Botrány: így verik át a lakásvásárlókat Magyarországon

Megdöbbentő és egyben aggasztó esetet osztott meg lapunkkal a Pénzcentrum.hu egyik hűséges olvasója: "Sosem gondoltam volna, hogy ilyen eset előfordulhat Magyarországon! Történt ugyanis, hogy lakásvásárlásra adtuk a fejünket. Rövid keresgélés után Budán egy II. kerületi ingatlanra esett a választásunk, amely ár/érték arányban igen jó választásnak tűnt. A kapcsolatfelvétel és a lakás helyszíni szemléje is rendben ment, hamar meg is állapodtunk a tulajdonossal. Utólag azonban kiderült, az ingatlanközvetítő és a tulajdonos tudatosan eltitkolta előlünk, miből épült az ingatlan" - foglalta össze röviden a történteket olvasónk.

KATTINTS! 6 millió forintot is kereshetsz ezzel az apró trükkel

Mint olvasónk fogalmazott, hiába kísérte el őket a helyszíni szemlére egy építész ismerősük is, aki egyértelmű kérdéseket is feltett a födém anyagára, illetve a lépcsőházban egy gyanús aládúcolásra vonatkozóan, csak kitérő válaszokat kaptak. "Később, az általunk felkért szakember hívta fel a figyelmünket arra a koránt sem elhanyagolható tényre, hogy az épület szerepel az ÉMI által nyilvántartott bauxitbeton épületek adatbázisában. Erről véleményem szerint mind a tulajdonosnak, mind a közvetítőnek illett volna tájékoztatást adni. Főként, hogy konkrétan rá is kérdeztünk a felhasznált építőanyagokra. Arról már nem is beszélve, hogy az ilyen épületeket hivatalosan és rendszeresen ellenőrzik" - hívta fel a figyelmet olvasónk.

Csak kevesen tudják, a bauxitbeton kötőanyagát, az alumíniumcementet - 1928 és a negyvenes évek vége között használták Magyarországon. Az 1930-as évektől 1942-ig - főleg Budapesten - igen sok lakó-, köz-, és ipari épület készült bauxitbeton alkalmazásával. A háború alatt védműveket, bunkereket építettek belőle, a negyvenes évek végén pedig sűrűn használták a háborús károk helyreállítására - olvasható az ÉMI rövid tájékoztatójában.

KATTINTS! Milliókat kereshetsz egy kis nyomozómunkával

A '60-as évek végére azonban egyértelművé vált, hogy a megszilárdulás után sajátos kémiai reakciók indulnak meg a bauxitbeton anyagában és ezek szilárdságcsökkenéshez vezetnek. A több mint harmincéves vizsgálati tapasztalat alapján megállapítható, hogy a szilárdságcsökkenés sebessége a korábban feltételezettnél kisebb, de nem elhanyagolható mértékű. A tényleges helyzetet tovább ronthatják olyan kedvezőtlen környezeti hatások, mint a nedvesség és a magas hőmérséklet. Az elmúlt évtizedekben a visszafordíthatatlna állagromlás miatt több ilyen épületet le is bontottak Magyarországon.

Mivel a bauxitbeton felhasználásával létesült épületek időszakos műszeres vizsgálatát 1968 óta folyamatosan végzik (állapottól függően néhány évente kötelező a felülvizsgálat, az eredményekről adatbázis is rendelkezésre áll), így aligha fogadható el, hogy erről "elfelejtik" tájékoztatni a potenciális lakásvásárlót - különösen, ha rá is kérdez a dologra. Arról már nem is beszélve, milyen hatalmas kár is érheti a vásárlót, ha esetleg menthetetlen az épület.