Itt a legolcsóbb és legdrágább budapesti lakások listája: leesett az állunk!

Jelenlegi körképünk elkészítéséhez az Otthon Centrum, a Duna House, az Ingatlan.com, az Ingatlan.net, az OriGoIngatlan, a City Cartel, az A1ingatlan és a Re/Max adatbázisát böngésztük végig 2007. szeptember 3-án. A legalacsonyabb és a legmagasabb kínálati árral rendelkező paneleket és téglalakásokat keretük Budapest különböző kerületeiben.

Már a családi házak szélsőségeinek kutatásakor is a kínálati árakat vettük alapul, melyek mellett továbbra is kitartunk. Ennek egyik okát a családi ház-lakás viszonylat könnyebb felállítása adja, vagyis hogy adott árkategóriában egybeesik a két piac minimuma és maximuma.

Másrészt azonban az elérhetőség kérdésében többet mutat a teljes kínálati ár, hiszen hiába lesz ár-érték arányban jobb egy esetlegesen abszolút értékben drágább, de négyzetméterárakat tekintve olcsóbb ingatlan, ha nincs elég pénzünk és a bank sem "ad", nem tudjuk megvenni azt. Ha ezt a számok nyelvére fordítjuk le, mindez annyit tesz, hogy hiába kerül négyzetméterenként 50 ezer forinttal kevesebbe egy ingatlan, ha egyébként 2,5 millió forinttal többet kell kiadnunk érte, korántsem sem biztos, hogy tudjuk vállalni a plusz terhet.

A teljes ingatlankínálat ismeretének hiányában nem állíthatunk fel általános igazságokat, cikkünknek azonban nem is ez, hanem az ingatlanpiac szélsőségeinek a bemutatása a célja.

Téglalakás: 3 milliótól határ a csillagos ég

A legalacsonyabb kínálati árral rendelkező lakások esetében még a telefonkagyló megemelése előtt érdemes alaposabban szemügyre venni a hirdetést, a 3-4 millió forint körüli ajánlatok mögött ugyanis gyakorta önkormányzati lakások bérleti jogai rejlenek.

Az élhető életterek előtérbe kerülésének ellenére találkozhatunk olyan 10 négyzetméteres, erősen felújításra szoruló minigarzonnal, melyért négyzetméterenként 400-, összesen 4 millió forintot kér a gazdája. A listára felfért belvárosi téglalakások többsége, a svábhegyi ingatlanhoz hasonlóan, lepusztult állapotban van.

Bár nem kerülhetett fel sem a legolcsóbbak, sem pedig a legdrágábbak listájára, említésre méltó az a XI. kerületi, mindössze 9 négyzetméteres ingatlan, mely 5,2 millió forintba, vagyis négyzetméterenként majd 580 ezer forintba kerül. Ezek szerint a budapesti ingatlanpiacon is találkozhatunk a nyugat-európai piacok esetében megszokott extrémitással.

Talán senkit sem lep meg az a tény, miszerint a legdrágább ingatlanokkal a dunai panorámával rendelkező V. és XIII., illetve a budai I., II. és XII. kerületben találkozhatunk. A helyzetet mégis érdekessé teszi az a tény, hogy míg a legtöbb 250 millió forintos árat megközelítő vagy elérő ingatlan esetében luxus kivitelezésről, és minden képzeletet meghaladó kiegészítő szolgáltatásokról beszélhetünk, addig a legek között is legdrágábbnak számító V. került ingatlan, melynek alapterülete eléri a 212 négyzetmétert, felújításra szorul.

A legdrágább téglalakások esetében könnyedén meghúzhatunk egy kört Bel-Buda és a belváros köré. Az előbbiekben ismertetett két ranglista eredményeként így azt kapjuk, hogy a legszélsőségesebb piacokat pontosan a legnívósabb lakásokkal rendelkező területek alkotják.

Célkeresztben a panelek: meglepő különbségek egy kötött piacon