Ezért nem lesz boldog soha a legtöbb magyar: lemodellezték

A Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala, 2017 című című kiadványa szerint tavaly jelentősen, 9,3 százalékkal nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem. Hogy egészen pontosak legyünk: 2017-ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, a nettó jövedelem pedig 1 millió 300 ezer forintot tett ki. Ez utóbbi 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az is kiderül, hogy Magyarországon ma az egyedülálló férfiak vannak a legjobb anyagi helyzetben: éves nettó jövedelmük átlagosan ugyanis 1 millió 754 ezer forintot ért el 2017-ben, ez pedig 7,9 százalékkal volt több, mint a nők átlagos éves nettó bevétele. 

Sokat számít a felsőfokú végzettség

A kiadványból az is kiderül, hogy a munkaerőpiacon elérhető jövedelem nagyságát jelentősen befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség. 2017-ben azokban a háztartásokban, ahol a referenciaszemély alapfokú végzettségű volt, az egy főre jutó nettó jövedelem alig érte el az átlag kétharmadát, ahol érettségivel rendelkezett, átlag körüli jövedelem jutott egy főre számolva, míg felsőfokú végzettségű referenciaszemély esetében az átlagot több mint egyharmaddal haladta meg a fejenkénti nettó jövedelem.

Az is kiderült, hogy a nyugdíjas háztartások sem élnek rosszul, legalábbis a KSH adatai alapján: jövedelmük 6,7 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál, egy főre vetítve 1 millió 387 ezer forint jött ki.

Vidéken a legnehezebb az élet

Egyértelmű, hogy a vidéken élők helyzete a legkilátástalanabb, legnehezebb.

Budapesten az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 2 millió 125 ezer forintot tett ki, ami az országos átlagot 29,3 százalékkal haladta meg. Ugyanakkor az Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 348 ezer forint volt, ami 18 százalékkal maradt el az átlagtól. A Pesti régióban a háztartások elsődleges bevételi forrása a munkabér, vagyis a munkajövedelem, az úgynevezett társadalmi jövedelmek (mint a nyugdíjellátás, a munkanélküli ellátás vagy  a gyermekekkel kapcsolatos ellátások) csak 23,5 százalékát tették ki a bevételeknek.

Egy év alatt, 2016-hoz képest a nyugat-dunántúli régióban nőttek legjobban a jövedelmek tavaly: az egy főre jutó bruttó jövedelem 18,8 százalékos növekedés mellett 1 millió 849 ezer forint volt, ezzel pedig a főváros után itt a legmagsabbak a jövedelmek.

A második legszegényebb régió Észak-Magyarország, ahol az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagnak mindössze 84,5 százalékát tette ki. Az ország ezen részén a háztartások jövedelmének közel egyharmadát (32,1%) társadalmi juttatások jelentették, a munkajövedelem részaránya mindössze 66,0 százalékos volt. 

Az is jól látszik, hogy a városokban magasabbak a jövedelmek, mint a községekben, falvakban. A megyei jogú városokban a bevételek nagysága 5,2 százalékkal meghaladta az országos átlagot, és 1 millió 730 ezer forintot tett ki egy főre vetítve éves szinten. Az egyéb városokban 6,3, a községekben 13 százalékkal elmaradt az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagtól.

Mégis mennyi pénz kéne, hogy meg tudjunk élni?

A KSH arra is kíváncsi volt, mit gondolnak a magyarok, mennyi pénz kellene ahhoz, hogy anyagi gondok nélkül meg tudjanak élni. Kiderült, hogy

Míg az első tizedben havi 80 ezer forintot is elégségesnek tartottak az átlagos szinthez, addig a tizedikben fejenként 179 ezer forintra lett volna ehhez szükségük 2017-ben. A nagyon jó megélhetési szintnél még nagyobb, 2,3-szeres volt az eltérés a szegények és a gazdagok elvárásai között.

Érdekes különbség az is, hogy míg az első és az ötödik tizedben az átlagos megélhetéshez magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek, mint a valóságos jövedelmük, addig a tizedikben lévő háztartások a valóságban 44,7 százalékkal magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint amit az átlagos megélhetéshez elegendőnek tartanának, azaz szubjektíven is érzik, hogy az átlagosnál jobban élnek.

A KSH kiadványa szerint 2017-ben kismértékben nőtt az egyenlőtlenség Magyarországon, a leggazdagabb és a legszegényebb 20 százalék jövedelme között 2017-ben 4,4-szeres volt a különbség, míg az uniós átlag az elmúlt 10 évben 5 fölött volt. Vagyis ez alapján Magyarország továbbra is az Európai Unió átlagánál kisebb mutatókkal bír és a közepesen egyenlőtlen országok közé tartozik. 

1,8 millió embert fenyeget a szegénység

578 ezer fővel kevesebbet, mint 2016-ban. Azt írják, 2017 folyamán a szegénység valamennyi dimenziójában tapasztalható javulás a korábbi évekhez képest. Legnagyobb mértékű csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be, 14,5-ről 10,2 százalékra mérséklődött a hányaduk, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel csökkent. A jövedelmi szegénységben a népesség 12,8 százaléka, 1 millió 227 ezer fő élt, és 398 ezer embert érint az úgynevezett munkaszegénység.

Az is kirajzolódik, hogy a szegénység vagy kirekesztődés kockázata leginkább a nőket veszélyezteti és a nemek közti különbség a 65 év feletti korosztályban volt a legszámottevőbb. A 65 év feletti lakosságnál 171 ezer nő (15,7%), és 67 ezer férfi (9,6%) volt kitéve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának.

A gyerekek helyzete viszont sokat javult 2016-hoz képest: a szegénység vagy kirekesztődés által érintett 18 év alattiak aránya az egy évvel korábbi 31,6-ről 23,8 százalékra, létszámuk pedig 131 ezer fővel, 401 ezerre csökkent 2017-re. Szintén javult - 29,9-ről 25,4 százalékra - a 18 és 24 év közötti fiatalok körében is a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettek aránya.

Az is kiolvasható a kiadványból, hogy az iskolai végzettség és a munkaerőpiaci helyzet szoros összefüggése a szegénység alakulásában is tükröződik.

Az is érdekes, hogy 2017-re csökkent a különbség a gyermekes és gyermektelen háztartások között, egyre kevésbé differenciálja a háztartások életszínvonalát, hogy van-e gyermek a családban. A családokat tekintve az egyszülős, illetve a három vagy több gyermeket nevelő családok voltak kitéve legnagyobb mértékben a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának.

A kiadvány kitér a romák helyzetére is, helyzetüket tekintve bizonyos fokú javulásról számol be a KSH, de még így is, a romák jövedelmi szegénységi  kockázata háromszorosa volt az országos átlagnak.

Nincs pénz nyaralásra és komoly gondot jelent egy váratlan kiadás

2017-ben a népesség 43 százaléka élt olyan háztartásban, amelyben nem engedhette meg magának a háztartás minden tagja az évi egyhetes üdülést. Ez közel 500 ezer fővel kevesebbet jelent, mint egy évvel korábban.

A lakosság egyharmada nem engedhetett meg magának egy egyszeri, 77 ezer forint összegű váratlan kiadást, ez 1,7 százalékponttal nagyobb arányt jelent, mint egy évvel korábban. A népesség 17,4 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okok miatt nem rendelkezett gépkocsival.

Erre költöttük a pénzt 2017-ben

A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül

• az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 273 ezer,
  
• lakásfenntartásra és háztartási energiára 221,6 ezer,
  
• közlekedésre és szállításra átlagosan 128,8 ezer forintot
  

fordítottak a háztartások fejenként 2017-ben. Nem meglepő módon az is kiderült, minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál többet költ.

A legszegényebbek kiadásai az országos átlag kevesebb mint felét, a legfelső  ötödben élőké annak 1,7-szeresét tették ki. Az is kiderült, hogy:

• élelmiszerre a legszegényebbek 158,1 ezer forintot adtak ki, míg a leggazdagabbak egy főre jutó éves élelmiszerkiadása 403,5 ezer forintot tett ki.
• A lakásfenntartási kiadásokra az alsó jövedelmi ötödbe tartozók egy főre jutóan 126,0 ezer forintot, a felső ötödben élők pedig 333,8 ezer forintot adtak ki.
• A közlekedési kiadás a legalsó jövedelmi kategóriában az átlag 32,4%-a (41,7 ezer forint), a legfelső ötödben annak több mint kétszerese (260,3 ezer forint) volt.

Így költekeztek a nyugdíjasok

A nyugdíjas háztartások aránya az összes háztartáson belül 29,5 százalék volt 2017-ben. Egy főre jutó személyes célú kiadásuk 1 millió 261 ezer forintot tett ki, Fogyasztási kiadásaik évről évre meghaladják az országos átlagot, 2017-ben 14 százalékkal. A nyugdíjasok fogyasztási szerkezetének sajátossága, hogy háztartásaikban az átlagosnál magasabb (3,9 százalékponttal)
a lakásfenntartási kiadások súlya, mivel háztartásaikban az átlagosnál többnyire kevesebb személy, gyakran mindössze 1 fő él, így a fix költségek nem oszlanak meg.

Elégedettek életükkel a magyarok

A KSH arra is kíváncsi volt, a válaszadók mennyire elégedettek az életükkel. Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán kellett értékelniük, mégis mennyire elégedettek.  Kiderült, hogy 2018-ban a 16 éves és annál idősebb lakosság válaszainak átlagértéke 6,51 volt, ami az előző évek 6,10-os mutatójához képest statisztikailag szignifikáns növekedést mutat.

Az is kiderült, hogy

A válaszokból az is körvonalazódik, minél nagyobb városban él valaki, annál elégedettebb az életével. A KSH szakemberei arra is kíváncsiak voltak, hogy érzik magukat a magyarok. 2017-ben a megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többnyire vagy mindig boldognak érezte magát, míg csupán 7,3 százalékuk számolt be gyakori lehangoltságról. Az is kiderült, az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a mindig vagy többnyire magukat boldognak érzők aránya, a 16-24 éves korosztályon belüli arányuk még 78,7 százalék, a 75 éves és annál idősebbeknél már csupán 38,5 százalék volt.