Ezt a legtöbb magyar család elrontja: pedig rengeteget spórolhatnának a rezsin

Országszerte nem állunk jól energiahatékonyság terén. A múlt évben eladott lakóingatlanok 52%-a átlagos vagy annál rosszabb energiatakarékossági kategóriába került egy februári iparági felmérés alapján. Hárommillió épületnek pedig elavult a homlokzati szigetelése, ami jelentősen befolyásolhatja a beltéri klímát. Mivel a magyarok több, mint fele családi házban lakik, fontos ezeknek az ingatlanoknak a megfelelő hőszigetelése. A nem újépítésű ingatlanoknál pedig számos kérdés merül fel az energetikai korszerűsítés kapcsán.

Hőhíd-elkerülő

Kezdésként fel kell mérni, hol vannak az épület gyenge pontjai: a ház mely szerkezeteinél a legnagyobb a hőveszteség télen, vagy nyáron hol melegedik fel a leginkább. Általánosságban egyharmad részben oszlik meg a felelősség a homlokzat, a nyílászárók, majd minden más, tehát a padló, a tető, egyéb fűtési veszteséget képző házrészek között.

Ez azt fogja eredményezni, hogy sokkal gyorsabban kihűl az adott épület, noha eddig nem tapasztaltuk, hogy hamar kiszökik a meleg. Fontos szempont tehát a komplexitás, ha viszont erre nincs meg a megfelelő költségkeret, akkor elsőként érdemes azt a szerkezetet választani, amivel a legnagyobb eredményt lehet elérni. Ez pedig jellemzően a homlokzat vagy a nyílászárók korszerűsítése.

A le nem nyelt télikabát

Néhány évtizeddel ezelőtt divat volt a perlittel kevert belső szigetelés, napjainkban azonban nem érdemes ezzel próbálkozni. Az egyik, építkezési anyagokat gyártó vállalat vezetője szerint ugyan a belső szigeteléssel is ugyanúgy javulhatnak a ház energetikai mutatói és csökken a hőveszteség, illetve a fűtésszámla, de nem ez a jó megoldás.

- mondta el Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője.

Utólagos hőszigeteléssel azon túl, hogy a fűtési és a hűtési költségek csökkenthetők, hozzájárulhatunk a megfelelő beltéri páratartalomhoz: mérsékelhető vele a fal belső felülete és a léghőmérséklet közötti különbség, így minimalizálható a gomba- valamint algaképződés veszélye is. Az egy általános tévhit, hogy azért ne hőszigeteljünk, hogy a falon keresztül távozzon a pára. A falakon keresztül a beltéri páratartalom maximum 3-5 százaléka távozhat, így a meszes vakolatok és a rendszeres szellőztetés a leghatásosabb megoldások a pára elvezetésére. Tehát páratechnikai szempontból érdemes figyelni a belső oldalra is, hőszigetelés szempontjából azonban nincs kiemelt jelentősége.

Győzzük kivárni

Elsőként érdemes megnézni, hogy milyen vastag szigetelésre van szükség, ki kell számolni az adott beruházás megtérülési idejét, hiszen hiába korszerű valami, ha túl hosszú a megtérülési idő.

Amit szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egész hőszigetelés csak rendszerben működik megfelelően, épp ezen oknál fogva a rendszerhasználatra már konkrét jogszabályok is vonatkoznak. A hőszigetelő rendszer tanúsított paramétere, ami a minősítésében szerepel csak a megadott rendszerben állja meg a helyét. Abban az esetben, ha külön válogatja össze az ember az egyes elemeket - vakolatot, ragasztót, alapozót, üvegszövetet, stb. -, akkor az nagy valószínűséggel nem fogja hozni az elvárt minőséget és működést, ráadásul az esetben már nem érvényes rá a gyártói garancia.

"Ahhoz, hogy a már meglévő lakóingatlan állományban fejlődés következzen be, nélkülözhetetlen a családi ingatlanok homlokzati hőszigetelésének korszerűsítése, hiszen 10 vagy 15 évvel ezelőtt, a hőszigetelés még csak 5-6 centiméteres volt, a mai előírás már a 20 centiméter. A hőszigetelési rendszer korszerűsítésével pedig tovább szavatolható az ingatlan állaga és növelhető az értéke is, nem beszélve a természetes lakóklíma megteremtéséről" - tette hozzá Kékesy Péter.