Akkor erről ennyit: nagyjából lemondhatunk az új társasházakról Budapesten

Hatalmas széthúzást mutat az Eurostat legfrissebb adatai alapján a lakásépítési engedélyek számának változását tekintve az európai mezőny: az előző év azonos időszakához képest Cipruson 68 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, de Horvátországban, Írországban és Görögországban is meghaladja a növekmény a 25 százalékot. Ha viszont a lista másik végét nézzük, Törökországban közel 80 százalékos a visszaesés, ám Montenegróban, Dániában és Észak-Macedóniában is több mint 25 százalékos csökkenés látható.

A kiadott építési engedélyek száma, pláne egy kisebb országban - akár negyedévről-negyedévre -, nagyon hektikusan változhat, így messzemenő következtetéseket nem célszerű levonni a pillanatnyi statisztikákból. Az azonban jelzésértékű lehet, hogy a 28 országból jelenleg 17 esetében negatív előjelű az éves változás, míg két évvel ezelőtt ez csak hat országban volt így, a többinél pedig nőtt a lakásépítési kedv. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint hazánkban jelenleg kettős folyamat figyelhető meg: "egyre inkább nő az egyszerű bejelentéssel, többnyire családi házakra, vagy ezek bővítésére kért építési engedélyek száma - és az összes engedélyen belüli részaránya -, szemben az értékesítésre szánt, túlnyomóan társasházi építésekkel szemben. Ennek alapja egyrészt, hogy a társasházi építkezéseket 2020-tól a jelenlegi 5 helyett 27 százalékos áfa terheli, ha a beruházás nem rendelkezett építései engedéllyel tavaly november 1-én. 

Ez óhatatlanul fékezi a beruházói aktivitást, így például már jövőre megfeleződhet a fővárosban épülő társasházi lakások száma. Ahol kitarthat, sőt tovább erősödhet a lendület, azok az olcsóbb, kisebb települések, ahol jellemzően a családi házas építkezések és bővítések zajlanak." Ezeket a folyamatokat a most nyáron bevezetett, Falusi CSOK támogatás csak tovább erősítheti.