Pocsék lakásban lakik 1,5 millió magyar: mi lehetne a megoldás?

A Habitat for Humanity 1996 óta működik Magyarországon, közvetlen segítséget nyújtva a lakhatási szegénységben élőknek. Véleményük szerint bár mennyiségi lakáshiány továbbra sincs, a lakhatási célra hasznosítható ingatlanoknak egy jelentős része lakatlan, vagy nagyon leromlott állapotban van. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a megfizethető lakások, vagyis az olcsó bérlakások száma vészesen kevés itthon, a lakosság csupán 11 százaléka lakik bérlakásokban, szemben a 30 százalékos uniós átlaggal. Az önkormányzati lakásállomány évről-évre fogy, és meglehetősen leromlott állapotban van, több mint 70 százaléka felújításra szorulna.

Ezen felül tovább rontja a helyzetet a magas lakásfenntartási költség is. Hiába a rezsicsökkentés, a háztartások átlagban még mindig bevételeik közel egynegyedét költik lakásfenntartásra. A lakosság kicsivel több, mint egy tizede nem tudja megfelelően fűteni a lakását, negyede pedig hitel-, lakbér-, vagy közműtartozás miatt van eladósodva. Ebből adódóan egyre több családot érint az eladósodás veszélye, vagy akár a lakásvesztés - állítja a Habitat for Humanity.

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a kormány a segélyezés rendszerét egyre szigorúbb feltételekhez kötötte, illetve bizonyos juttatások önkormányzati hatáskörbe kerültek. A lakásfenntartási támogatás, és az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetését követően idén márciustól az önkormányzatok hatáskörébe került a kieső támogatások helyettesítése.

A központi költségvetés lakhatásra szánt kiadásai továbbra is inkább a középosztály és a magas jövedelmű rétegek lakhatását támogatják, így a lakhatási válság elsősorban a szegényebb rétegeket érinti, azon belül is legfőképpen a 3 vagy több gyerekes családokat. A családjukból kiemelt gyerekek esetében 34,5 százalékukat lakhatási okokra hivatkozva vették ki a családokból.

Mivel a gyermekek szakellátásban való gondozása igen költséges, a lakhatási válság enyhítése érdekében inkább a bérlakások számának növelésére, és a lakhatási kiadások csökkentésére kellene költenie az államnak, valamint fontos lenne a takarékos energiahasználat ösztönzése is.