14 °C Budapest
Ezt a legtöbb magyar család elrontja: pedig rengeteget spórolhatnának a rezsin

Ezt a legtöbb magyar család elrontja: pedig rengeteget spórolhatnának a rezsin

2020. október 6. 17:32

Az otthonok jelentős részének rossz az energia-hatékonysága, hárommillió hazai épületnek elavult a szigetelése, ami jelentős hőveszteséggel jár. Ezzel egyszerre nő az ökológiai lábnyomunk és a fűtésszámlánk. Ahogyan tegnap itt, a Pénzcentrumon mutattunk pár tippet, mire érdemes figyelni építkezéskor, most jöjjön néhány szempont meglévő otthonunk felújításához!


Országszerte nem állunk jól energiahatékonyság terén. A múlt évben eladott lakóingatlanok 52%-a átlagos vagy annál rosszabb energiatakarékossági kategóriába került egy februári iparági felmérés alapján. Hárommillió épületnek pedig elavult a homlokzati szigetelése, ami jelentősen befolyásolhatja a beltéri klímát. Mivel a magyarok több, mint fele családi házban lakik, fontos ezeknek az ingatlanoknak a megfelelő hőszigetelése. A nem újépítésű ingatlanoknál pedig számos kérdés merül fel az energetikai korszerűsítés kapcsán.

Hőhíd-elkerülő

Kezdésként fel kell mérni, hol vannak az épület gyenge pontjai: a ház mely szerkezeteinél a legnagyobb a hőveszteség télen, vagy nyáron hol melegedik fel a leginkább. Általánosságban egyharmad részben oszlik meg a felelősség a homlokzat, a nyílászárók, majd minden más, tehát a padló, a tető, egyéb fűtési veszteséget képző házrészek között.

Az igazán jó felújítás akkor alapos, ha minden szerkezetet érint, ha például tökéletesen hőszigetelő a fal, de a nyílászárók még nem korszerűek, akkor úgynevezett hőhidak keletkezhetnek.

Ez azt fogja eredményezni, hogy sokkal gyorsabban kihűl az adott épület, noha eddig nem tapasztaltuk, hogy hamar kiszökik a meleg. Fontos szempont tehát a komplexitás, ha viszont erre nincs meg a megfelelő költségkeret, akkor elsőként érdemes azt a szerkezetet választani, amivel a legnagyobb eredményt lehet elérni. Ez pedig jellemzően a homlokzat vagy a nyílászárók korszerűsítése.

A le nem nyelt télikabát

Néhány évtizeddel ezelőtt divat volt a perlittel kevert belső szigetelés, napjainkban azonban nem érdemes ezzel próbálkozni. Az egyik, építkezési anyagokat gyártó vállalat vezetője szerint ugyan a belső szigeteléssel is ugyanúgy javulhatnak a ház energetikai mutatói és csökken a hőveszteség, illetve a fűtésszámla, de nem ez a jó megoldás.

"A hőszigetelés alapértelmezésben, ha kívül van, akkor úgy működik, mint egy télikabát, tehát védi az épület szerkezetét. Sokkal kisebb lesz általa a hőingadozás. Ha ez belülre kerül, ez a különbség még rosszabb lesz, mint ha nem is lenne szigetelés. A belülről szigetelt falak jellemzően teljes keresztmetszetben átfagynak télen, teljesen felforrósodnak nyáron, ami már önmagában véve nem tesz jót a falnak. Erre a szakmai mondás, miszerint a télikabátot sem nyeljük le, tehát a hőszigetelésnek alapvetően mindig kívül van a helye"

- mondta el Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője.

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

Utólagos hőszigeteléssel azon túl, hogy a fűtési és a hűtési költségek csökkenthetők, hozzájárulhatunk a megfelelő beltéri páratartalomhoz: mérsékelhető vele a fal belső felülete és a léghőmérséklet közötti különbség, így minimalizálható a gomba- valamint algaképződés veszélye is. Az egy általános tévhit, hogy azért ne hőszigeteljünk, hogy a falon keresztül távozzon a pára. A falakon keresztül a beltéri páratartalom maximum 3-5 százaléka távozhat, így a meszes vakolatok és a rendszeres szellőztetés a leghatásosabb megoldások a pára elvezetésére. Tehát páratechnikai szempontból érdemes figyelni a belső oldalra is, hőszigetelés szempontjából azonban nincs kiemelt jelentősége.

Győzzük kivárni

Elsőként érdemes megnézni, hogy milyen vastag szigetelésre van szükség, ki kell számolni az adott beruházás megtérülési idejét, hiszen hiába korszerű valami, ha túl hosszú a megtérülési idő.

Ideális esetben egy megfelelően kivitelezett hőszigetelés már akár két vagy három évtized alatt is megtérül.

Amit szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egész hőszigetelés csak rendszerben működik megfelelően, épp ezen oknál fogva a rendszerhasználatra már konkrét jogszabályok is vonatkoznak. A hőszigetelő rendszer tanúsított paramétere, ami a minősítésében szerepel csak a megadott rendszerben állja meg a helyét. Abban az esetben, ha külön válogatja össze az ember az egyes elemeket - vakolatot, ragasztót, alapozót, üvegszövetet, stb. -, akkor az nagy valószínűséggel nem fogja hozni az elvárt minőséget és működést, ráadásul az esetben már nem érvényes rá a gyártói garancia.

"Ahhoz, hogy a már meglévő lakóingatlan állományban fejlődés következzen be, nélkülözhetetlen a családi ingatlanok homlokzati hőszigetelésének korszerűsítése, hiszen 10 vagy 15 évvel ezelőtt, a hőszigetelés még csak 5-6 centiméteres volt, a mai előírás már a 20 centiméter. A hőszigetelési rendszer korszerűsítésével pedig tovább szavatolható az ingatlan állaga és növelhető az értéke is, nem beszélve a természetes lakóklíma megteremtéséről" - tette hozzá Kékesy Péter.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 9. 16:07