Porschéval jár, mégsem fizeti a közös költséget

"Szexi-e a távhő" című előadásával nyitotta meg a Portfolio FM 2014 konferencia - Ingatlanüzemeltetés és Energiahatékonyság című rendezvényének második szekcióját Balog Róbert, a FŐTÁV Zrt. kapcsolati és üzletfejlesztési igazgatója. A lakócélú ingatlanoknál azért kiemelten fontos ez a kérdés, mert a lakásépítések során a távhős épületeket senki nem fejleszti szívesen, és a hirdetési felületeken is szitokszóként szerepel a távhős fűtésű lakás. Az üzletfejlesztési igazgató elmondta, hogy az energetikai korszerűsítés nekik is nagyon fontos, ezért egy új ajánlattal álltak elő: a nem távfűtéses épületeknél felmérést végeznek és ajánlatot tesznek. Amennyiben a lakóközösség áttér a szolgáltatásra, egy idő után visszatérítenek egy bizonyos összeget, melyet korszerűsítésre lehet fordítani.

Az előadás után "Társasházkezelés - Bombaüzlet vagy nehéz pálya?" című panelbeszélgetéssel folytatódott a konferencia. A meghívottak a címre reagálva elmondták, hogy aligha nevezhető bomba üzletnek a társasházkezelés, mégis van benne piaci potenciál. Máté Ferenc, a Home Management Kft. gazdasági igazgatója például kiemelte, a társasház üzemeltetés nehéz piac, de vannak lehetőségek annak ellenére, hogy a pénzhiány miatt nehéz boldogulni: az árverseny, a lenyomott árak, és a magas költségek ugyanis befolyásolják a működés minőségét. Az sem segít feltétlenül, hogy sokan megfelelő képzettség nélkül dolgoznak ebben a szakmában. Schneider István, a Schneider Energy Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a probléma abban gyökerezik, hogy nehéz meggyőzni a lakóközösséget, hogy olyan dolgot szeretnének csinálni, ami mindenkinek jó. Hunyady Attila, az Inhouse Társasházkezelő Zrt. vezérigazgatója szerint általános szemléletváltozásra van szükség annak érdekében, hogy ne legyen még rosszabb a helyzet.

Jelenleg igen alacsony a közös és egyéb költségek fizetési hajlandósága, és sokan még akkor sem fizetnek, ha megtehetik. Hunyady Attila egy konkrét példát említve elmondta: "ismerek olyan lakóközösséget, ahol még a nyugdíjasok is rendre fizetnek, de például van aki Porsche-val jár, és mégsem fizet. A tartozás azért jelent különösen nagy problémát, mert 10 százalékos közös költség tartozásig nincs behajtás, addig a beruházásokat a társasház vagy a rendesen fizetők finanszírozzák az adós helyett. Schneider István is megerősítette, hogy sokan akkor sem fizetnek, ha tudnak, érdekes módon, míg majdnem minden házban igen nagy hátralékok vannak, addig abban a társasházban például, ahol a tévészolgáltatás is a közösköltségbe tartozik, ott 98 százalékos a fizetési hajlandóság. Máté Ferenc szerint az is megoldás lenne erre a problémára, ha a társasházi közösség jogi személyiségként működne, így el lehetne járni behajtás ügyben.

Abban is mindannyian egyetértettek, hogy a költséghatékonyság és az alacsonyabb kiadások nem feltétlenül a rezsicsökkentésből kellene, hogy fakadjanak. Hunyady Attila szerint a "rezsicsökkentés társasházi oldalról nehézkes, és hiú ábrándba üldözi azokat az embereket, akik kívülről várják a problémák megoldódását. Így nehéz, még tovább akadályozzák például az ESCO-típusú beruházásokat." Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója szerint a hitelek megtérülésénél a rezsicsökkentés nem jó irány, és magánszemélyként nem az árat, hanem az elhasznált energiamennyiséget kellene csökkenteni.

A sok probléma és a negatív közhangulat ellenére úgy tűnik, szépen lassan be fog következni a szemléletváltás. A fiatalok kezdenek rájönni arra, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben nem tudják eladni a lakásukat. Emiatt inkább lobbiznak a társasház állagmegóvásáért és korszerűsítésért, hogy így értékesebbé váljon az ő lakásuk is, ha később eladásra kerülne a sor. Csonka Tibor szerint is ennek az iránynak van értelme, hiszen az új lakásépítkezés háttérbe szorult, ezért a meglévő épületek felújítására kell koncentrálni. Fel kell kelteni a társasházak érdeklődését azért, hogy amennyiben van félretett pénzük, újítsanak fel!