Idén téged is kevesebb szúnyog csípett meg? Ez volt az oka

11 héten át irtottak

Idén már harmadik éve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezte a gyérítést országszerte. Ebben az évben erre másfél milliárd forint állt rendelkezésükre, amelyből június 23-tól szeptember 8-ig, azaz 11 héten át irtottak. Magát a gyérítést persze nem ők végezték, hanem a megbízást elnyerő SZEMP Air Konzorcium, háromféle módszerrel: a kifejlett szúnyogokat légi és földi kémiai eljárással, a lárvákat pedig biológiai, baktériumalapú készítménnyel ritkították, összesen 745 ezer hektáron.

Bár ez a szám elmarad a tavalyi 820 ezer hektártól, Hajdu ennek ellenére megerősítette, hogy idén valóban kevesebb szúnyoggal találkozhattunk. Mint mondta, az általuk megbízott szakértők folyamatosan mérték a szúnyogok számát. Erre a csípésszámlálás a bevett módszer: “Meghatározták, hogy adott helyen egy személyt egy óra alatt hány szúnyog csíp meg, így megadható egy csípés/óra/fő mérőszám. A mérés ideje 5-10 perc, az egyedeket pedig begyűjtik, azaz nem kell hogy ténylegesen megcsípjék a mérő személyt. Június közepére számos térségben a csípésszám 100 felett alakult, ami a kezelések után folyamatosan csökkent. Augusztus elején 30-50 csípés volt a jellemző, míg a nyár végére a legtöbb helyen már csak 0-10.

Idén tehát kevesebb szúnyogot kellett kisebb területen irtani. Hajdu szerint ennek az az oka, hogy a szúnyogoknak a meleg és a sok csapadék kedvez, idén viszont nem volt az országban nagy kiterjedésű belvíz, amely igazán megdobhatta volna a számukat a szezon elején.

A szúnyogszámra vonatkozó empirikus kutatásaink tehát helytállónak bizonyultak. Darázsügyben viszont csúnyán mellélőttünk. Bár ezen a téren nincs szükség szervezett gyérítésre, így pontos statisztika sem érhető el, de Hajdu Márton szerint semmiféle jelentős változás nem történt a darazsakkal kapcsolatos riasztások számában: idén szeptember elejéig 185 riasztást kaptak, tavaly pedig összesen 230-at. Helyi eltérések persze lehetnek, de semmilyen darázstrend-változásról nincs szó.

Sok vegyszer, kevés baktérium

A szúnyoggyérítés adataiból az is kiderül, hogy a biológiai módszert az előző évekhez hasonlóan idén is csak a teljes terület pár százalékán alkalmazták (15 ezer hektáron a 745 ezerből). Erről a módszerről még márciusban több szakember azt állította, hogy érdemes lenne növelni az arányát a kémiai eljárásokkal szemben. Kőszegi Dániel, a Noxious Kft. ügyvezetője akkor úgy gondolta, hogy a technológia elterjedését fel fogja gyorsítani, hogy az Európai Unió előírásai alapján hamarosan tilos lesz a légi kémiai permetezés lakott terület fölött, a kiesést pedig a földi kémiai gyérítés nem tudja mindenhol pótolni.

A biológiai módszer jövőjéről ezért megkérdeztük Fekete Gábort, a gyérítést kivitelező konzorcium projektvezetőjét. Ő elmondta, hogy ennyire azért nem egyszerű a helyzet. A jelenlegi uniós direktíva csak a légi növényvédelemre nézve tartalmaz szigorú korlátozásokat, a gyérítéssel kapcsolatban csak annyit jegyez meg, hogy később megvizsgálják, érdemes lenne-e erre is kiterjeszteni a szabályozást.

Országos szinten egyébként anyagilag biztosan nem érné meg Fekete szerint a biológiai módszerre váltani, de környezetvédelmi szempontból ő is látná értelmét a bővítésnek. Teljesen kiváltani viszont a következő évtizedben biztos nem fogja a biológiai gyérítés a kémiait.

Emberre egyébként nem ártalmas a kémiai módszer, bár a chemtrail-hívők ezzel nyilván vitatkoznának. Ahogy azonban a katasztrófavédelem is írja, más rovarokra, köztük a méhekre veszélyes lehet nagyobb dózisban a deltametrin nevű hatóanyag, ezért a méhészeket mindig értesítik gyérítés előtt, illetve mezőgazdasági területeket nem érintenek. A biológiai módszer ezzel szemben szuperszelektív, vagyis a Bacillus thuringiensis var. israelensis nevű bakteriális hatóanyag kizárólag a csipőszúnyog-lárvákat pusztítja el.