Elképesztő árak a magyar temetőkben: ennyibe kerül 6 havi sírgondozás

Hazánkban, csakúgy mint annyi más európai országban óriási gondot okoz az elöregedő társadalom. Ez annyit jelent, hogy egyre kevesebb a fiatal, és egyre több az idős ember hazánkban, ami már most problémákat okoz, és hosszú távon ez csak fokozódni fog: a fiatalok idővel már nem fogja tudni kitermelni az egyre növekvő létszámú idős magyarok nyugdíját, de ellátni őket is egyre komolyabb kapacitásokat fog igényelni. És igen, arról is kell beszélni, mi lesz elhunyt szeretteink sírjával, amikor mi már nem tudjuk rendszeresen gondozni azt, vagy mert egészségünk annyira megromlik, vagy mert már nem vagyunk képesek hosszú utakra vállalkozni.

Ők vállalják a sírhelyek rendben tartását: a falevelek elhordását, gyomlálást, földmunkákat, kavics- és murva mozgatást, a sírhelyek szakszerű tisztítását, vágott és ültetett növények beszerzését és gondozását, koszorúk kihelyezését, de a soron kívüli látogatásokat, születésnap vagy évforduló alkalmából is.

A szolgáltatás hihetetlenül népszerű, gyakorlatilag alig győzik a vállalkozók. Kényelmes és egyszerű megoldásnak tűnhet mindazoknak, aki idő vagy megfelelő egészségi állapot hiányában nem tudnak elég időt fordítani elhunyt szeretteik nyughelyének gondozására. Ám kihasználva ezt az elképesztő érdeklődést, a szolgáltatók annyi pénzt kérhetnek el ezért a munkáért, amennyit csak akarnak. És el is kérik.

Egy olvasónktól kaptuk ezt a képet, aki nem hitt a szemének, amikor kézhez vette az árajánlatot:

Igen, jól látod: 6 havi sírgondozás díja közel 98 453 forint, ez havi 16 400 forint. Hogy ez az összeg sok vagy kevés, azon lehet vitatkozni. Van, akinek minden pénzt megér szerettei nyughelyének karbantartása, ám mások csak álmodozhatnak arról, hogy 100 ezer forintot félretegyenek erre, ugyanis ennék a szolgáltatónál egyszeri tisztításra, gyomlálásra nincs lehetőség: vagy fél évre rendeled meg a szolgáltatást, vagy szóba sem állnak veled.

A statisztika nem hazudik

Hogy mekkora igény van, és lesz is az ártól függetlenül erre a szolgáltatásra, nemzetközi statisztikai intézetek mellett a KSH által mért úgynevezett öregedési index is jelzi. Ez azt mutatja, hogy száz 14 év alatti lakosra hány 65 éves vagy annál idősebb ember jut egy-egy térségben vagy országban. A globális öregedési index a múlt század közepén - az 1950-es években - 14-15 százalék körül mozgott, azóta fokozatosan emelkedik, már megközelített a 37 százalékot, a legújabb előrejelzések szerint 2050-ben pedig 75 százalékra növekedhet. Európában magasabb a mutató, már 2010-ben átlépte a 100 százalékot. A magyar mutató követi az európai indexet, 2020-ban közel 140 idős ember jutott 100, 14 év alattira, a 200 százalék körüli értéket pedig Magyarország 2050-ben érheti el, amennyiben nem történik komolyabb demográfiai fordulat.