Állami szuperpályázatok: amire hiába vár a lakosság?

Az NFM által július 12-én kiírt pályázat társasházak energiahatékonysági felújítására, fűtéskorszerűsítésére és a megújuló energiaforrás-felhasználásuk növelésére szolgál. A rendelkezésre álló támogatás 830 millió forint, amelyből félmillió lakásonkénti támogatási értékkel számolva nagyjából 1500 lakás felújítása finanszírozható, 50-60 százalékos utófinanszírozásos állami támogatással. A pályázatok augusztus 15-től adhatók be.

Az Energiaklub felmérései szerint hozzávetőlegesen 1 millió magyar háztartás tervez energiahatékonysági felújítást, ezeknek 0,04 százaléka részesül támogatásban ezzel a pályázattal. Ha minden évben csak ennyi forrás jut a lakossági energiahatékonysági beruházásokra, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakásra sor kerülne.

"Üdvözöljük, hogy a kiírás ösztönzi a nagyobb hatékonyságú, komplex felújításokat, és dicséretes, hogy szakértői, tervezői díjak is finanszírozhatók" - mondja Bart István a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) ügyvezető igazgatója. "A kiírásra szánt összeg elenyésző az emberek által remélt összegekhez képest. Milliók számítanak a felújítási állami támogatásokra és éppen ezek reményében sokszor kivárnak a beruházásokkal. Ha a Kormány tényleg csak ennyi pénzt szán a lakossági beruházások támogatására, jó lenne előre közölni az emberekkel hogy a támogatásban bízók 99,96 százaléka idén sem kap egy fillért sem."

A hiányzó forrásokat hatékonyan egészíthetné ki az idei költségvetésben 5,2 milliárd forinttal szereplő Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR), amelyet az éghajlatváltozás elleni harc - így például az energiahatékonysági beruházások - finanszírozására kell fordítani. A ZFR-rel kapcsolatban az NFM még 2013 februárjában azt a tájékoztatást adta, hogy az arról szóló jogszabály elkészítése folyamatban van, de azóta erre még nem került sor.

A támogatott felújítások száma tovább bővíthető lenne, ha a forrásokat nem vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítanák, hanem létrehoznák a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, amelybe magyar állami források mellett uniós és banki forrásokat is be lehetne vonni. Az Alap kedvezményes önrész nélküli hiteleket nyújthatna a lakossági energiahatékonysági felújításokra. Ilyen alap Szlovákiában, Bulgáriában és a balti államokban már évek óta működik.