Saját zsebből renovál a magyar

A Lindab kutatásából kiderült, az elmúlt 5 évben erős kettősség jellemezte a magyarok felújítási kedvét. Míg a saját ingatlantulajdonnal rendelkező lakosság fele egyáltalán nem végzett ilyen munkálatokat, a felújítás mellett döntők 86 százaléka otthonát, vagy egyéb, saját tulajdonú ingatlanát teljes egészében felfrissítette. Az elmúlt 5 évben a legtöbben beltéri felújítást végeztek (35%), míg tetőfelújításokra, tetőhöz kapcsolódó munkálatokra a lakosság 12 százalékánál került sor. Ez az arány azt is jelenti, hogy az elmúlt években az emberek sokkal kevesebb figyelmet fordítottak az olyan jellegű tetőfelújításokra, amelyek az épületek struktúrája szempontjából lényeges védelmi rendszer megfelelő stabilitását biztosítják.

Családi kasszából

A válaszadók 29 százaléka úgy nyilatkozott, a tervei között szerepel jelenlegi lakásának, házának felújítása. Ez az attitűd különösen a vidéki lakosság esetében jellemző, ugyanis 35 százalékuk szívesen hozzáfogna otthona, saját tulajdonú ingatlana rendbe tételéhez. Ezzel ellentétben az építkezési kedv továbbra is alacsony hazánkban, és a megkérdezettek mindösszesen 1 százaléka gondolkodik új lakóház építésében. A legtöbben (54%) saját megtakarításokból fedeznék a felújítást, banki kölcsönből mindössze a saját ingatlantulajdonnal rendelkező lakosság ötöde finanszírozná a költségeit.

A képzeletbeli toplistát továbbra is a beltéri festés vezeti, ugyanakkor a felújítást tervezők 12 százaléka gondolkodik a tetőszerkezet, vagy a tetőburkolat renoválásában is, amely az egyéb épületeken elvégzendő feladatok között a harmadik. A leginkább preferált beltéri festés túlsúlya miatt a legtöbben (68%) maximum 300 ezer forintot költenének ingatlanukra, ugyanakkor a tetőfedéssel kapcsolatos munkákon nem spórolnának: a felújítást tervezők 44 százaléka 500 ezret, illetve akár jóval többet is fizetne a minőségi új tetőért, tetőszerkezetért.

Bizalmatlanok vagyunk

A megkérdezettek szerint nehéz jó, megbízható szakembert találni, s talán e bizalmatlanság az oka annak, hogy a saját ingatlannal rendelkezők 50 százaléka inkább a barátok, a családtagok és az ismerősök segítségével vágna bele felújításba. Ennek ellenére 40 százalékuk mégis igénybe venné hozzáértők szakmai segítségét, 75 százalék azonban az ismerősök, barátok ajánlásaira hagyatkozna a választásban.

Átlagosan 20 éves tetők alatt élünk

A felmérés rámutatott arra is, hogy a hazai magántulajdonban lévő épületek mintegy felén több mint 20 éve készült tető van, és csak egyharmaduk esett már át kisebb-nagyobb felújításon az elmúlt tíz évben. Az építkezéseken használt alapanyagokkal, így a tetőfedőanyagokkal kapcsolatban is, egybehangzóak a vélemények: a válaszadók 74 százaléka úgy véli, ezeken nem érdemes spórolni, és a legfontosabb szempontok között a tartósságot, a garanciát és a gyors, egyszerű pótolhatóságot sorolták fel. Amikor viszont ezek rangsorolására kerül a sor, már az ár került előtérbe, maga mögé utasítva a tartósságot és a garanciát. Mindezek azt is igazolják, hogy a többség a kellő ismeretek hiányában számos kulcsfontosságú tényezőről megfeledkezik, így például a választott anyag összetételéről, műszaki paramétereiről vagy súlyáról.

"A tetőfelújítás egy család életében a jelentősebb, hosszútávra szóló beruházások közé tartozik. Minden esetben szakember bevonását javasoljuk: a precíz felmérés, a szükséges mennyiségek pontos meghatározása, a kiegészítők listázása, vagy éppen a költségvetés pontatlanságainak kiküszöbölése mind fontos és már rövid távon megtérülő lépés. A felújítási munkálatok sikere mindig a pontos - nem csak a tetőfedést, de az épület egészét figyelembevevő - tervezésben rejlik, és ezáltal elkerülhető a felesleges stressz, és különösképpen a nem megfelelő előkészültség miatti sokszor nagy összegű többletköltség" - hangsúlyozta Kotormán István, a Lindab fejlesztési és oktatási vezetője.