svájcban 22, Belgiumban 21, Hollandiában 19, Franciaországban 18, Olaszországban 15, az Egyesült Királyságban 14, Brazíliában 12, Portugáliában 11, Spanyolországban 9, Izraelben 6, Ausztráliában 3 és Új-Zélandon egy százalékkal növelhette a Covid-19-bentegségben való elhalálozás kockázatát. Számításaik szerint Európában ez az arány 19 százalék, Észak-Amerikában 17, Kelet-Ázsiában a legmagasabb, 27 százalék lehet.