Elképesztő mélyrepülésben a lakáspiac

2011 első kilenc hónapjában Magyarországon 8147 új lakás épült, 38 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 8869 volt, ami 35 százalékos csökkenést jelent a 2010. január-szeptemberi adatokhoz képest. Egy évvel ezelőtt azonban hasonló volt a helyzet, és a 2009-es adatokhoz viszonyítva az akkori számok hasonlóan sokkolóan hatottak. Most már nem csak a benyomások, hanem a számok is visszaigazolták, hogy ez egy hosszú és meredek csúszda, aminek még mindig nem látszik a vége.

Öröm az ürömben, hogy a befejezett építkezések számának visszaesése az elmúlt negyedévekhez képest valamivel nagyobb, az új építési engedélyek számának csökkenése viszont az egy évvel korábbihoz viszonyítva kisebb mértékű. Az év első három negyedévében a használatba vett lakások számát 9 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. A második negyedévben 40 százalékkal, míg a harmadikban 16 százalékkal volt magasabb a mutató. Ez azonban a jelen helyzetben szinte semmit sem jelent, mivel a zuhanás mind a két mutató esetében meredek és folyamatos.

A korábbi időszakhoz hasonlóan a lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele Közép-Magyarországon koncentrálódik. 2011 I-III. negyedévének folyamán használatba vett lakások száma a községekben esett vissza a legkisebb mértékben, 32 százalékkal. A megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (38 százalékos), Budapesten és a nem megyei jogú városokban ennél nagyobb arányban, 40 illetve 41 százalékkal esett vissza a lakásépítés.

Az ország egyéb részeihez hasonlóan Budapesten is tovább folytatódott az új lakásépítési engedélyek számának erős visszaesése, ám a fővároshoz hasonló mértékben sehol sem csökkentek a számok. 2011. január-szeptemberi időszakban 62 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki a fővárosban, mint egy évvel korábban. Míg 2010-ben Budapesten az év első három negyedévében mintegy 5274 új lakásépítési engedélyt adtak ki, addig idén ez a szám alig haladta meg a 2000-et. A lakások és az egyéb ingatlanok építése azonban még ennél is lassabb, hiszen az engedélyeztetés után ott van a kivitelezés fázisa, ami a jelenlegi gazdasági és finanszírozási körülmények között tovább lassítja a megvalósulást. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy manapság nem csak döbbenetesen kevés lakás és ingatlan épül Magyarországon és Budapesten, hanem ezek egy része vagy az átlagosnál jóval lassabban, vagy rosszabb esetben hosszú évekig, esetleg sosem valósulnak meg.

A megyei jogú városokban és a többi városban 24 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. Továbbra is úgy tűnik - az első félév adataihoz hasonlóan -, hogy a községekben az építési kedv számottevően már nem fogy tovább, az új építési engedélyek száma mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további mérséklődése jellemzi. Míg idén a vállalkozások építették az új lakások 40 százalékát, addig évvel korábban még a felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya megnőtt, a lakások 58 százalékát a lakosság építtette az előző év azonos időszakának 49 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen (1 százalék). Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya, 52-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből következően nőtt (47-ről 56 százalékra).

Bérbeadásra a lakások 2 százaléka, egy évvel korábban 1 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása az előző időszakhoz képest változatlan: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 55 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 10 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületben létesült lakásokat tekintve 47-ről 55 százalékra nőtt a családi házban, 37-ről 39 százalékra a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya.

Lakóparkban a lakások mintegy 2 százalék épült, az egy évvel korábbi 9 százalékkal szemben. Ez az adat pedig önmagában is jól mutatja a budapesti visszaesés hatalmas mértékét, hiszen néhány agglomerációs, vagy nagyobb városi projektet leszámítva jellemzően a fővárosban épültek lakóparkok.